Keynes Keynes előzményei és utóhatása Elmélettörténet Keynes Keynes előzményei és utóhatása

J. M. Keynes (1883-1946) A neoklasszikus közgazdaságtan Keynes által bírált két alaptétele: A reálbér szabad mozgása biztosítja a munkapiac egyensúlyát Say-dogma (minden kínálat megteremti a maga keresletét)

A foglalkoztatás keynesi elmélete

A hatékony kereslet Z = a vállalkozók által remélt bevétel megtéríti a nemzeti jövedelem adott szintjéhez tartozó költségeket, tehát az a bevétel, amely az adott foglalkoztatás létrejöttéhez szükséges = az adott nemzeti jövedelem/foglalkoztatás aggregát kínálati ára D = az összbevétel, az összkereslet, amire a vállalakozók a foglalkoztatás/nemzeti jövedelem bizonyos szintjénél számítanak = aggregát keresleti ár

Az összkereslet keynesi elmélete Az összekereslet nem MV, hanem C + I A fogyasztási kereslet a fogyasztási határhajlandóságtól függ A beruházás - A tőke határhatékonyságának fogalma a tőke határtermelékenysége helyett

Az összkereslet keynesi elmélete A bizonytalanságok és várakozások szerepe A megtakarítás és beruházás viszonya A megtakarítási és beruházási szándék egyensúlyba kerülése a multiplikátorhatáson keresztül Y= 1/s · I A termelés, a foglalkoztatás, a nemzeti jövedelem változása hozza összhangba a megtakarítási és a beruházási szándékot

Keynes pénz- és kamatelmélete A pénznek azért van különleges szerepe, mert likvid (könnyen cserélhető) és tartási költségei elhanyagolhatóak Likviditás feltétele: ne lehessen szabadon újratermelni, ne legyen helyettese A pénztartás motívumai: ügyleti óvatossági spekulációs A kamatlábat a spekulációs pénzkereslet és pénzkínálat határozza meg

Keynes pénz- és kamatelmélete A pénzkeresleti függvény: ügyleti és óvatossági pénzkereslet: L1, nem túlságosan érzékeny a kamatláb változására spekulációs pénzkereslet: L2 kamatrugalmas

Keynes pénz- és kamatelmélete A monetáris politika hatása a reálgazdaságra: a pénzmennyiség növelése nyílt piaci műveletekkel csökkenti a kamatlábat, ez élénkíti a beruházásokat, az aggregát keresletet, nő a nemzeti jövedelem A pénz nem semleges A likviditási csapda: a spekulánsok a kamatláb növekedésére számítanak, illetve az értékpapír árfolyamok csökkenésére. Ezért értékpapírt adnak el, a pénzükért nem vásárolnak kötvényt, amivel ellensúlyozzák a monetáris politika hatását

A keynesi forradalom és hatása A közgazdasági gondolkodása egyéni értelmezése, Keynes filozófiai háttere (skolasztika uzsora tilalmában különbség a kamatláb és a tőke határhatékonysága között, merkantilisták a foglalkoztatásról, Malthus észrevette Ricardo tévedéseit) Keynes és Hayek gondolkodásának közös pontjai (az időtényező figyelembe vétele, a matematizálás, formalizálás határai, a walrasi-paretoi egyensúly elvetése, a bizonytalanság szerepe, a pénzfolyamatok és a reálgazdaság kapcsolata) és vitáik (az állami intervenció elvetése, a piaci önszabályozás)

Keynes hatása A kortárs közgazdászok dilemmája Keynes és Hayek között (Hicks) London School of Economics – Káldor, Lerner, Shackle Káldor közvetít London és Cambridge között, Lerner az USA felé, Shackle szintetizálni próbálja Hayeket és Keynest

Elődök és független felfedezők A svéd iskola (Wicksell tanítványai a ’20-as, ’30-as években) Wicksell – a reál és pénzfolyamatok kapcsolata Lindahl Keynes hatékony keresletéhez hasonló elmélete, a munkanélküliség melletti egyensúly Lindahl és Myrdal a várakozásokról Myrdal ex post és ex ante elemzés Ohlin az állami intervenció fontosságáról a munkanélküliség ellen

Elődök és független felfedezők Kalecki Marx és Rosa Luxemburg inspirálta A hatékony kereslet elmélete a keynesinél átfogóbb modellbe építve (lengyelül 1933). 1936 ösztöndíjjal Stockholmba és Cambrige-be Hatása Joan Robinsonra Ragnar Frisch (norvég), Jan Tinbergen (holland): üzleti ciklusok ökonometriai megközelítése, makrodinamika 1969-ben közösen kapják az első Nobel-díjat

Tanítványok és kortársak A cambridge-i tanítványok A „Circus” – Kahn, Robinson, Harrod (Oxford), Sraffa Keynes szembenállása a totalitárius rendszerekkel, bizalma a kapitalizmus jövőjében A kortársak megosztottsága: a tervgazdaság mellett Dobb, Lerner, Lange Hansen a kapitalizmus stagnálásáról, Schumpeter pesszimizmusa a kapitalizmus jövőjéről

Keynes hatása Keynes elmélete a neoklasszikus rendszer határesete vagy a neoklasszikusok a keynesi rendszer határesete? Keynes óvatossága az inflációs politikával és az állam túlhatalmával szemben A keynesi elmélet bekerül az egyetemi oktatásba – Hansen, Samuelson, Galbraith, Tobin Keynes népszerűségének következménye: formalizálás (Hicks) és egyszerűsítés

Keynes hatása A teljes foglalkoztatás világszerte elsődleges gazdaságpolitikai céllá válik Az intervencionizmus diadala a világban Keynes makroökonómiai elemzésének hatása a statisztikai számbavételi rendszer fejlesztésére A keynesizmus hidraulikus modellje