Változások a hagyományos japán értékrendben, különös tekintettel a nők helyzetére

Történelmi áttekintés I. Japán mitológia: • Amateraszu főisten • nők természetfeletti hatalma II. Muromacsi kor (1336-ig) • matriarchális társadalom • egyenlőség, szabadság

Történelmi áttekintés III. Modern korig • egyenlőség, szabadság • vezető osztályokban konfuciuszi etika: „három féle engedelmességgel tartozott a nő” 1. fiatal korban az apának 2. férjhez menetel után a férjnek 3. öreg korban a gyerekeknek

Történelmi áttekintés IV. Meiji korszak: 1868-1912 • kasztrendszer eltörlése = szamuráj kultúra előtérbe kerülése = alárendeltség • férfiközpontú, vertikálisan tagolt társadalom • kirekedés a fejlődésből • 1898. évi Ptk.: jogi értelemben nem cselekvőképesek

Történelmi áttekintés V. A II. világháború után: • út a demokratikus berendezkedés felé • 1947.évi alkotmány: nők egyenjogúsága • koedukált iskolák • nőmozgalmi hullám VI. Napjainkban: • régi és új normák keveredése • szenioritás • szakadék a valóság-törvények között

A nőkkel szembeni társadalmi elvárások • Életszakaszok: kjóiku= tanulás kekkon= házasság shuszan= szülés dzsútaku= lakás vásárlás rógo= öregség • szigorú társadalmi normák • elkülönült női- és férfitársadalom

Nőkkel kapcsolatos babonák, előítéletek • babonák befolyása jelentős, mert szokásjog • szumó mérkőzés területére nem léphetnek-beszennyeznék a szent helyet (ökölvívás, baseball) • ki vannak tiltva az épülő alagutakból, felavatási ceremóniákról- felkeltenék a hely szellemének féltékenységét, természeti csapást okozna

A japán nyelv és a nők • külön férfi és női nyelv: női: udvarias, alázatos kifejezések, kedveskedő hanghordozás férfi: mélyebb torokhang, durvább, felsőbbrendűséget tükröző kifejezések • kiegyenlítődés a fiatalabb korosztályoknál

A japán oktatási rendszer • cél: „átlaghoz igazítás” • „ A kiálló szöget beverik” • „ Egyutas, szponzorált verseny” • 1946-tól az oktatáshoz való jog alapvető emberi jog, de… • eltérő a középiskola utáni továbbtanulás jellege a fiúk és lányok esetében • eltérő szülői elvárások

A japán nő mint munkaerő • női munkaerő= a férfiak kiszolgálója • 1986: Egyenlő Foglalkoztatási Esélyek Tv. • dolgozó nők száma emelkedik • a dolgozó nők aránya: „M-görbe” 20-24 évesek- 73,4% 30-34 évesek- 53,6% részmunkaidő- emelkedő 50 felett- csökken

A japán nő mint munkaerő • eltérő a foglalkoztatás „jellege”: a ”munkahely virágai” • teljes munkaidőben dolgozó nők karrierlehetősége (1985 után!) 3,7%, férfiaké 99% • tipikus női pályák: ápoló, óvónő, kereskedelmi eladó, ügyfélszolgálati dolgozók • pedagóguspályán nincs elnőiesedés

A női dolgozók aránya, 1990 Kiemelt ágazatok Kiemelt foglalkozások Szolgáltatások 49,6% Ápolónők 96,7% Kereskedelem, 47,1% vendéglátás Óvónők 94,7% Mezőgazdaság 37,9% Főiskolai tanár 19,4% Feldolgozóipar 36,1% Orvos 8,8%

A japán nő mint munkaerő • vezető beosztás: a női munkaerő 0,5%-a • vállalattulajdonos: az összes tulajdonos 5%-a •elhelyezkedés külföldön, vagy külföldi cégeknél

A nők bérezése, egyéb juttatások • női bérek átlagosan a férfi bérek 60%-a • részmunkaidős bérek: férfi bérek 15-20%-a • adórendszer otthonmaradásra ösztönöz: adókedvezmény, jövedelempótlék • Tb.-i ellátáshoz való jog korlátozottabb • a munkahelyről kiszorult nő NEM számít munkanélkülinek

Fontosabb adatok a japán nőkről (1993,1994) 1 nőre jutó átl. gyerekszám 1,46 Férjhezmenés átl. életkora 26,1 év Munkát abbahagyók aránya 60% A nők aránya 37,9% Felsőfokú képzésben 37,4% Vezetők állami hivatalokban 0,8% Női bírók 235fő Női ügyészek 3,7% Női országgyűlési képviselők 6,8%

Az egyetemre beíratkozott nők száma, aránya (ezer fő) Év összesen férfiak nők Nők aránya% 1955 523 458 65 12,4 1980 1835 1430 405 22,1 1993 2390 1665 725 30,3