A szexuális és politikai fejlődés párhuzamai szexuális élettörténetekben Turai Katalin Ráhel CEU Gender Studies PhD

nők és férfiak iránti vonzalom az életút folyamán („élettörténeti biszexualitás”) „szexuális fejlődés” tapasztalata: életút-interjú narratívában vissza-/fejlődés toposzaiban társadalmi és politikai progresszió- diskurzusokhoz kapcsolódva

rendszerváltás mint progresszió társadalmi és személyes felnőtté válás (Nadkari 2010) evolúció az emberiség, ország, és egyén szintjén szexuális felszabadulás: jogok, képviselet beszéd: diskurzus, szavak, láthatóság, példák ismerkedés, kapcsolatteremtés lehetősége pozitív identitások lehetősége (Erős 1994) („meleg”)

„Nem tudtam gyerekkoromban, hogy ezt nevén lehet nevezni, hogy ilyen terminuszok vannak, mint hogy homoszexualitás vagy biszexualitás, tehát ilyeneket én nem tudtam. (…) Ma már nyitottabbak az emberek. És jobban mernek így a dolgokról beszélni. Akkor még kommunizmus volt. Tehát akkor még így az ember lehet, hogy ilyeneket nem annyira mondott. Vagy én nem annyira mertem ilyeneket mondani. Tehát még nem volt azért annyira, még itt voltak a ruszkik. Ennyiből az egy más világ volt. Persze, már minden kapható volt, nem csak vagdalthús konzerv volt akkor polcokon az üzletben. De mégis egy másik világ volt, mint ami most van.” (Vera, 1973) „Szép lassan kialakult bennem az elhatározás, hogy mikor meg hogyan, nem tudom, hogy én mindenképpen meg fogok ismerkedni egy homoszexuális pasival. Azért nem meleget mondok, mert akkor az még a meleg szó nem volt a köztudatban. (…) A Kék Fényből tudtam meg egyébként, egy Kék Fény tudósításból, hogy egy buziverő banda hol szedte össze az áldozatait. Mondom, ha verik őket, akkor ott vannak! (…) Annak idején az, hogy hol ismerkedhet két pasi egymással, az így szájhagyomány útján terjedt, nem volt se internet, se hirdetés, semmi az égvilágon.” (Botond, 1957)

„És beszéltünk is erről sokszor, hogy mi lenne, ha lenne köztünk valami, de abban az időben, hát azért ne feledjük el, ez így a kommunizmus vége felé, egy-két évre rá történt ez az egész, hát akkor ez még egyáltalán nem volt elterjedt, és mi nagyon féltünk. Mi féltünk attól, hogy itt valami lesz, hogy tönkreteszi a barátságunkat vagy valami, és nem mertünk semmit csinálni. Teljesen más lett volna egy ilyen mostani szabad környezetben, biztos, hogy gondolkodás nélkül belementünk volna.” (Emese, 1974)

rendszerváltás mint regresszió - lemaradás a „Nyugattól” VAGY - (újra) „Nyugathoz” tartozás hagyományos értékek meggyengülése: nemek és párkapcsolat monogámia „Mindenki ki van akadva, hogy XXI. század van, az már nem normális, hogy valaki hűséges, és hogy a nyitott kapcsolat, satöbbi.” (Dávid, 1974) férfiasság válsága

„Hát azért, lássuk be, most akármilyen világot is élünk, a nők mindig nők maradnak, a nők mindig önfeláldozóbbak, készségesebbek, önzetlenebbek, odaadóbbak, hűségesebbek. (…) Egyszerűen hihetetlen, hogy mennyire alulműveltek még mindig a férfiak így szexuális téren. Ez katasztrófa, ami itt megy. És így már a felizgatás terén is egyébként egyre bénábbak, és akik így mostanában vannak fiatalok, azok sokkal bénábbak, mint korábban voltak, azt veszem észre. (…) Magamról is el tudom képzelni, hogy még találkozok néhány ilyen férfiatlan, meg lúzer, meg nem tudom, milyen pasival... Most csak néhány példát mondok, ami tök gyakori már így a fickóknál. A potenciaproblémák. Tehát vagy nem áll föl, vagy közben lekókad. Munkamánia. És emiatt nem foglalkozunk a nővel. Vagy az ellentéte: abszolút nem dolgozunk, és majd a nő eltart. Ezt is egyre gyakrabban, egyre több kapcsolatban, és hú, hihetetlen, hogy mit látok. Vagy már egy kapcsolat elején tényleg azt várja, hogy a nő majd mindent fizessen, meg nem az a régi típusú szerep, ami régen így ment. Meg ilyen kisebb dolgok, amiket a nők elvárnak, hogy mondjuk vigye a táskáját, vagy segítsen a bevásárlásban, vagy akármi – és amikor látszik, hogy a férfi már ezekre se jó, hát akkor minek? Hát de most tényleg! De nem? Mert ha nem hozza a hagyományos férfiszereptől elvárt dolgokat, akkor minek vele lenni? Akkor ennyi erővel az ember lehet egy nővel is.” (Emese, 1974)

Vissza-/fejlődés: (Burawoy - Verdery 1999; Böröcz 2006; Renkin 2007, 2009; Chari - Verdery 2009; Kulpa - Mizielińska 2011; Krausz 2012) „Nyugat”: modern/demokratikus viszonyítási pont normatív, hierarchikus temporalitás „lemaradás”, „átmenet”: „poszt-” és „pre-” viszony újratermelődése Kelet-Közép-Európa: nyugati pedagógia célpontja Nyugat: szexuális radikalizmus privilégiuma LMBTQ: nem-nemzeti & Homofóbia: magyar hierarchikus összehasonlítás (saját helyzet): poszt-/szocializmus + falu-város-Bp-Nyugat + társadalmi réteg (Takács 2004)

„Ezt hallottam állandóan, hogy férfi az, aki így és így viselkedik, így néz ki, tehát. Én főzni szerettem, meg zongorázni, meg satöbbi. Nem focizni. Ezek miatt kaptam meg, hogy nem vagyok férfi. Falun, abban az időben: borzalom volt.” (Dávid, 1974)

Alternatív temporalitás Közép-Kelet-Európa: lineáris narratíva felülírása (Kulpa and Mizielińska 2011) (ÉS megerősítése) poszt-szocialista nosztalgia: történelmi múlt mint a kulturális specifikum része, vs. Nyugat és SZU (Nadkari 2010) magyar-nemzetközi dichotómia megkérdőjelezése („meleg”) (Renkin 2007, 2009) pro- és regressziós narratívák egymásba fonódása (nemi szerepek és homoszexualitás) fordulópontok pluralitása, pl es évek: internet

„Egyébként azóta találkoztam azzal a lánnyal. Persze, hát azért ezt nem lehetett így lezáratlanul hagyni, főleg, hogy mostmár ilyen felvilágosult a társadalom, és hát így kimondatlanul, de benne volt a levegőben, hogy ha mi most újra találkozunk ennyi év után, akkor végre! egymásnak esünk. (…) Mondta is, hogy őneki voltak női aztán. Tehát ő aztán, felvilágosulatlan, utó-kommunista világ ide vagy oda, ő benőzött már akkor. Megcsinálta, megoldotta.” (Emese, 1974) „Merthogy én először egy újságot félve vettem meg. Amikor már elkezdődött, hogy van Mások újság, annak idején ’96- ban, akkor, jó, hát megvettem, titokban. De azt is nagyon nehezen, nyolc kört mentem az újságosbódé körül. Ami ma van, az ahhoz képest… Tehát ég és föld. Teháthogy ma mennyire lazán lehet a fiataloknak ezt kezelnie. Ismerek egy 17 éves srácot, hát ő már tapasztalt meleg, és már kialakult identitása van. Nagyon sok lehetőség van. Akkor meg nem volt. Tizen-pár évvel ezelőtt még szórakozóhelyek se voltak. Akkor kezdődtek. Az internet se volt olyan szinten.” (Dávid, 1974)

Irodalom: Baer, Brian James “The new visibility: representing sexual minorities in the popular culture in post-soviet Russia” In: Aleksander Štulhofer and Theo Sandfort (eds.): Sexuality and Gender in Postcommunist Eastern Europe and Russia. Böröcz József “Goodness is Elsewhere: The Rule of European Difference” Comparative Studies in Society and History. Burawoy, Michael and Verdery, Katherine (eds.) Uncertain Transitions. Ethnographies of Change in the Postsocialist World. Chari, Sharad and Verdery, Katherine “Thinking between the Posts: postcolonialism, postsocialism, and ethnography after the Cold War”. Comparative Studies in Society and History. Erős Ferenc “Rendszerváltás – identitásváltás” In A válság szociálpszichológiája. Krausz Tamás “A magyar történetírás és a marxizmus. Megjegyzések a ‘kelet- európaiság’ problémájához”. Eszmélet. Kuhar, Roman and Takács Judit (eds.) Beyond the Pink Curtain. Everyday Life of LGBT People in Eastern Europe. Kulpa, Robert and Mizielińska, Joanna Decentring Western Sexualities: Central and Eastern European Perspectives. Nadkari, Maya ””But it’s ours”: Nostalgia and the Politics of Authenticity in Post- Socialist Hungary” In: Maria Todorova and Zsuzsa Gille (eds.): Post-Communist Nostalgia. Renkin, Hadley Z Ambiguous Identities, Ambiguous Transitions: Lesbians, Gays, and the Sexual Politics of Citizenship in Postsocialist Hungary. Renkin, Hadley Z “Homophobia and queer belonging in Hungary”. Focaal – European Journal of Anthropology. Takács Judit Homoszexualitás és társadalom.