ELLENŐRZÉSI STANDARDOK Bihary Zsigmond főigazgató Címzetes egyetemi docens Címzetes főiskolai tanár Gödöllő. 2010. Január 28.

A felhasználókkal szembeni követelmények - a vezetés felelőssége A számviteli szabályok következetes érvényesítése A közpénzek törvényes és szabályszerű beszedése, kezelése, felhasználása. Elszámolási kötelezettség. Előirányzatok célok és szabályok szerinti teljesítése Megbízható beszámolás Megfelelő belső kontroll, belső ellenőrzés A közpénzek célszerű kezelése, felhasználása Gazdaságosság Hatékonyság Eredményesség (hatás) Külső ellenőrzés Gödöllő. 2010. Január 28.

Az ellenőrzési munkával szembeni alapvető követelmények Gazdaságosság Hatékonyság Eredményesség Magas fokú megbízhatóság Új érték adása Az ellenőrzési munkafolyamat meghatározó elemei Lényegességen és kockázatokon alapuló megkö-zelítés Elegendő és megfelelő bizonyíték megszerzése (megbízható és hatékony eljárások) A feladat pontos meghatározása: célok, területek, hatókör: Ellenőrzési célokra választ adó vélemény, jelentés Program megtervezése Előkészítés Végrehajtás Jelentéskészítés Megfelelő dokumentálás, többszintű minőségkontroll Gödöllő. 2010. Január 28.

Mit értünk standard alatt? Általánosan elfogadott minimális minőségi követelmény Gödöllő. 2010. Január 28.

A standardok jellemzői formailag szabatosan megfogalmazott kívánalmak, amelyeket – nem teljes körűen – különböző szituációkra való alkalmazásuk magyarázatai egészítenek ki; létrehozásuk alapja az ellenőrzési tevékenység szükségessége; kialakításukban az ellenőrzési funkciót létrehozók követelményei a meghatározók; nem az ellenőrzés tárgyára, hanem az ellenőrzési tevékenységre, annak minőségére vonatkoznak; közvetlenül nem alkalmasak egy ellenőrzés végrehajtásának gyakorlati irányítására (nem ez a céljuk). Gödöllő. 2010. Január 28.

INTOSAI Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete. 1953-ban 34 ország részvételével az ENSZ konzultatív szerveként hozták létre. 1977 októberében a IX. Konferencián az Ellenőrzés Alapelveiről szóló Limai Nyilatkozat elfogadása. 1984 májusában létrejött az INTOSAI Ellenőrzési Standardok Bizottsága. 1991 októberében Washingtonban megrendezett 35. ülésén az INTOSAI Kormányzó Tanács jóváhagyta az INTOSAI Ellenőrzési Standardokat és az Útmutatót a belső kontroll standardokhoz. 1992 októberében a Berlinben megrendezett XIV. INTOSAI Kongresszuson az INTOSAI Ellenőrzési Standardok elfogadása. 1998 novemberében a Montevideóban megrendezett XVI. INTOSAI Kongresszuson az Etikai Kódex elfogadása. 2004 októberében a Budapesten megrendezett XVIII. INTOSAI Kongresszus elfogadta a korszerűsített Útmutatót a belső kontroll standardokhoz. 2007 októberében a Mexikóban megrendezett XIX. INTOSAI Kongresszus elfogadta az Útmutató kiegészítését a szervezeti kockázatkezelésről. Gödöllő. 2010. Január 28.

INTOSAI Ellenőrzési Standardok A Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) a közszféra ellenőrzésével kapcsolatos elvei és standardjai INTOSAI Etikai Kódex Limai Nyilatkozat INTOSAI Ellenőrzési Standardok Alapelvek Általános Standardok Az ellenőrzés lefolytatására vonatkozó standardok Jelentéskészítésre vonatkozó standardok INTOSAI Irányelvek a belső kontroll standardjaihoz a közszférában Gödöllő. 2010. Január 28.

Limai nyilatkozat (1977.) Általános rész Az ellenőrzés célja Előzetes ellenőrzés és utólagos ellenőrzés Belső és külső ellenőrzés Törvényességi szabályszerűségi és teljesítmény- ellenőrzés Függetlenség A legfőbb ellenőrzési intézmény függetlensége A legfőbb ellenőrzési intézmények tagjainak és tisztségviselőinek függetlensége A legfőbb ellenőrzési intézmény pénzügyi függetlensége Gödöllő. 2010. Január 28.

Limai nyilatkozat (folytatás) Kapcsolat a parlamenttel, kormánnyal és a közigazgatással Kapcsolat a parlamenttel Kapcsolat a kormánnyal és a parlamenttel A legfőbb ellenőrzési intézmények felhatalmazása Felhatalmazás ellenőrzés végzésére A legfőbb ellenőrzési intézmény megállapításainak érvényesítése Szakvélemények és más szakmai konzultációk Gödöllő. 2010. Január 28.

Limai nyilatkozat (folytatás) Ellenőrzési módszerek, ellenőrök, nemzetközi tapasztalatcsere Ellenőrzési módszerek és eljárások Ellenőrök Nemzetközi tapasztalatcsere Jelentéskészítés Jelentés a parlamentnek és a nyilvánosságnak A jelentés módja Gödöllő. 2010. Január 28.

Limai nyilatkozat (folytatás) A legfőbb ellenőrzési intézmények ellenőrzési hatásköre Az ellenőrzési hatáskör alkotmányos alapja; az állami pénzgazdálkodás ellenőrzése A külföldön székelő állami hatóságok és intézmények ellenőrzése Adóellenőrzés A közszektor szerződései és a közmunkák Az elektronikus adatfeldolgozó rendszerek ellenőrzése Gazdasági társaságok állami részesedéssel A támogatott intézmények ellenőrzése A nemzetközi és nemzetek feletti szervezetek ellenőrzése Gödöllő. 2010. Január 28.

Az INTOSAI ellenőrzési standardjai(1992.) Alapelvek: a standardok alkalmazása; elfogulatlan ítélet; állami elszámolási kötelezettség; a vezetés felelőssége; a számviteli standardok bevezetése; a számviteli standardok következetessége; belső irányítási és szabályozási rendszer; adatokhoz való hozzáférés; az ellenőrizendő tevékenységek; az ellenőrzési módszerek javítása; érdekek ütközése. Gödöllő. 2010. Január 28.

Az INTOSAI ellenőrzési standardjai (folytatás) Általános standardok: függetlenség; hozzáértés; megfelelő gondosság; egyéb általános standardok. Gödöllő. 2010. Január 28.

Az INTOSAI ellenőrzési standardjai (folytatás) Az ellenőrzés lefolytatásának standardjai: a tervezés; felügyelet és ellenőrzés; belső szabályozási és irányítási rendszer; bizonyítékok; pénzügyi beszámolók elemzése. Gödöllő. 2010. Január 28.

Az INTOSAI ellenőrzési standardjai (folytatás) Jelentéskészítési standardok: formát érintően: cím; keltezés; aláírás; tartalmat érintően: teljesség; tárgy; jogi alap; standardok betartása; időszerűség. Gödöllő. 2010. Január 28.

INTOSAI irányelvek a belső kontroll standardokhoz a közszférában (1991.) A belső kontroll fogalma, hatóköre, hatásosságának korlátai. A belső kontroll összetevői. A belső kontrollal kapcsolatos feladatok és hatáskörök. Gödöllő. 2010. Január 28.

Az INTOSAI standardok célja A legfőbb ellenőrzési intézmények számára a nemzetközi szinten általánosítható, egységesíthető és reálisan teljesíthető minimális követelmények meghatározása; ellenőrző tevékenységük segítése a követendő eljárások és gyakorlatok kidolgozásában; az ellenőrzöttek számára ajánlásokkal segíteni a belső kontrollok standardjai megalkotását, ezen belül a szervezeti kockázatkezelést; a számviteli standardok továbbfejlesztését. Gödöllő. 2010. Január 28.

Közpénzek ellenőrzése az EU-tagországokban Egységes alapelvek (INTOSAI)  változatos gyakorlat alkotmányi szabályozás a számvevőszékek működésének modelljei a számvevőszéki ellenőrzés hatóköre törvényi szabályozás, a számvevőszéki ellenőrzési eljárás szabályozása a „belső” szakmai szabályozás és gyakorlat a belső kontrollrendszer megfelelősége Gödöllő. 2010. Január 28.

A számvevőszékek működésének modelljei az EU-tagországokban Francia modell: bíróságként működik Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Belgium, Portugália, Luxemburg, Románia Angolszász modell: kétpólusú ellenőrzés Anglia, Hollandia, Dánia, Svédország, Finnország, Írország, új tagállamok Német modell: nincs megbízhatósági nyilatkozat Németország, Ausztria Gödöllő. 2010. Január 28.

Az EU közigazgatási és ellenőrzési alapelvei Közigazgatási alapelvek: „Törvényelvű adminisztráció” megbízhatóság, kiszámíthatóság nyitottság, átláthatóság számon kérhetőség hatékonyság, hatásosság Etika a közszférában és ellenőrzésében függetlenség, tárgyilagosság és pártatlanság egyensúlyban a mindenkori kormány iránti lojalitással megbízhatóság és hitelesség tisztesség hozzáértés (szakmai ítélőképesség, szkepticizmus) megfelelő gondosság szakmai titoktartás Rendszerszemlélet Kockázatokon alapuló megközelítés Minőségszemlélet Gödöllő. 2010. Január 28.

Az ellenőrzés uniós intézményrendszere Az EU ellenőrzési szervei: Európai Parlament (közösségi költségvetés, Költségvetési Bizottság) Európai Számvevőszék (külső ellenőr, évente nyilatkozat/audit az elszámolások megbízhatóságáról) Európai Bizottság (főigazgatóságonként belső ellenőrzési egység, tagországi helyszíni ellenőrzés) OLAF Gödöllő. 2010. Január 28.

Az EU Bizottság ellenőrzési elve „Single Audit” – a belső kontrollrendszer (ezen belül a belső ellenőrzés) és a külső ellenőrzés együttműködése – (hézagmentes rendszer) Belső kontroll standardjai (24 standard) Gödöllő. 2010. Január 28.

Az EU Számvevőszékének (ECA) küldetése Az Unió pénzügyi lelkiismerete. Alapvető célja: az Európai Unió pénzeszközei beszedésének és kiadásának független ellenőrzése, valamint ezáltal annak értékelése, hogyan tesznek eleget az európai intézmények ezen kötelességeiknek. Megvizsgálja, hogy megfelelő-e a pénzügyi műveletek nyilvántartása, törvényesen és szabályosan hajtották-e végre azokat, és tiszteletben tartották-e eközben a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveit. Tárgyilagos és időszerű jelentésekben adja közre munkájának eredményét. Igyekszik elősegíteni az uniós pénzeszközök minden szinten egyre hatékonyabb kezelését, azaz a legeredményesebb gazdálkodást az Unió polgárai érdekében. Gödöllő. 2010. Január 28.

Az ECA működésének alapelvei INTOSAI standardok szerint Útmutató az INTOSAI standardok alkalmazásához Saját ellenőrzési Politikák és Ellenőrzési Standardok Nevében bíróság, de angolszász modell szerint működik Gödöllő. 2010. Január 28.

Az ECA ellenőrzéseinek hatásköre és irányultsága Az EU szerveinek gazdálkodása. A tagállamoknak nyújtott támogatások felhasználása. Szabályszerűségi, hatékonysági, eredményességi, gazdaságossági szempontú ellenőrzés. A „DAS” típusú pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés megbízhatósági nyilatkozatot ad ki. Gödöllő. 2010. Január 28.

Megbízhatósági nyilatkozat DAS* ellenőrzés („Do Audit Systematically”). Az első megbízhatósági nyilatkozat az 1994. évi pénzügyi beszámolókról készült. A megbízhatóságon azt kell érteni, hogy minden ügyletet, eszközt és forrást teljes körűen és pontosan szerepeltetnek a pénzügyi beszámolóban. Az alátámasztó tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége elegendő bizonyosságot ad. A tranzakciók mentesek a normális ellenőrzési eljárás során feltárható csalásoktól. Nem cél bizonyosságot adni az alátámasztó tranzakciók jó gazdálkodás elveinek figyelembevételével való végrehajtásáról, és arról sem, hogy ezek a tranzakciók mentesek bizonyos fajta jól rejtett csalásoktól. (A tagállamok szervei által végrehajtott EU kiadások évente több millió tranzakciót tesznek ki!) * Declaration d’ Assurance – megbízhatósági nyilatkozat rövidítése Gödöllő. 2010. Január 28.

Az EU-konform ellenőrzés értelmezése A pénzügyi ellenőrzés EU konformitása nem abban nyilvánul meg, hogy egy EU által előírt, egységes szervezeti felépítés, feltételek és módszerek keretében valósul meg (ilyen előírás nem létezik), hanem abban, hogy a tagállamban olyan egységes elveken, standardokon alapuló belső kontrollrendszert és külső ellenőrzést, rendszerbe foglalt eljárásrendet, módszer együttest alkalmaznak, amely megbízható. A „megbízható” pedig lényegében azt jelenti, hogy az ellenőrzés elvárt és deklarált bizonyossági szintje ténylegesen megvalósul az alkalmazott teljes ellenőrzési struktúra, eljárások, módszerek eredményeképpen. Ez magában foglalja a megfelelő belső kontrollrendszerek működését is. Az eljárások, módszerek és egymáshoz való kapcsolatuk pontosan meghatározottak, az általuk hozott eredmény reprodukálható. Gödöllő. 2010. Január 28.

A támogatások ellenőrzésének alapelvei A kedvezményezett tagállam elsődleges felelőssége A tagállam feladatai és felelőssége: (1260/1999 tanácsi rendelet) az irányítási és ellenőrzési rendszerek folyamatos vizsgálata, kiadások jogosságának igazolása, a szabálytalanságok megelőzése, feltárása, korrekciója, jelentések, tájékoztatás a Bizottság részére, együttműködési kötelezettség (módszerek és ellenőrzési tervek összehangolása, éves értékelés). A Bizottság felelőssége segítés, tájékoztatás, helyszíni ellenőrzés Gödöllő. 2010. Január 28.

Értelmezések, célok, általános szempontok Az ellenőrzés – pénzügyi ellenőrzés Az „irányítási és ellenőrzési rendszer”-ek (management and control system) működtetésének követelménye Belső ellenőrzés – külső ellenőrzés Munkafolyamatba épített (control, check) és rendszerellenőrzések, valamint igazolást szolgáló ellenőrzések (audit) Gödöllő. 2010. Január 28.

Az ellenőrzés hatóköre Átfogja a pénzáramlás teljes folyamatát (EU alapoktól a végső kedvezményezettig). Valamennyi szinten ellenőrzi a rendszerek működésének szabályozottságát (teljes körűség, aktualizálás, feladat- és felelősség-megosztás), szabályszerűségét. Vizsgálja az egyes pénzügyi műveletek szabályszerűségét, igazolhatóságát. Gödöllő. 2010. Január 28.

A támogatások ellenőrzésének általános követelményei Teljesség Rendszeresség Hézagmentesség Törvényesség Racionalitás Hatékonyság Megalapozottság A vezetés szolgálata Gödöllő. 2010. Január 28.

Az EU Strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának ellenőrzési rendszere FEUVE Belső ellenőrzés Mintavételes (5-15%-os) ellenőrzés Rendszerellenőrzés Zárónyilatkozatok kiadásához kapcsolódó ellenőrzések Gödöllő. 2010. Január 28.

Rendszerellenőrzés A rendszerellenőrzések célja a rendszerbeli problémák, akadályozó tényezők, illetve kockázatok feltárása. A KTK IH-t és a KA IH-t működtető Nemzeti Fejlesztési Hivatal belső ellenőrzése és a KEHI rendszerellenőrzéseket végez. A Kifizető Hatóság a kiadások megfelelő igazolása érdekében a pénzügyi lebonyolítás tekintetében a teljes rendszert ellenőrzi. Gödöllő. 2010. Január 28.

Költségigazoló tevékenység A költségigazolás Költségigazoló tevékenység INPUT OUTPUT I G A Z O L Ó J E N T É S Működési kézikönyvek Ellenőrzési jelentések Hitelesítési jelentések Tényfeltáró látogatás Monitoring Biz. részvétel Működési kézikönyvek feldolgozása Ellenőrzési jelentések feldolgozása Hitelesítési jelentések jóváhagyása Tényfeltáró jelentés Költség-igazoló nyilat-kozat Gödöllő. 2010. Január 28.

Elszámolás az EU Bizottsággal EURÓPAI BIZOTTSÁG elszámolás az Európai Bizottsággal, költségnyilatkozat, átutalási kérelem költségigazoló nyilatkozat előleg, időközi átutalás, végső egyenleg kifizetése IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG KIFIZETŐ HATÓSÁG költségnyilatkozat, hitelesítési jelentés(ek) Gödöllő. 2010. Január 28.

Az ÁSZ EU tagsággal kapcsolatos tevékenysége Ellenőrzés törvényi előírás alapján: zárszámadás ellenőrzése keretében, költségvetés véleményezése keretében, program és projekt ellenőrzés, költségvetési fejezetek, közszolgáltatást végző állami szervezetek átfogó ellenőrzése keretében, belső kontroll rendszer, illetve monitoring ellenőrzése, nemzetközi együttműködés keretében végzett ellenőrzés. Az Országgyűlés felkérése alapján: az EU támogatások intézmény-, ellenőrzési és monitoring rendszer működésének folyamatos figyelemmel kísérése, trend riport készítése. Gödöllő. 2010. Január 28.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BELSŐ KONTROLLRENDSZERE Gödöllő. 2010. Január 28.

A belső kontrollrendszer(1) A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat: a) a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtsa végre; b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket; c) megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól. Gödöllő. 2010. Január 28.

A belső kontrollrendszer(2) A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő a) kontrollkörnyezetet, b) kockázatkezelési rendszert, c) kontrolltevékenységeket, d) információs és kommunikációs rendszert, e) monitoring rendszert kialakítani és működtetni. Gödöllő. 2010. Január 28.

Kontrollkörnyezet A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, melyben a) világos a szervezeti struktúra; b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok; c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén; d) átlátható a humánerőforrás-kezelés. Gödöllő. 2010. Január 28.

Kockázatkezelés A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján. Gödöllő. 2010. Január 28.

Kontrolltevékenységek A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. A költségvetési szerv vezetője köteles a szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni: a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások, b) az információkhoz való hozzáférés, c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz), d) beszámolási eljárások. Gödöllő. 2010. Január 28.

Információ és kommunikáció A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen; a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. Gödöllő. 2010. Január 28.

Monitoring A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. Gödöllő. 2010. Január 28.

Ellenőrzési nyomvonal A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak - szöveges , vagy - táblázatba foglalt, vagy - folyamatábrákkal szemléltetett leírása. Tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. Gödöllő. 2010. Január 28.

A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés(1) A költségvetési szerv vezetője a szerv működésének folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét, mely a belső kontroll rendszer részét képezi. A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi a pénzügyminiszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet. A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. Gödöllő. 2010. Január 28.

A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés(2) A FEUVE rendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. A FEUVE fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat. A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Gödöllő. 2010. Január 28.

A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés(3) A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját. A felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell. Gödöllő. 2010. Január 28.

A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés(4) A FEUVE-nek biztosítania kell, hogy a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan; d) a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek, a módszertani útmutatók figyelembevételével. Gödöllő. 2010. Január 28.

Belső ellenőrzés(1) A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. Gödöllő. 2010. Január 28.

Belső ellenőrzés(2) A költségvetési szerveknél a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni. Gödöllő. 2010. Január 28.

Belső ellenőrzés(3) A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. Gödöllő. 2010. Január 28.

Belső ellenőrzés(4) A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok szerint végzi, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardok figyelembevételével. A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez, kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. Gödöllő. 2010. Január 28.

Belső ellenőrzés(5) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. Büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén a belső ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység vezetője köteles a költségvetési szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni. Gödöllő. 2010. Január 28.

Belső ellenőrzés(6) Belső ellenőrzési tevékenységet az végezhet, aki a) rendelkezik a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben előírt végzettséggel és gyakorlattal; b) büntetlen előéletű és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt nem áll. Gödöllő. 2010. Január 28.

Belső ellenőrzés(7) A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, a) aki továbbképzésben nem vesz részt, akinek részvételét a továbbképzésben közreműködő szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát, b) akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, c) akit a bíróság a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott, d) aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően valótlan adatot közölt, a nyilvántartásból törlésre okot adó körülményt 30 napon belül nem jelentette be, a valótlan adatközlés, illetve a bejelentés elmulasztása utólagos megállapításakor, e) aki kéri a nyilvántartásból való törlését, f) akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett, g) aki elhalálozott. Gödöllő. 2010. Január 28.

Irányító szervi ellenőrzés(1) A fejezetet irányító szerv (helyi önkormányzat esetében az önkormányzat) belső ellenőrzést végezhet a) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, b) a saját, illetve az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott állami, önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, c) továbbá a fejezet költségvetéséből céljelleggel juttatott, illetve a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél. Gödöllő. 2010. Január 28.

Irányító szervi ellenőrzés(2) Az ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, informatikai rendszerellenőrzéseket , megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni. A költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóinak ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. Gödöllő. 2010. Január 28.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Ellenőrzési jogköre kiterjed a központi költségvetési szervek belső ellenőrzésére. Gödöllő. 2010. Január 28.

Köszönöm a figyelmet! Gödöllő. 2010. Január 28.