Seveso Szakértői Csoport 2009. II. félévi Értekezlete Göd, 2009 Seveso Szakértői Csoport 2009. II. félévi Értekezlete Göd, 2009. november 20. GHS és a Seveso II. Irányelv I. sz. melléklete- EU Hatástanulmány előzetes eredményeinek ismertetése Szilágyi Eszter tű. főhadnagy, Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Az előadás tartalma GHS rövid ismertetése CLP szabályozásról röviden TGW munkacsoport Hatástanulmány előzetes eredményei További feladatok 22.10.2009

GHS A Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere 22.10.2009

GHS 22.10.2009

GHS A GHS (Globally Harmonized System of Classification and Labelling of Chemicals), vagyis a Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere az ENSZ új besorolási rendszere. Célja egységes rendszer kialakítása a világon a veszélyes anyagok és keverékek osztályozására, szabályozására és címkézésére vonatkozóan, az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása, a vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésére alternatív vizsgálati módszerek támogatása, a vegyi anyagok szabad mozgásának és kereskedelmének elősegítése a vegyi anyagok osztályozása veszélyes tulajdonságaik alapján 5 22.10.2009

GHS A GHS első kiadása 2003. Az első javított kiadást (GHS Rev.1) 2005-ben tették közzé - tartalmazza az első kiadás módosításait. A harmadik változatot (GHS Rev. 2) 2007. júliusában tették közzé. Forrás: http://www.unece.org/trans/danger/publi/ghs/ghs_rev02/02files_e.html 6 22.10.2009

GHS 7 22.10.2009

CLP szabályozás 22.10.2009

CLP szabályozás Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK Irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK (REACH) rendelet módosításáról Regulation (EC) No 1272/2008 of the European Parliament and of the Council on Classification, Labelling and Packaging of substances and mixtures, amending and repealing Directives 67/548/EEC and 1999/45/EC, and amending Regulation (EC) No 1907/2006 (REACH) 9 22.10.2009

CLP szabályozás A CLP rendelet a GHS szűkebb értelmezése, amely biztosítja: az egyes anyagok az egész világon ugyanazzal a veszély-besorolással és címkével legyenek ellátva. a nemzetközileg elfogadott besorolási kritériumokat és címkézési elemeket Kiegészíti: a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló REACH rendeletet. CLP hatályba lépése: 2009. január 20. Határidő a veszélyes anyagokra vonatkozóan 2010. december 1. Határidő a veszélyes keverékekre 2015. június 1. 10 22.10.2009

TWG munkacsoport „GHS és Seveso” 22.10.2009

TWG munkacsoport 2007. október - az Illetékes Hatóságok 18. Bizottsági Ülése Döntés: műszaki munkacsoport (TWG) megalakítása 2008-tól kezdődően A TWG feladata: Azonosítani a GHS kategóriákat a Seveso II. Irányelv 1. számú melléklete 2. rész 10, meglévő kategóriájának megfelelően Amennyiben szükséges, további szakértői csoportok létrehozása a speciális GHS kategóriák elemzéséhez, mint például fizikai veszélyek és egészségi veszélyek értelmezése Azokra a kategóriákra, amelyek nem teljesen egyeznek meg a Seveso-ban szereplő kategóriákkal, különböző lehetőségek kifejlesztése, figyelembe véve az adott anyag veszélyességi jellemzőit. Elemezni a veszélyes iparra gyakorolt hatásokat (érintett üzemek száma, típusa) 12 22.10.2009

TWG munkacsoport Alapvető kritériumok: A Seveso II. Irányelvben megszabott védelem szintjének lehetséges megtartása (ne legyen jelentős változás az alsó és felső küszöbértékekben) Kerülni kell az irányelv hatályának szükségtelen és jelentős kibővítését annak érdekében, hogy a veszélyes iparra nézve a terhek ne növekedjenek. A munkacsoport tagjai: Illetékes hatóságok képviselői, Ipar képviselői, illetőleg nem kormányzati szervek tagjai 13 22.10.2009

Hatástanulmány előzetes eredményei 14 22.10.2009

A hatástanulmány célja és módszere Célok Lehetőség van-e a Seveso II. Irányelv 1. mellékletének összehangolására a CLP-vel Az összehangoláshoz egy hatástanulmány készítése a lehetséges megközelítésekre (1-4.), amiket a tagországok javasoltak Módszer A TGW Munkacsoport ülésein tárgyalt lehetőségek áttekintése Adatgyűjtés a TGW-ből és más releváns forrásokból Nehézségek Kevés rendelkezésre álló adat a vegyi anyagokról és még kevesebb azok alkalmazásáról, használatukról az iparban Sok létesítmény esetében nagyon nehéz a hatásokat számszerűsíteni 15 22.10.2009

Megfontolandó lehetőségek Veszély kategóriák Fizikai veszélyeket rejtő anyagok Környezetre veszélyes anyagok Egészségre veszélyes anyagok Egyéb kérdések Keverékek és oldatok 16 22.10.2009

Fizikai veszélyeket rejtő anyagok Kategória Seveso II. hatályára gyakorolt hatás Robbanóanyagok Hatásterület nem változik Tűzveszélyes gázok Tűzveszélyes aeroszolok Új kategória – nagy hangsúly a hatástanulmányban Oxidáló gázok Tűzveszélyes folyadékok Önreaktív anyagok, stb. Hatásterület nem változik jelentősen Piroforos folyadékok Piroforos szilárd anyagok Oxidáló folyadékok Oxidáló szilárd anyagok 17 22.10.2009

Aeroszolok felmérése Átlagosan az LPG vagy gyúlékony hajtóanyag tartalom 30%-os az aeroszol termékekben, ezt kombinálva a gyúlékony anyagok határértékeivel (50/100), megadható határérték az aeroszolokra (150/500). A 150/500 határértékekkel számolva a felmérés szerint változhat a Seveso II. hatálya alá tartozó üzemek száma. (Ipari felmérések szerint 20 új raktárbázis kerülhet be a szabályozásba). A jelenlegi helyzethez képest üzemek kerülhetnek ki a Seveso II. hatálya alól, illetve megjelenhetnek új üzemek. Várhatóan nem lesz jelentős változás a Seveso II. hatálya alá tartozásban. Vitatható az aeroszol tárolásból eredő veszély. Vannak érvek a balesetek nagyon alacsony valószínűsége mellett és vannak amellett is, hogy nagyon nagy raktárak baleseti veszélyt rejtenek. Összegezve a javasolt módosítás hatása nem jelentős, bár eshetnek ki a Seveso II. hatálya alól üzemek és kerülhetnek is be alá mások. 18 22.10.2009

Piroforos szilárd anyagok A „fokozottan tűzveszélyes" anyagok közé tartoznak a DSD-ben és az R17 mondat vonatkozik rájuk (Levegőn öngyulladó) A Seveso II. nem tartalmazza őket A kategória csak néhány anyagot foglal magában (13 azonosított anyagot találtak) 3 anyag jelenleg nincs a hatálya alatt 10 anyag más tulajdonsága miatt már a Seveso II. Irányelv hatálya alá tartozik 6 anyag esetében a határértékek 50 és 200 tonnára való változtatásával a Seveso II. hatálya megnőne (2 anyagnál: 100/500 és 4 anyagnál: 100/200 tonna a határérték) Jelentős hatás nem várható a Seveso II. hatályának változása szempontjából (a 13 anyag miatt) 19 22.10.2009

Környezetre veszélyes anyagok Alapvetően a CLP-ből való egy az egyben átvétel nem befolyásolja az R50 vagy R51/53 veszélymondattal rendelkező anyagok osztályozását Néhány anyag besorolása változhat Néhány anyagot már nem szükséges osztályozni és néhány anyagot, melyeket eddig nem kellett, szükséges lesz osztályozni A jelenlegi hatály megtartására kell törekedni 20 22.10.2009

Egészségre veszélyes anyagok A legtöbb expozíciós útra nem lehetséges az egy az egyben történő átvétel a CLP-ből Az alternetív opciók a Seveso II. Irányelv hatályát csökkentenék vagy növelnék Vizsgálati lehetőségek, azon területek anyagainak azonosítása, ahol a hatály változhat: Felmérés az azonosított anyagok iparban való alkalmazásáról Kérdőív a Tagállamok felé a „különösen fontos” anyagokra vonatkozóan 21 22.10.2009

Magyarázat az egészsége ártalmas anyagok besorolási lehetőségeihez A TGW munkacsoport munkája alapján négy opció került kidolgozásra 1. Opció: „Jelenlegi hatály”a „screening tool„ alkalmazásával 2. Opció: „Döntési fa megközelítés" 3. Opció: Központi opció 4. Opció: Konzervatív megközelítés 22 22.10.2009

A „különösen fontos” anyagok száma a hatály változásának függvényében Terület A veszélyes anyagok száma területenként (a TWG szerint azonosított, és a COWI kérdőívben szereplő anyagok) A COWI kérdőívben azonosított „különösen fontos” anyagok száma* A1 2 A jelentés nem tartalmazza A2 22 A2b 48 11 A3 5 1 A4 95 17 A5 26 4 A6 A7 23 *Az anyagok a kérdőívben a TGW szerint azonoítottak szerint szerepelnek. Az egyik tagállam új anyagokat azonoított a válaszában. (A2 plusz 7, A2b plusz 1, A4 plusz 2, A6 plusz 6, és a7 plusz 1 anyagok). 22.10.2009

Tagállami és az iparnak kiküldött kérdőív Opció Lefedett területek Változás a szabályozás hatályában 1 A2,A3,A5, A6 A jelenlegi helyzethez képest nincs változás a hatályban 2 A2, A2b, A5 Várhatóan nő a hatály, új üzemek kerülhetnek alá 3 A2, A2b, A5, A6, A7 4 A2, A2b, A3, A4, A5, A6, A7 24 22.10.2009

Az egyes opciók hatásai – francia ipari létesítmények alapján készült felmérés eredményei Nem Seveso-s Alsó küszöbértékű Felső küszöbértékű Jelenlegi Seveso (A2, A3, A5 alsó határérték, A6) 39 7 22 1. Opció )A2, A3, A5 felső határérték, A6) 44 8 16 2. Opció (A2, A2b, A5 felső határérték) 45 3. Opció (A2, A2b, A5 felső határérték, A6, A7) 4. Opció (A2, A2b, A3, A4, A5 felső határérték, A6, A7) 32 14 25 22.10.2009

Központi opció Ezen opció alkalmazása van várhatóan a legközelebb a jelenlegi hatályhoz és a védelmi szinthez Várhatóan emelkedik a hatály alá tartozó anyagok száma az A2b terület anyagai esetén Ez a terület tartalmaz olyan iparban fontos anyagokat, melyek ma nem tartoznak a hatály alá Várhatóan csökken a hatály alá tartozó anyagok száma az A5 terület anyagai esetén Néhány anyag kikerül, a T+ és a T kategóriák határainak változása miatt 26 22.10.2009

„Screening tool” módszer A jelenlegi EU-s szabályozás átvétele a T kategóriát illetően Várható csökkenés a T+ kategória hatályában Komplexebb gyakorlati alkalmazás – adminisztratív költségek emelkednek 27 22.10.2009

Döntési fa módszer Majdnem megegyezik a Központi Opcióval a T kategóriát illetően Komplikáltabb gyakorlati megvalósítás Elkerüli a hatály növekedésének lehetőségét (2B terület) azzal, hogy engedi az inhalációs expozíció alapján történő azonosítást A T+ kategória hatálya csökkenhet 28 22.10.2009

Konzervatív módszer Az „Akkut 3.” kategóriát a T kategóriához veszi az összes expozíciós útra levetítve, a hatály nőhet 29 22.10.2009

Az egészsége ártalmas anyagok besorolási lehetőségeinek értékelése Egyik opció esetén sem csökkenhet a hatálya a T+ kategóriának, ha anyagok kikerülnének ebből a kategóriából, akkor azok a nevesített anyagok közé sorolhatók a T+ kategória helyett. „Screening tool” és „döntési fa”: az irányelv egy módszert ad majd meg, mellyel eldönthető, hogy a jelenlévő veszélyes anyagok alapján az üzem a hatálya alá tartozik-e. A Konzervatív Opció alkalmazásával a hatály jelentősen nőne, ha az „Akkut 3.” osztályt is beleveszik (de ezek lehetséges baleseti veszélyeztetése csekély) A Központi Opció kisebb emelkedést hozna a hatály alá tartozó anyagokat érintően, ha az „Akkut 3.” osztály szájon át történő bekerülés expozíciós útját is beleveszik 30 22.10.2009

Keverékek Általánosan A keverékek osztályozási szabálya megváltozott, beleértve a környezetre veszélyes anyagokat is A generikus koncentrációs határértékek eltörlése egyes anyagoknál Szorzó (M-faktor) bevezetése a készítmények besorolásához A becslések szerint 20-40 anyagot érint a keverékek osztályozása Na-hipoklorit A Na-hipoklorit példája (a 2,5%-nál nagyobb aktív klórtartalmú keverékek besorolásához egy ún.”M-faktort” is kell alkalmazni, bár korábban a DPD szerint csak 25% felett minősült veszélyesnek az anyag szorzófaktor nélkül.) Az ipar (AISE-Association for Soaps, Detergents and Maintenance Products) becslése szerint 20-130 új üzem kerül ezzel a Seveso II. hatálya alá. 31 22.10.2009

A hatástanulmány előzetes eredményei A Seveso II. hatályának növekedéséhez vezető körülmények Az aeroszolokra vonatkozó javaslat növelheti a Seveso II. hatálya alá tartozó üzemek számát Az egészségre veszélyes anyagok besorolására javasolt opciók, melyek tartalmazzák további anyagokra a szájon át történő bekerülés expozíciós útját és a gázoknál a belélegzéssel történő bekerülést Keverékek (környezeti besorolás és „M faktor”) Egyéb?? A Seveso II. hatályának csökkenéséhez vezető tényezők Egészségre veszélyes anyagok osztályozásánál az a javaslat, mely a T+ az Akkut 1-el venné figyelembe Általánosan Kis növekedés a hatályban Nem lehetséges az iparra és az illetékes hatóságokra gyakorolt hatások számszerűsítése. 32 22.10.2009

Példa a várható költségek becslésére Számítási példa: 1% - 5% növekedés vagy csökkenés a hatályban Éves költség alsó küszöbös üzemekre: €5,000 to -30,000 Éves költség felső küszöbös üzemekre : €25,000 - €150,000 Költségek a 27 EU tagállamra – millió € per év Hatás Alulról közelítő becslés Közép becslés Felülről közelítő becslés 1%-os csökkenés a hatályban -1 -2 -7 1%-os növekedés a hatályban 1 2 7 5%-os növekedés a hatályban 6 11 33 33 22.10.2009

További feladatok Csökken a hatály alá tartozó anyagok száma, ha csak az Akkut 1-t veszik figyelembe a T+ esetében – kompenzációs lehetőség a nevesített anyagok közé veszik be a hiányzókat, de ezzel még mindig lehet, hogy csökken a hatály alá tartozó anyagok száma Alternatív opciók a T kategóriára (pl. T a 2-es kategóriával vagy a T a 2-es és 3-as kategóriával kombinálva) Keverékek, pl.: Na-hipoklorit Piroforos szilárd anyagok kérdése 34 22.10.2009

Köszönöm a figyelmet! 35 22.10.2009