Szerelési egységek modellje

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Méretezés.
Advertisements

A stratégiai tervezés módszertana
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
A MŰSZAKI RAJZKÉSZÍTÉS SZABÁLYAI
Vállalati folyamatok, alrendszerek, tömegszerűség, külső környezet, belső adottságok, hierarchia, kultúra.
Tűrések, illesztések Áll: 34 diából.
MECHANIZMUSOK SZÁMÍTÓGÉPES MODELLEZÉSE
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
A virtuális technológia alapjai c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott Matematikai Intézet 2. Előadás Tömör testek modellje.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott.
6. Előadás Alkatrészkapcsolatok modellezése
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 2. Kontextuális.
Dr. Horváth László – PLM – CCM – 2. előadás: Határfelület-ábrázolás és Euler -i topológia A CAD/CAM modellezés alapjai Dr. Horváth László Budapesti.
Modellezés és tervezés c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc.
A virtuális technológia alapjai
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 8.
Az ACIS modellező rendszer Dr. Horváth László. Alapvető jellemzők A Spatial Technology Inc. terméke. Objektum orientált és kereskedelmi modellező alapját.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Mérés koordináta mérőgépen KMG programozásának alapjai
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 2. Előadás 2,5 tengelyű marási ciklusok.
A modellező rendszerek közötti adatcsere és szabványai Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 8.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és tervezés c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc 9. Előadás és.
A virtuális technológia alapjai
Gyártási modellek Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 7. előadás.
Dr. Horváth László. Általános jellemzők Borítások, tartók és egyéb alkatrészek tábla- alakú lemezanyagból, hajlítással és kivágással. A modellépítés szempontjából.
A CAD/CAM modellezés alapjai
2. előadás GÉPRAJZ, GÉPELEMEK I..
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 11.
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 5. előadás Alkatrészek, szerelési.
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 1. előadás Bevezető a számítógépen.
Bevezetés az alakmodellezésbe I. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 5. Előadás Fúrási és esztergálási.
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 9. előadás Műszaki tervezőrendszerek.
1 A geometriai modell és struktúrája Budapesti Műszaki Főiskola A CAD/CAM modellezés alapjai 2000/2001 tanév, II. félév 2. előadás A geometriai modell.
Összefüggések modelleken belül Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
CSAVARORSÓS EMELŐ TERVEZÉSE
II. Logisztikai tervezés
Csuklós szorítóegység tervezése
Gyártási folyamatok tervezése
Csapszegkötés, kúpos kötés
11. tétel Adatbázis táblái közti kapcsolatok optimalizálása
Gépszerkezettan.
Gépszerkezettan.
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
Mechanikai rendszerek leírása
Intelligens Mérnöki Rendszerek Laboratórium Alkalmazott Matematikai Intézet, Neumann János Informatikai Kar, Óbudai Egyetem Mielőtt a virtuális térbe lépnénk.
TERMÉKSZIMULÁCIÓ Modellek, szimuláció 3. hét február 18.
Struktúrák a C nyelvben 1 Akkor használjuk, ha az egy egyedre jellemző különböző típusú adatokat együtt akarjuk tárolni. Lényegében típusdeklaráció. A.
Adatbázisszintű adatmodellek
Gépszerkezettan.
Óra modell készítése Óralap1.
Krossz-diszciplináris termékdefiníció
Járműelemek.
Munkafolyamat a 2D-től a 3D-ig!
Csuklós munkadarab-befogó készülék koncepcionális tervezése
Modellezés funkcionális alaksajátosságokkal
Alaksajátosságokkal való módosításon alapuló alakmodellezés
Elemzések a véges elemek elvén
Illesztések.
Alak definiálása sajátosságokkal
Számítógépes modellezés és tervezés I.
Az előző óra anyagának összefoglalása
Előadás másolata:

Szerelési egységek modellje Dr. Horváth László

Leírt információk A szerelési egységek modellje a termék alkatrészekből és szerelési egységekből (részegységekből) való felépülésének struktúráját, az egyes alkatrészek kapcsolódását és kölcsönös helyzetét meghatározó összefüggéseket, valamint az alkatrészek összekapcsolásának a módját írja le.

Szerelési egység modellek alkalmazása  a beépülő alkatrészek modelljeinek kidolgozása,  mechanizmus tervezése,  összeállítási rajzok kidolgozása,  ütközésvizsgálat, tömeggel kapcsolatos jellemzők meghatározása,  szerelési technológia tervezése,  anyagszükséglet tervezése (MRP -Materials Requirement Planning)  animáció és  megjelenítés

Termék felépítése

Fa alakjában definiált szerelési struktúra leírás

Példa szerelési egység felépítésére

Relációk A modelltérbe vitt első alkatrésznek kitüntetett szerepe van A további alkatrészek helyzetmeghatározása a szerelési egységben relációk definiálásával történik. A reláció kötöttség amely meghatározza két alkatrész valamely helyzet-kapcsolatát. Alapvető relációk: egybeesés, távolság, szög és érintkezés. Egybeesések: koncentrikusság, gömbközéppontok egybeesése, tengelyek egybeesése, élek egybeesése és síkok egybeesése. Érintkezések: pontban, vonal mentén, gömbfelületen, kúpfelületen, stb.

Példák relációra

Az alkatrészek közötti kapcsolat típusa Laza illesztés, Átfedéses illesztés, Menetes kapcsolat, Felfekvés, Ragasztás, stb. Két alkatrész között a kapcsolat több típusa: (pl. ). persely, amely lazán illeszkedik egy furatba, pereme sík homlokfelületen fekszik fel, végül menetes részével kapcsolódik.

Egybeesés relációk

Egybeesés relációk

Relációk

Referenciasík

Relációk definiálása Az alkatrészek között az első, esetleg még további kötöttségek is megengedik az elmozdulást, amíg valamelyik kötöttség rögzítetté nem teszi a beszerelt alkatrész helyzetét. A 2. számú alkatrész helyzetét a szerelési egység modellben felületek egybeesésének kötöttségével definiáljuk.

Alkatrész méretének módosítása Egy alkatrész méreteinek módosítása vagy cseréje a struktúrában maga után vonhatja más alkatrészek helyzetének módosulását, mert az alkatrészek kapcsolatát meghatározó relációknak változatlanul érvényesek