Katonai stratégiák, stratégiai elméletek Rada Péter

Mi a stratégia Definíció: Cselekvési útmutató egy elérni kívánt cél érdekében Tartalmazza: Célt Milyen környezetben kell azt elérni Milyen eszközökkel Katonai stratégia: az erő alkalmazása áll a középpontban

Hadtest – 50e felett (3-5 hadosztály) – altábornagy Hadosztály – 10-20e (2-4 ezred) – vezérőrnagy Dandár – 5e – dandártábornok Ezred – 2-3e – ezredes Zászlóalj – 300 – 1000 – alezredes, őrnagy Század – 70 – 250 (2-8 szakasz) – százados Szakasz – 30-50 (2-5 raj) – hadnagy Raj (nem tiszt vezeti) – 8-15 – őrmester, tizedes

Első átfogó elméletek Szun Tzu i.e. 6. század, Kína Wu tartomány királyának tanácsadója Háttér: új fegyverek megjelenése, nagy intenzitású háborúk Alapműve: „A hadviselés művészete”

Megállapítások A háború a hatalom eszköze Megkülönbözteti a hadviselés szintjeit: Hadászati Hadműveleti Harcászati A katonai vezető mindig az uralkodó céljait követi, de nem köteles engedelmeskedni katonai kérdésekben Stratégiai becslés

Döntő erő – győzelem ütközet nélkül (elrettentés) Félrevezetés Akkor támadj, amikor az ellenség morálja alacsony Hírszerzés és információs fölény

2) Machiavelli Zsoldosok alkalmazása Tűzfegyverek megjelenése (költség vonzat) A háború a politika és az élet természetes állapota Cél: gyorsan befejezni döntő ütközet kell hatékony tervezés jó hadvezér jó haderő

Francia forradalom Az új iskola megjelenése a hadászatban Tömeghadseregek Sorozott és nem professzionális Támadó háborúk Totális háborúk Nemzetállamok háborúi A katonai egységek átalakulása (pl. hadosztály) I. vh-ig ez maradt a meghatározó

Napóleon Jomini Közvetlen parancsnoki irányítás (távközlési eszközök) Döntő csata, ellenfél szétzilálása Jomini Svájci tudós, a modern hadművészet atyja Gyenge pontokat kell azonosítani Matematikát kell alkalmazni

3) Clausewitz nem a matematika, hanem a filozófia a fontos az erő alkalmazásának nincs korlátja, cél az ellenfél legyőzése háború = politika folytatása más eszközökkel Háború 3 tényezője politika, erőszak, véletlen hátráltató tényezők súrlódás háborús köd politika dominanciája

I. világháború Az első ipari háború, ahol döntő a gépek szerepe Alfred Mahan Tengeri hatalom (flotta, kereskedelmi) Tengeri erő és haditengerészet Giuliano Douhet Légierő és stratégiai bombázás MacKinder Szárazföldi területek birtoklása a cél tengerszorosok

II. világháború Nukleáris fegyverek megjelenése Stratégiák: (Hertz biztonsági dilemma) Stratégiák: Tömeges megtorlás (1953 Dulles) Elrettentés Rugalmas reagálás MAD

Forradalmi háborúk Elhúzódó, népi bázisra épül Cél: a politikai hatalom megszerzése, fegyveresen érvényt szerezni a politikai, gazdasági és társadalmi programnak Aszimmetrikus hadviselés

Mao Ce Tung Koherens összefoglalás Nép támogatása kell Ezért politikai eszközök főleg, nehogy elvesszen a támogatás Idő és tér szerepe (elhúzódó) Kis intenzitás Nem az elmélet, hanem a végrehajtás a kulcs Karizmatikus vezető szerepe

2) Ho Shi Minh titkos mozgósítás nem szabad erőszakot alkalmazni közben falvakban toborozni – nem lehet megállapítani ki az ellenség 3) Che Guevarra nem kell felkészülni, azonnali fegyveres harc kell de ez csak Kubában működött „Foco”-izmus: harc közben kell a nép támogatása; az erőszak majd alakítja a politikát

Egyéb XX. századi elméletek Liddel Hart Indirekt módszer: háború utáni béke Stratégia vs. Nagy stratégia = politika Pszichológia a hadviselésben