Diplomamunka Geometriai invariánsokat interpoláló rekurzívan finomítható felületek Valasek Gábor ELTE IK, 2008.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ÉRDEKES PONTOK KINYERÉSE DIGITÁLIS KÉPEKEN. BEVEZETÉS  ALAPPROBLÉMA  Jellemzőpontok detektálása mindkét képen  Kinyert pontok megfeleltetése  Megfeleltetések.
Advertisements

Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
MI 2003/9 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
MI 2003/ A következőkben más megközelítés: nem közvetlenül az eloszlásokból indulunk ki, hanem a diszkriminancia függvényeket keressük. Legegyszerűbb:
Műveletek mátrixokkal
Geometriai modellezés
Vektormező szinguláris pontjainak indexe
Geometriai modellezés
Illés Tibor – Hálózati folyamok
Térinformatikai elemzések. Megválaszolható kérdések Pozíció - mi van egy adott helyen Feltétel - hol vannak …? Trendek - mi változott meg? Minta - milyen.
Digitális Domborzat Modellek (DTM)
Regresszió számítás Mérnöki létesítmények ellenőrzése, terveknek megfelelése Geodéziai mérések – pontok helyzete, pontszerű információ Lineáris regresszió.
Előadás 51 Kormányzati politika Államkötvény nélküli eset Az egyensúlyi modellben a kormányzati változók közül 2 exogén, egy endogén, mivel a kormányzat.
A lyukas dob hangjai Hagymási Imre Bolyai Kollégium fizikus szakszeminárium november 15.
DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSA
MI 2003/ Alakfelismerés - még egy megközelítés: még kevesebbet tudunk. Csak a mintánk adott, de címkék nélkül. Csoportosítás (klaszterezés, clustering).
SzTE JGYTFK Matematika Tanszék
Dr. Kovács Emőd VISZ Díjátadó Ünnepség computer graphics Számítógépi grafika Grafikai irányok, kutatások és egyebek.
Számítógépes grafika, PPKE-ITK, Benedek Csaba, D képszintézis 4. előadás.
Számítógépes grafika, PPKE-ITK, Benedek Csaba, 2010 Geometriai modellezés 2. előadás.
A folyamatok térben és időben zajlanak: a fizika törvényei
A virtuális technológia alapjai c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott Matematikai Intézet 2. Előadás Tömör testek modellje.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 2. Kontextuális.
Dr. Horváth László – PLM – CCM – 2. előadás: Határfelület-ábrázolás és Euler -i topológia A CAD/CAM modellezés alapjai Dr. Horváth László Budapesti.
Modellezés és tervezés c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc 4. Előadás A.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 8.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 10.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
A virtuális technológia alapjai
A GEOMETRIA MODELLEZÉSE
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ) Alapfogalmak
PTE PMMK Matematika Tanszék dr. Klincsik Mihály Matematika III. előadások MINB083, MILB083 Gépész és Villamosmérnök szak BSc képzés 2007/2008. őszi félév.
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Számítógépes geometria
2D képszintézis és textúrák
Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
Geometriai invariánsokat interpoláló rekurzívan finomítható felületek
Számítógépes grafika 3. gyakorlat.
Bevezetés az alakmodellezésbe I. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
Bevezetés az alakmodellezésbe II. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
1 A geometriai modell és struktúrája Budapesti Műszaki Főiskola A CAD/CAM modellezés alapjai 2000/2001 tanév, II. félév 2. előadás A geometriai modell.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
Mascheroni-féle szerkesztések
Szükségünk lesz valamilyen spreadsheet / táblázat kezelő programra
Lineáris programozás.
Hőeloszlás háromszögelt síkrészeken Május, 2002 Bálint Miklós Vilmos Zsombori
Többváltozós adatelemzés
Petri-hálón alapuló modellek analízise és alkalmazásai a reakciókinetikában Papp Dávid június 22. Konzulensek: Varró-Gyapay Szilvia, Dr. Tóth János.
2.2. Az egyenes és a sík egyenlete
Lineáris algebra.
Összegek, területek, térfogatok
Bevezetés a számítógépi grafikába 2. Paraméteres görbék Paraméteres görbe: 2D-ben: paraméter: általában: kikötések: legyen folytonos legyen folytonosan.
előadások, konzultációk
Fraktálok. Motiváció Three-Dimensional Mapping of Dislocation Avalanches: Clustering and Space/Time Coupling Jérôme Weiss and David Marsan Science 3 January.
Adatbáziskezelés. Adat és információ Információ –Új ismeret Adat –Az információ formai oldala –Jelsorozat.
Számítógépes grafika, PPKE-ITK, Benedek Csaba, 2010 Geometriai modellezés 2. előadás.
Hermite-interpoláció
13. Gyires Béla Informatikai Nap 1 Adott görbületű Hermite-ívek előállítása és térbeli általánosításuk SCHWARCZ TIBOR Debreceni Egyetem, Informatikai Kar,
MI 2003/8 - 1 Alakfelismerés alapproblémája: adott objektumok egy halmaza, továbbá osztályok (kategóriák) egy halmaza. Feladatunk: az objektumokat - valamilyen.
Geometriai feladatok programozása Geometriai programozás Szlávi Péter ELTE IK Média- és Oktatásinformatika Tanszék 2010.
Algoritmusok és adatszerkezetek elemzése II.
1/19 Hogyan tájékozódnak a robotok? Koczka Levente Eötvös Collegium.
Kontinuum modellek 1.  Bevezetés a kontinuum modellekbe  Numerikus számolás alapjai.
Készítette: Horváth Zoltán
Görbék, felületek.
Bevezetés Tematika Számonkérés Irodalom
Alak definiálása sajátosságokkal
Előadás másolata:

Diplomamunka Geometriai invariánsokat interpoláló rekurzívan finomítható felületek Valasek Gábor ELTE IK, 2008

Tartalom 1. Bevezetés 2. Magasabb rendű adatok interpolálásának klasszikus megoldásai 3. Felosztási algoritmusok 4. Felosztási felületek 5. Magasabb rendű adatok interpolálása felosztási felületekkel

Görbe- és felületdefiniáló sémák A modellező és animációtervező rendszerekben a szabadformájú felületek és görbék fontos tervezési eszközök Miként tároljuk őket?

Görbék reprezentálása; egy példa

Görbék és felületek A görbék és felületek reprezentációja tehát függ attól, hogy milyen sémák segítségével számítjuk ki a tényleges térbeli objektumokat Ha növeljük a tárolt információk rendjét, akkor csökken a tárolandó pontok száma

Tartalom 1. Bevezetés 2. Magasabb rendű adatok interpolálásának klasszikus megoldásai 3. Felosztási algoritmusok 4. Felosztási felületek 5. Magasabb rendű adatok interpolálása felosztási felületekkel

Feladat Egy adott, geometriai adatokat tartalmazó halmaz elemeihez egy olyan görbét vagy felületet adni, amely rekonstruálja az alappontokat és az ott megadott magasabb rendű mennyiségeket is

Magasabb rendű adatok interpolálása Több megoldás alappontok és első deriváltak vagy érintőirányok ismeretében görbékre:  Harmadfokú Hermite interpoláció  Összetett Bézier görbék Felületeknél pontok és parciális deriváltak vagy felületi normálisok ismeretében:  Hermite patch  Nielson és Piper

Tartalom 1. Bevezetés 2. Magasabb rendű adatok interpolálásának klasszikus megoldásai 3. Felosztási algoritmusok 4. Felosztási felületek 5. Magasabb rendű adatok interpolálása felosztási felületekkel

Görbék és felületek A '90-es évek elején két főbb reprezentáció a modellező és animációtervező rendszerekben:  Poligonhálók  NURBS-ök

Poligonháló

NURBS

Felosztási sémák Egy kiindulási pontháló rekurzív sűrítésével kapott ponthalmaz hatérértékeként definiálják a felületet Az előző kettő ennek speciális esete '90-es évek közepétől animációtervező rendszerekben:

Felosztási sémák

Előnyök:  Általános kiindulási topológia  Jól skálázható  Numerikus stabilitás  Hatékony implementáció ... Problémák:  NURBS-ös és poligonhálós eszközök átültetése

Tartalom 1. Bevezetés 2. Magasabb rendű adatok interpolálásának klasszikus megoldásai 3. Felosztási algoritmusok 4. Felosztási felületek 5. Magasabb rendű adatok interpolálása felosztási felületekkel

Catmull-Clark séma Approximációs séma Mindkét paraméterirányban harmadfokú Bézier felületdarabok vizsgálatából indult ki C2 folytonos határfelület, ami C1 folytonos extremális pontokban

Lapokból, élekből, csúcsokból származó pontok b i : szülő lap csúcsai b i : szülő él végpontjai q i : szülő él két oldalán lévő lapok középpontjai Q: szülő csúcsba befutó lapokból származó pontok R: szülő csúcsra illeszkedő élekből származó pontok S: szülő csúcs

Catmull-Clark kiterjesztése pont- normális interpolációra Az interpolálandó pontok I halmazához kell egy Catmull-Clark kiindulási M ponthalmazt konstruálni Felírhatjuk mátrix-vektor szorzások sorozataként a felosztás műveletét egy-egy csúcspont környezetében Az ehhez használt felosztási mátrix sajátvektorainak segítségével kifejezhető az eredményfelület pontja és a felületi normális is

Catmull-Clark kiterjesztése pont- normális interpolációra Lineáris egyenletrendszer formájában megfogalmazhatóak az pont és felületi normáls interpolálásának feltételei Az egyenletrendszer felírásának van olyan módja, amely mellett az nem lesz szinguláris

Doo-Sabin séma Chaikin saroklevágási algoritmusának ötletét vitték tovább felületekre Szintén approximáló séma G1 folytonos határfelület

Új pontok

Csúcsokból, élekből, lapokból származó új lapok

Doo-Sabin séma kiterjesztése pont- normális interpolációra Szintén I-hez kell kiindulási M A lapközéppontok a séma lépéseiben fixpontok És egyúttal a normálisok is azok lesznek, ha a definiáló topologikus lapoknak megfelelő pontok a térben síklapokat alkotnak

Tartalom 1. Bevezetés 2. Magasabb rendű adatok interpolálásának klasszikus megoldásai 3. Felosztási algoritmusok 4. Felosztási felületek 5. Magasabb rendű adatok interpolálása felosztási felületekkel

Magasabb rendű alapadatok Az igény mindig is megvolt a felosztási sémák határfelületének görbületfolytonossága iránt Ezért konstruáltunk egy sémát alappontok, felületi normálisok, görbületi főirányok és főgörbületi értékeket interpoláló felületet létrehozására

A séma váza 1) Pontonkénti határfelület konstruálása, amely interpolálja az összes megadott mennyiséget 2) A topologikus élek mentén a szomszédos pontpárok közé hordozófelület konstruálása 3) A hordozófelület segítségével a ponthálóba új pontok és mennyiségek beszúrása 4) A topológia frissítése

Pontonkénti határfelület

Szomszédos pontok közti átmeneti felület

Új pont

Topológia frissítése

Pontonkénti határfelület A tóruszt választottuk és a bemeneti adat típusától függően annak is csak speciális pontjait:

Elliptikus interpolálandó pont

Parabolikus interpolálandó pont

Hiperbolikus interpolálandó pont

Átmeneti felület és új pont A szomszédos pontok egymáshoz való térbeli viszonyaitól és típusoktól függ Másodfokú racionális Bézier felületdarabbal írjuk le A ponthálóhoz hozzávételre kerülő pont ezen felületdarab (0.5, 0.5) paraméterértékéhez tartozik

Topológia frissítése A legegyszerűbb valamilyen heurisztika szerint szétvágni a lapokat  Most úgy, hogy a keletkező két lap kerületének különbsége minimális legyen Azonban ritkítható a keletkező pontháló  Pl. legnagyobb görbületű pontok megtartásával stb.

Összefoglalás Magasabb rendű adatok előnyei Felosztási sémák Kiterjesztések interpolálásra