Krizsán Norbert - Pálmai László A CMM Képesség Fejlettségi Modell 2 Krizsán Norbert - Pálmai László A CMM Képesség Fejlettségi Modell 2. szintjének megfeleltetése az eXtreme Programing életciklus modell segítségével (ver 0.8) 2004. április 27.
A dolgozat célja Szándék: az 1998-ban létrehozott, eXtreme Programming életciklus modell megfeleltetése a CMM Képességfejlettségi Modell második szintjének. Megvalósítás lépései: a CMM Képesség Fejlettségi Modell rövid bemutatása, az eXtreme Programing életciklus modell rövid bemutatása, a kettő közötti megfeleltetés, végül rövid összefoglalásban megfogalmazzuk, hogy milyen főbb kételyek merülhetnek fel a megfeleltetéssel és a továbblépéssel kapcsolatban, és hogy mik lehetnek erre a megoldások.
A 4 alap érték és alaptevékenység Alapértékek Bátorság (kockázat, és a vele járó felelősség vállalása) Kommunikáció Egyszerűség (mindig a legegyszerűbb működő megoldások) Visszajelzés Alaptevékenységek Kódolás Tesztelés Meghallgatás Design
Az XP alapelvei Gyors visszajelzés Egyszerűség feltételezése Fokozatos változtatások Változtatások választásának elve Minőségi munka Taníts tanulni Kicsi kezdeti befektetés Dolgozz a győzelemért Konkrét kísérletek Nyílt, becsületes kommunikáció Elfogadott felelősség Helyi adaptáció Utazz könnyen Becsületes mérések Dolgozz mások ösztöneivel
Az XP gyakorlati területei A tervezési játék Gyakori megjelentetés Metafora Egyszerű design Tesztelés Újraszerkesztés (refactoring) Páros programozás Közös tulajdonjog Folyamatos integrálás 40 órás hét Helyben lévő megrendelő Kódolási normák
A CMM története Az új szoftvertechnológiák bevezetésével járó termelésbeli és minőségbeli javulásról szóló kétévtizednyi hiábavaló ígérgetések után a vállalatok ráébredtek, hogy a hiba a munkafolyamatok menedzselésének hiányában keresendő. 1986. novemberében a Software Engineering Institute (SEI) a Mitre Corp.-nel karöltve megkezdte a munkafolyamat fejlettségi váz fejlesztését. 1987. szeptemberében jelentette meg a SEI ennek a váznak egy rövid leírását. Humphrey: A szoftver munkafolyamatok menedzselése (1989.) A modell számos kulcsfolyamat területen (Key Process Area, KPA) és az azokhoz tartozó javasolt gyakorlatokon keresztül mutatja meg, hogy hogyan fejleszthető a cég teljesítőképessége (software process capability).
A CMM definíciója A Software-Capability Maturity Model (CMM Képességfejlettségi Modell) a munkafolyamat menedzsment számára egy józanésszel létrehozott és a szoftverfejlesztés számára minőségbeli fejlesztésekkel kapcsolatos elképzeléseket tartalmazó alkalmazás. egy közösség által fejlesztett útmutató. A CMM jelenlegi formáját több száz szoftver-szakértő segítségével nyerte el. a cégszintű fejlődés egy modellje. támaszt nyújtó váz a megbízható és konzisztens CMM-alapú felbecslő és értékelő eljárásokhoz. Ezeket az eljárásokat széles körben használják a szoftvercégek a fejlesztésben és a megbízók a lehetséges szolgáltatókkal kapcsolatos kockázatok felméréséhez.
A CMM szintjei (1) A modell 5 szintje a folyamatérettség megállapításán felül segít prioritást felállítani a fejlesztési tervek között. A fejlettségi szint mindegyike egy jóldefiniált evolúciós fennsík. Mindegyik szint teljesítéséhez számos, a folyamatfejlesztéssel kapcsolatos célt kell megvalósítani, amelyek együttes teljesülésekor a fejlődés eredménye fontos komponensként fog stabilizálódni a munkafolyamatokban. Minden szinten újabb komponensek épülnek be, így biztosítva a folyamatos fejlődést. Szint Megnevezés Fókusz 5. Szint Optimalizált Állandó munkafolyamat fejlődés 4. Szint Irányított Termék és munkafolyamat minőség 3. Szint Határozott A munkafolyamatok és a szervezett támogatás tervezettsége 2. Szint Ismétlő Projektmenedzsment alapú folyamatok 1. szint Kezdeti Hozzáértő és "hősies" emberek
A CMM szintjei (2) Optimalizált (5) Irányított (4) Határozott (3) Folyamatosan fejlesztetett folyamatok Irányított (4) Előrejelezhető folyamatok Határozott (3) Standard, konzisztens folyamatok Ismétlő (2) Ellenőrzött folyamatok Kezdeti (1)
Fejlettségi szintek struktúrája mutatja tartalmaz Kulcsfolyamat területek Teljesítőképesség megvalósít rendszerez Célok Közös Jellemzők céloz tartalmaz Implementálás vagy Intézményesítés Kulcsgyakorlatok leír Infrastruktúra vagy Tevékenységek
Követelmény Menedzsment [KM] Feladata: létrehozni egy stabil álláspontot a megrendelő és a szoftver-projekt között a megrendelő azon követelményei alapján, melyeket majd a szoftver-projekt fog teljesíteni. Célok: A szoftverhez kapcsolódó rendszerkövetelmények megfelelő alapot teremtsenek a szoftver tervezéséhez és menedzseléséhez. A szoftverrel kapcsolatos terveknek, termékeknek és tevékenységeknek mindig hűeknek kell maradniuk a szoftverhez kapcsolódó követelményekhez. Megoldhatóság XP-vel: Helyben Lévő Megrendelő – mint állandó információsforrás a változások követésére, Folyamatos Integrálás – állandó visszajelzést ad a megrendelő felé, Felhasználói Esetek – az előző kettő összekapcsolására
Szoftver Projekt-tervezés [SzPT] Feladata: a szoftvertervezés megvalósítására és a szoftver projekt irányítására ésszerű tervek létrehozása. Célok: A szoftverrel kapcsolatos becslések dokumentáltak, így felhasználhatók a szoftver-projekt követésére és a vele kapcsolatos tervezésre. A szoftver-projekttel kapcsolatos tevékenységek és kötelezettségek tervezettek és dokumentáltak. Az érintett csoportok és egyének megállapodnak a szoftver-projekttel kapcsolatos kötelezettségeikről. Megoldhatóság XP-vel: Tervezési Játék – sűrűn iteráló lépések, Gyakori Megjelentetés – dokumentációs fázisok, Segít a Bátorság, a rugalmas vezetőség és a szakemberek.
Szoftver Projekt-követés és -Felügyelet [SzPKF] Feladata: a jelenlegi előmenetelről megfelelő, kielégítő képet biztosítani, hogy a vezetés hatékonyan közbeléphessen, ha a szoftver-projekt véghezvitele érezhetően eltér a tervezettől. Célok: A jelenlegi eredmények és a teljesítmény nyomon követhetőek és összevethetőek a tervekkel A tervezettől való eltérés esetén korrigáló lépések történnek A szoftverrel kapcsolatos kötelezettségekben történt változásokról az érintett csoportok és egyének állapodnak meg Megoldhatóság XP-vel: A vezetőségnek elég a projekt sebességét (egy iterációs lépésben megvalósítandó „sztorik” száma) és az előző (sűrűn frissített) alapverziót figyelnie, hogy megfelelő betekintéssel rendelkezzen a projekt előmenetelébe. A nyílt kommunikációs csatorna a vezetőség és a fejlesztők között biztosítja a második célt, a fejlesztők és a megrendelők között pedig a harmadik célt.
Szoftver Alvállalkozói Menedzsment (SzAM) Feladata: képesített alvállalkozók kiválasztása és hatékony vezetése Célok: Képzett alvállalkozó kiválasztása Megállapodás az egymáshoz fűződő kötelességekről Folyamatos kapcsolattartás a fő- és az alvállalkozó között A fővállalkozó nyomon követi az alvállalkozó teljesítményét és eredményeit Megoldhatóság XP-vel: Probléma: az XP-nek erre nincs gyakorlata, sem infrastruktúrája Ellenben hozzáértő, rugalmas vezetéssel megoldható Az alvállalkozónál egy ember a csoportból, mint helyben lévő megrendelő Három optimális eset: Nincs alvállalkozás Az XP-t adaptált csoport az alvállalkozó Az alvállalkozói csoport legalább CMM 2-es szinten van (probléma: közös tulajdon)
Szoftver Minőségbiztosítás (SzMB) Feladata: a projekt által használt folyamatokba és készülő termékekbe megfelelő betekintéssel bíró irányítás biztosítása Célok: Az SzMB tevékenységek kellően megtervezettek Használatban lévő folyamatokhoz, normákhoz, eljárásokhoz ragaszkodás Az érintett csoportok megfelelően informáltak az SzMB eredményekről A projekten belül megoldhatatlannak ítélt tételek nyilvántartása Megoldhatóság XP-vel: Kódolási Normák és a Közös Tulajdon segítik a kód gyors megértését Az előre meghatározott normák segítik a minőség javítását A Páros Programozás jobb munkára ösztönöz, és csökkenti a hibák előfordulásának esélyét
Szoftver Konfiguráció Menedzsment (SzKM) Feladata: a szoftver-projekt termékeinek a teljes életciklus alatti integritás létrehozása és megőrzése Célok: A konfigurációs menedzsment tevékenységei megtervezettek A kiválasztott szoftver munkaeszközök azonosítottak és ellenőrzöttek A munkaeszközökben beállt változások kontrolláltak Az érintett egyének és csoportok informáltak az alapkiadás állapotáról és tartalmáról Megoldhatóság XP-vel: A Közös Tulajdon biztosítja a fejlesztés folyamatosságát A Folyamatos Integrálás biztosítja a konzisztenciát A Gyakori Megjelentetés és a sűrűn létrehozott alapverziók biztosítják a projekt helyes menetét, és segítik az irányítását
Konkluziók Főbb megoldandó feladatok: Dokumentálni, dokumentálni, dokumentálni Az XP nehezményezi a programozók általi dokumentáció folyamatát, mondván a minimális dokumentáció felesleges, mert aki írta a kódot az úgyis érti azt. Olyan alkalmazott felvételével megoldható, akinek semmi más feladata nincs, mint a folyamatos dokumentáció. Csoportok létrehozása A második szintre való lépéshez a következő csoportok létrejövette szükséges: Szoftver Tervező Csoport Alvállalkozói Csoport Minőségbiztosító Csoport A csoportok feladataiban van átfedés.
Potenciális hibalehetőségek Szintugrás megvalósíthatatlansága: A Képesség Fejletségi Modellben történő szintugrás nem kivitelezhető, mert az egyes szintek úgy lettek meghatározva, hogy biztos alapot nyújtsanak a következő szint eléréséhez, Azonban megalapozható bármelyik kulcsterület, ha vállalt a kockázatot, hogy az adott kulcsterület nem funkcionálhat megfelelően a neki hátteret biztosító kulcsterületek nélkül Hamis szembenállás: Részben vagy alig érinti a menedzsment és a cég kérdéseit Az olyan erősen kollaboráló környezet implementálása, mint amit az XP képvisel, felvilágosult vezetést és megfelelő céges infrastruktúrát igényel. A SW-CMM csak azt mondja meg, hogy „mit” tegyen a cég, ha fejlődni akar. Az XP pedig azt mondja meg, hogy „hogyan” tegye meg ezt a cég. Összességében elmondhatjuk, hogy az XP gyakorlatai kompatibilisek a CMM gyakorlataival (céljaival, stb.) még akkor is, ha nem tudja mindet 100%-an teljesíteni.
Köszönjük a figyelmet!