RENDEZETT VETÜLETEK.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Alapok 2. rész.
Advertisements

Méretezés.
Csonkolt henger szerkesztése
Építőmérnöki ábrázolás november Dr. H. Baráti Ilona
Szerkezettan I. épületszerkezettan
A helyszínrajz és annak műszaki tartalma
A tér képi megjelenítése 1. rész Geometriai alapok
Építőmérnöki ábrázolás II. modul Dr. H. Baráti Ilona
Metszeti ábrázolás.
Metszetek.
Készítette: Pető László
ALAKZATOK TRANSZFORMÁCIÓJA ÚJ KÉPSÍKOK BEVEZETÉSÉVEL
A MŰSZAKI RAJZKÉSZÍTÉS SZABÁLYAI
MŰSZAKI RAJZ ALAPJAI.
Műszaki rajz, géprajz.
SÍKLAPÚ TEST METSZÉSE SÍKKAL.
Testek - 3D ábrázolása síkban - 2D Horák György 2010.
Műszaki ábrázolás alapjai
Térgeometria I. Térelemek és ábrázolásuk
Méretmegadás.
Műszaki rajz alapjai.
Készítette: Nagyváradi Norbert
GÉPELEMEK EGYSZERÜSÍTETT ÁBRÁZOLÁSA
GÉPRAJZ, GÉPELEMEK, GÉPSZERKEZETEK I.
2. előadás GÉPRAJZ, GÉPELEMEK I..
6.-7. előadás GEG I..
3. előadás GÉPRAJZ, GÉPELEMEK I..
3-4. előadás MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ.
A MŰSZAKI KÉPALKOTÁS.
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
Fogazott alkatrészek ábrázolása
Gömb metszése vetítősíkkal
Felvételi vázlat készítése
3.3. Axonometrikus ábrázolások Rövid áttekintés
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
A MÉRETMEGADÁS SZABÁLYAI
RENDEZETT VETÜLETEK.
AXONOMETRIAI FELADAT (S.2.33.a. feladat)
MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ.
VETÜLETEK SZERKESZTÉSE
ALAPVETŐ TÉRELEMEK KÉT KÉPSÍKOS ÁBRÁZOLÁSA
CSAVARKÖTÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZA (5.4. feladat)
A műszaki kommunikáció alapjai
Metszetek.
Vetületi ábrázolás alapjai
Műszaki rajz A műszaki rajz a mérnökök közötti kommunikáció elsődleges formája A műszaki rajz egy olyan dokumentum, amely a tervező elképzeléseit, elgondolásait.
Axonometrikus ábrázolás
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
TENGELYEK.
Jelképes ábrázolások Rugók, hegesztés 13. előadás.
Tárgyak műszaki ábrázolása Képies ábrázolások
Géprajzi egyszerűsítések és különleges ábrázolások
Műszaki rajz alapjai.
Formátum: jegyzőkönyv
Rajzi kommunikáció és térszemlélet fejlődésének lehetőségei
ALAKZATOK TRANSZFORMÁCIÓJA ÚJ KÉPSÍKOK BEVEZETÉSÉVEL
A MŰSZAKI KÉPALKOTÁS.
3.2. Axonometria – Műszaki rajzok párhuzamos vetítéssel
Információ megjelenítés Műszaki rajz Forrás: internet Héczné Tóth Mária.
BEVEZETÉS AZ ÉPÜLETSZERKEZETTANBA ELŐADÓ: FARSANG ATTILA TÁRGYFELELŐS
Ajánlott irodalom Klinghammer, Papp-Váry: Füldünk tükre, a térkép. Gondolat, Bp., 1983 Klinghammer, Mosonyi, Török, Zs.: Amiről a térképek mesélnek (CD-ROM).
9.16.Tengely, mint forgástest
Árnyékszerkesztés alapjai
TENGELYEK.
Tárgyak műszaki ábrázolása Metszeti ábrázolás
Tárgyak műszaki ábrázolása Metszeti ábrázolás
Felületminőség.
Térgeometria I. Térelemek és ábrázolásuk
Tárgyak műszaki ábrázolása Merőleges vetítés
Előadás másolata:

RENDEZETT VETÜLETEK

A vetületek fogalma A vetületek fajtái — adott méretarányban —vetítési szabályok szerint A vetület a tárgy képe A vetületek fajtái Nézet: az alkatrész valódi alakjának vetületei Metszet: a metszősíkkal képzeletben elvágott tárgy felülete Szelvény: az alkatrész metszősíkba eső geometriai alakjának ábrázolása

A RENDEZETT VETÜLETEK SZÁRMAZTATÁSA

„Dobozt” alkotó képsíkok felvétele

Az alkatrész (képzeletbeli) elhelyezése a „dobozban”

Vetítés elölrőlelölnézet

Vetítés elölrőlelölnézet

Vetítés felülrőlfelülnézet

Vetítés felülrőlfelülnézet

Vetítés balrólbalnézet

Vetítés balrólbalnézet

Vetítés jobbróljobbnézet

Vetítés jobbróljobbnézet

Vetítés alulrólalulnézet

Vetítés alulrólalulnézet

Vetítés hátulrólhátulnézet

Vetítés hátulrólhátulnézet

A „doboz” oldalai a rajta kialakult „fényképekkel”

Az alkatrész (képzeletbeli) eltávolítása a dobozból

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A „doboz” kiterítése

A kiterített „doboz” a rajzlapon

A vetületek szabványos elhelyezése (rendezett vetületek)

A vetületképzés szempontjai

Az alkatrész beállítása a képsíkokhoz képest Lehetőleg az elölnézet adja a legtöbb információt (a rajz főnézete általában az alkatrész elölnézete) Az alkatrész lehetőleg a végleges beépítési helyzetben legyen Az alkatrész szimmetriatengelyei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek Az alkatrész sík felületei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek A szükséges vetületek száma Maximálisan annyi vetület kell, amennyi az alkatrész egyértelmű ábrázolásához éppen szükséges Minél kevesebb, annál jobb

NÉZETEK

az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése A nézetkészítés célja az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése

A NÉZETEK SZÁRMAZTATÁSA

az alkatrész valódi alakjának vetületei A nézetek tartalma az alkatrész valódi alakjának vetületei

A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE

Rendezett nézetek Nem kell külön jelölni a nézet helyét

KÜLÖNLEGES NÉZETEK

A rendezett vetületektől eltérő nézetelhelyezés Célja: a rajz áttekinthetőbb összképének kialakítása Indoka: nincs hely ott, ahova tenni kellene Jelölése: nézési irány megadásával

Résznézet Célja: valamely részlet torzulásmentes ábrázolása Elhelyezése: a nézetrendtől eltérően (a tárgyrészlet IV. képe) Jelölése: nézési irány megadásával

Részvetület (az érdektelen részletet elhagyjuk)

Helyi nézet Célja: valamely részlet „kiegészítő” magyarázata

Helyi nézet

Helyi nézet

Célja: valamely a részlet kinagyítása Kiemelt részlet Célja: valamely a részlet kinagyítása

Kiemelt részlet

A METSZETEK

A metszetkészítés célja üreges alkatrészek belsejének megjelenítése

A METSZETEK SZÁRMAZTATÁSA

A metszetkészítés lépései Az alkatrész képzeletbeli elmetszése a metszősík mentén Az elülső (nézőhöz közelebb álló) rész képzeletbeli elhagyása A maradék rész ábrázolása nézetként Az elmetszett anyag jelölése

AZ ELMETSZETT TEST ANYAGMINŐSÉGÉNEK JELÖLÉSE

A SRAFFOZÁS SZABÁLYAI

A sraffozás rajzolási szabályai Vonalvastagság: Vékony (0,35 mm) Dőlésszög: a kontúrhoz képest 45o Vonalak sűrűsége: 1-10 mm , a vastagvonalnak legalább kétszerese) Egy alkatrész metszetei azonosan sraffozandók

Több látható alkatrész sraffozása Csatlakozó alkatrészek vonalkázása: különböző irányú különböző sűrűségű

Sraffozási egyszerűsítések Nagy felületeket elegendő a kontúrvonal mentén vonalkázni Vékony keresztmetszeteket feketíteni kell. (Köztük 0,7 mm-es rés hagyandó)

A METSZETEK HELYÉNEK JELÖLÉSE

Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha — a metszősík szimmetriasík, — csak egy metszet készül a tárgyról, — a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.

Jelölni kell a nyomvonalat, ha — a metszősík helye nem egyértelmű, vagy — több metszősík van.

A METSZETEK FAJTÁI

Vetítési irányban elhelyezett Teljes metszet Vetítési irányban elhelyezett metszet Nem vetítési irányban elhelyezett metszet

Teljes metszet elforgatva

Félmetszet

Félnézet-félmetszet

Félnézet-félmetszet

Félnézet-félmetszet

Félnézet-félmetszet

Metszetkészítés, ha a szimmetriatengelyre látható él esik

Kitörés

Kitörés

Kitörés

Lépcsős metszet

Lépcsős metszet

Lépcsős metszet

Lépcsős metszet

Lépcsős metszet

Beforgatott metszet

METSZÉSI TILALMAK

Hossztengelyükkel párhuzamosan nem metszhető alkatrészek Csavar Csapszeg Ék, retesz Szegecs

SZELVÉNYEK

A szelvénykészítés célja: az alkatrész metszősíkba eső geometriai alakjának ábrázolása

A SZELVÉNYEK SZÁRMAZTATÁSA

„Széteső” szelvények ábrázolása Ábrázolási előírás: A „széteső” szelvényrészeket össze kell kötni

A SZELVÉNYEK ELHELYEZÉSI MÓDJAI

Szelvény a nézet közelében, pontvonallal azonosítva

Szelvény betűkkel azonosítva (lehet elforgatva is)

Vékony folytonos vonallal kontúrozva, vonalkázva Beforgatott szelvény Vékony folytonos vonallal kontúrozva, vonalkázva (Azonosításra nincs szükség)

Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű Szelvénysorozat I. Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű

Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű Szelvénysorozat II. Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET