2009. november 13.MSZT konferencia Összehasonlítva felfedezett válságok A PISA vizsgálat fogadtatása Belgium francia közösségében és Magyarországon Berényi.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Egy innováció nyomában
Advertisements

Esélyteremtés lehetőségei a közoktatásban Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Salgótarján, május 27.
Az iskolai dokumentumok
Kellenek-e nekünk a TISZKEK? Mártonfi György Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás Országos TISZK Konferenciája.
Az országos mérések megújult rendszere
ÚJ DIMENZIÓK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SZERKEZETI, TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE A LEONARDO KÍSÉRLETI.
2009 Merényi Zsuzsanna Közoktatási szakértő-középiskolai tanár
Anyanyelvi mérések Magyarországon Oktatás és foglalkoztatás – Versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században Szeged, Molnár Edit Katalin.
Estefánné Varga Magdolna projektmenedzser „Kompetenciaalapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben” EKF HEFOP/2006/3.3.2 pályázat.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Az integrált oktatás modellje Nahalka István Egyetemi docens
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Globalizáció és oktatás
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
Kétszintű érettségi vizsga Magyar nyelv és irodalom Miről? Hogyan? §?! Tájékoztassuk diákjainkat!
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
A természettudományok helye a közoktatásban Szabó Gábor egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem & ELFT főtitkár.
TIMSS 2007.
MTA - SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eger, november 7-9. A természettudományos tudás és alkalmazásának.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság tevékenysége Horváth Gyula.
. Vass Vilmos igazgató Programfejlesztési Központ Oktatási programcsomag - kulcskompetenciák „A tudásalapú információs társadalomért” Fővárosi Pedagógiai.
Dobszay Ambrus Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tartalomfejlesztési és Módszertani Központ A Képesítési Keretrendszer hasznosulása a közoktatásban.
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
TÁMOP szakmai támogatás Educatio Nonprofit Kft
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János 2008 Budapest.
Készítette: Hegyesi- Németh Márta MPI Győr, április 29.
A nagyvárosi intézményhálózat működtetése
. Magyar Termék Nagydíjjal ismerték el az Országos kompetenciamérést, mint szolgáltatást.
A magyar közoktatás- politika irányvonalának változásai 1998-tól 2006-ig Készítette: Kemenczky Zsuzsanna.
A közoktatás alapkérdései Radó Péter Oktatáspolitikai Elemzések Központja (2008.)
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
ÚJ ISKOLA, ÚJ TUDÁS ÚJ MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI KONFERENCIA március 4.
A szakképzés fejlesztés jelenlegi állása
Kémia szakmódszertani kutatások a Debreceni Egyetemen Tóth Zoltán.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
Szeretettelköszöntöma PROJEKT NYITÓNAP résztvevőit!
A mérési iskoláktól az iskolák méréséig - Szakértői tudás és politika kapcsolata az Országos Kompetenciamérés kialakulása során Berényi Eszter, ELTE TÁTK.
PISA: Tudás és/vagy politika A PISA vizsgálat fogadtatása 6 európai országban Neumann Eszter- Vida Júlia ELTE - TÁTK.
Szakértés és döntéshozatal az oktatáspolitikában *** Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal Neumann Eszter ELTE TÁTK.
Támogató politikák Angliában Neumann Eszter Educatio lapbemutató 2008/4-es szám március 5.
2005. március 24.Politika és iskola - az Eötvös Károly Intézet konferenciája ISKOLA ÉS POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ Csákó Mihály ELTE TáTK.
Egyházi iskolába járó serdülők iskolai attitűdje és döntéseik vizsgálata Kovács-Krassói Anikó PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola április.
Kis és nagy iskolák HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ
BEVEZETŐ.
Reform vagy megszorítás?. Hozzáférés Minőség Hatékonyság.
A tanári munka és foglalkoztatás indikátorai nemzetközi tükörben Imre Anna Oktatáskutatási és Fejlesztési Intézet november.
Miért nem fejlődnek a kompetenciák?
Példa egy ppt prezentációhoz
A közoktatás és az OKKR Dr. Horváth Zsuzsanna és Ütőné Dr. Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
18 éves tankötelezettség A probléma és a kutatás rövid bemutatása Mártonfi György Budapest január 27.
Horváth Zsuzsanna – Ütőné Visi Judit Az OKKR bevezetésének feltételei és szabályozási környezete a közoktatás nézőpontjából Javaslatok az Országos képesítési.
Az országos mérések megújult rendszere
Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Központja
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Az ökoiskolák előtt álló jelenlegi kihívások és a lehetséges válaszlehetőségek.
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
A PISA és az Országos kompetenciamérés tanulságai
Okosdoboz.hu digitális taneszköz
Norvég Oktatási és Kutatási Főigazgatóság - Megyei Önkormányzat Oktatási Hivatala - Városi Önkormányzat Oktatási Hivatala Intézményfenntartói rendszer.
Csapó Benő SZTE Neveléstudományi Intézet MTA-SZTE Képességfejlesztés Kutatócsoport A PISA céljai, tudományos alapjai.
A PISA ÉS AZ O RSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK KAPCSOLATA ÉS FELHASZNÁLHATÓSÁGA Balázsi Ildikó.
Tankönyvpiaci körkép 2016 „Az oktatás nem az edény megtöltése, hanem a láng őrzése.” Szókratész.
And what else?... Leszakadó gyerekek.
Országos Kompetencia Mérés 2011
Felvételi a középfokú iskolákban a 2014/2015. tanévben
Előadás másolata:

2009. november 13.MSZT konferencia Összehasonlítva felfedezett válságok A PISA vizsgálat fogadtatása Belgium francia közösségében és Magyarországon Berényi Eszter – Neumann Eszter ELTE - TÁTK

A KNOW&POL KUTATÁS Az ELTE-TÁTK és az MTA Szociológiai Kutatóintézete a magyar oktatásügyi kutatócsoport vezetője: Bajomi Iván kutatók: Berényi Eszter, Neumann Eszter és Vida Júlia Kutatási jelentések:

AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE A „puha” kormányzás eszköztára A PISA hatása a nemzeti oktatáspolitikákra: –Belgium francia közösségében –Magyarországon Záró gondolatok: a politika tudományosodása

GLOBÁLIS OKTATÁSPOLITIKAI MEZŐ (Martens-Wolf 2005; Lingard-Rawolle-Taylor 2005) Kormányzás a távolból (Ball, 1998) –„puha”, tudásalapú oktatásirányítási formák (Grek et al., 2009 ) –Számokon keresztüli kormányzása (governing by numbers) Performativitás (Grek-Ozga 2008, Ball 1998) Megváltozó oktatásügyi világtérkép Összehasonlítás - versengés Válság-diskurzus

Magyarország

A PISA FORDÍTÁSA: a PISÁ-val legitimált közpolitikai problémák és közpolitikák Nemzetközi összehasonlítás Hazai közpolitikák A problémák és a hozzájuk kapcsolt megoldások Belgium (Vallónia) Magyarország A PISA diagnózisaA közbeszédben megjelenő problémák A PISÁ-ra hivatkozva bevezetett közpolitikai megoldások Alacsony színvonal (low quality) Egyenlőtlen esélyek (low equity) PISA200 0 PISA200 6 PISA200 3 homogén osztályok, szelektivitás, korai iskolaválasztás Évismétlések, Iskolai autonómiák szűkülése külső értékelések, állami irányítás hiánya, sokféle pedagógiai gyakorlat és értékelési eljárás Társadalmi és etnikai szegregáció Túl sok lexikális tananyag, hiányos kompetencia- fejlesztés Tanártovább- képzési reform indikátor- fejlesztés Külső értékelési rendszer Iskolai intézkedési tervek (stratégiák) 2007 – tanfelügyeleti reform kompetenciaalapú NAT kompetencia-alapú program-csomagok kétszintű érettségi nem szakrendszerű oktatás Országos kompetenciamérés tananyag-csökkentés az ált. iskolákban oktatási integráció/deszegregáció felvételi eltörlése a kisgimnáziumokban körzethatár- szabályozás; esélytervek HHH bérpótlék, kora gyerekkori fejlesztés

2009. november 13. BELGIUM FRANCIA KÖZÖSSÉGE „a frankofón pásztor válasza az OECD-s pásztornak” 2002– kormányzási-értékelési rendelet, pilotage-bizottság: adatgyűjtés és javaslattétel rendelet a külső értékelésről 7, 11, 14, évesek: kompetenciafelmérése évente –olvasás és fogalmazás; matematika; természettudomány; élő nyelvek az iskolára lebontott eredmények nem nyilvánosak, rangsorolásra nem használhatóak

A MAGYAR PISA-KLÓN? „Egy PISA klónnal mért eddig a magyar közoktatás…” (szakpolitikus) „A PISA felmérés inspirálta igen erősen a kompetenciamérés indítását” (szakértő) „a kompetenciamérés, az egy az egyben egy PISA hozadék.” (szakértő)

VARIÁCIÓK KORMÁNYZÁSRA 90-es évek: az intézményi autonómia megkérdőjelezhetetlensége; NAT Ezredforduló: az autonóm intézményekben zajló folyamatok szabályozása: Comenius 2001-től: tudásszerzés, PISA- tükrözés: Kompetenciamérés

CÉLOK I: INFORMÁCIÓ ÉS TARTALOMSZABÁLYOZÁS "...nem volt mérésértékelési rendszer az országban még. [...] gyakorlatilag a ködben lovagoltunk előre [...], mert az, hogy mi kell, ezt nem tudtuk megmondani, tudtuk, hogy azért nem tudjuk, mert tehát mindent tudtunk, ugyanolyan okosak voltunk, mit ma, de bizonyos intézmények meg tudástermelés nem volt még jelen. Ma mindent tudunk az iskolákról, akkor még nem tudtunk, csak sejtettünk.” (tanácsadó) „az, hogy hogy mérek valamit, az befolyásolja azt, amit mérek. […] a tartalmi modernizációt nem tudtuk kikényszeríteni tantervi eszközökkel, nem vagyunk képesek kikényszeríteni a taneszközök révén […]. Az egyetlen dolog, amire befolyásunk van, hogy egy hatékony mérésértékelési rendszert működtetünk.” (döntéshozó)

CÉLOK II: KORMÁNYOZHATÓSÁG ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG „ezek a mérési adatok elemezve legyenek, értékelve legyenek, megfelelőképpen a megfelelő szereplőkhöz visszacsatolva legyenek, hogy a fenntartóknál, az intézményekben, az igazgatónál, a tanároknál, a szülőknél egy megfelelő mérési, értékelési kultúra alakuljon ki, hogy ez az életünk része. Hogy kialakuljon egy önreflexív magatartás.” (szakértő) „Ha valamilyen szankciók kapcsolódnak hozzá, vagy valamilyen komolyabb következményei vannak a teszteknek, vagy ami most történt, hogy tanulói azonosítóhoz kötött, és követő mérést lehet végezni, onnantól kezdve be kell kérni minden tanuló füzetét, mert minél pontosabb eredményt kell adnunk.” (szakértő)

PROBLÉMÁK, CÉLOK ÉS “BARKÁCSOLÓK” PROBLÉMÁKCÉLOKAKTOROK TANTERV- KUDARC ISKOLAI AUTONÓMIA DECENTRALIZ ÁCIÓ PISA- DIAGNOZIS TARTALMI SZABÁLYOZÁS MÉRÉS-SZAKÉRTŐI ISKOLA1 MÉRÉS-SZAKÉRTŐI ISKOLA2 OKTATÁSGAZDÁ- SZOK INFORMÁCIÓ A POLITIKA SZÁMÁRA ELSZÁMOLTAT- HATÓSÁG KÉSZSÉG- FEJLESZTÉS ADATBÁZIS ÉPITÉS

A KOMPETENCIAMÉRÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN ÉV ÉVFOLYAM KÖZPONTILAG JAVITOTT MINTA 20015, 9 20 diák iskolánként 20036, , 8, (4), 6, 8, : 200 iskola; 8. : T eljeskörű, iskolatípusonként (4. Teljeskörű) : 200 iskola; 8.: Teljeskörű, 10.: iskolatípusonként; (4.: 200 iskola) , 8., 10: teljeskörű (4.: 200 iskola) 2009

PISA, POLITIKA, TUDOMÁNY Politika tudományosodása (Habermas, Offe); oktatáspolitika kapcsán: Schriewer (1990); PISA kapcsán: Steiner-Khamsi (2003) Számok kormányzása (N. Rose, 1999) PISA mint „fekete doboz” (N. Rose után Lingard et Grek, 2008) A mindenre kiterjedő közgazdasági narratíva

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! ELTE TÁTK Berényi EszterNeumann Eszter