Környezetvédelmi technikus Szakmai vizsga Környezetgazdálkodás vizsgarész

A környezetvédelmi technikus szakképesítés elágazásai Energetikai környezetvédő Hulladékgazdálkodó Környezetvédelmi berendezés üzemeltetője Környezetvédelmi méréstechnikus Nukleáris energetikus Vízgazdálkodó

Moduláris szakmaszerkezet A rokonszakmák közös tudásanyagát ugyanaz a követelménymodul tartalmazza Aki egy szakma megszerzése során sikeresen vizsgázott egy modulból, annak nem kell a második szakma tanulásakor ebből a modulból vizsgáznia

Közös modulok a környezetvédelmi technikus szakképesítésben Általános környezetvédelmi feladatok Környezetvédelmi technikus feladatok

Az elágazások moduljai a Környezetvédelmi technikus szakképesítés esetén Energetikai környezetvédő feladatok Hulladékgazdálkodó feladatok Környezetvédelmi berendezés üzemeltető feladatok Környezetvédelmi méréstechnikus feladatok Nukleáris energetikus feladatok Vízgazdálkodó feladatok

A moduláris vizsga jellemzői: Modulokból kell vizsgázni Egy-egy modul vizsgája több vizsgarészből állhat A vizsgarészeket a szakmai-és vizsgakövetelményekben meghatározott %-ban kell értékelni

A környezetvédelmi technikus szakképesítés vizsgarészei 1.Vizsgarész 1214-06 Általános környezetvédelmi feladatok 2. vizsgarész 215-06 Környezetvédelmi technikus feladatok A harmadik vizsgarész az elágazásokhoz tartozik

2. vizsgarész 215-06 Környezetvédelmi technikus feladatok Környezetgazdálkodás A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya feladat 100%

A szóbeli tételek alapja: a SZVK Az SZVK főbb tartalmi elemei ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK EGYÉB ADATOK MUNKATERÜLET SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

A szakmai követelménymodul tartalma Feladatprofil Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek A szint megjelölésével a szakmai készségek Személyes kompetenciák Társas kompetenciák Módszerkompetenciák

Feladatprofil: Nyilvántartja a rendszerparamétereket Nyilvántartja a veszélyes anyagokat Részt vesz környezetvédelmi hatásvizsgálati és környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásokhoz szükséges adatszolgáltatásban Vállalkozói ajánlatok elbírálásában részt vesz Figyelemmel kíséri az elérhető legjobb technológia (BAT) előírásait Beszerzi és nyilvántartja a biztonsági adatlapokat

Feladatprofil Részt vesz az emissziós mintavételekben, mérésekben Részt vesz a KIR-rendszer kialakításában Részt vesz a tanúsítás előkészítésében Részt vesz a rendszer folyamatos felülvizsgálatában, fejlesztésében Ellenőrzi a szennyezett területeket Bírságokat számol Részt vesz üzembe helyezési eljárásban

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Környezetterhelés mérésének szabályai C Talajterhelő technológiák C Vízterhelő technológiák C Levegőterhelő technológiák C Környezeti zajterhelések B Technológiai paraméterek nyilvántartásának szabályai B Veszélyes anyagok nyilvántartásának szabályai

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Biztonsági adatlapok nyilvántartásának szabályai C Piaci, pénzügyi alapismeretek C Ipari termelés környezeti hatásai C Környezetvédelmi bírságok C Környezeti hatásvizsgálat B Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) C Elérhető legjobb technológia előírásai (BAT)

Szakmai ismeretek fogalma A munkatevékenység során közvetlenül használt, alkalmazott technológiai szabályokra, a műveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök viselkedésére, összetettebb eszköz- és forráshasználatra, számszerű paraméterekre és minőségi jellemzőkre, továbbá a munka közben szokásosan előforduló, szükséges döntéseket meghatározó, valamint a munkavégzés feltételeire és hatásaira, a műveleti előírásoktól, munkabiztonsági, környezetvédelmi szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó információk és adatok.

A szakmai ismeretek típusai “A” típus (legmagasabb) Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás. “B” típus A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység.

A szakmai ismeretek típusai “C” típus (középső) A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítás, közreműködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetősége mellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti; összességében, illetve önellenőrzés és javítás után megfelelő minőségű eredménnyel történő ismeretalkalmazás.

A szakmai ismeretek típusai “D” típus Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzett megfelelő ismeretalkalmazás. “E” típus (legalacsonyabb) A szokásos munkahelyi körülmények között vezetői, szakmai irányítás mellett, személyes, a feladatra célzott segítség lehetősége mellett; kérdésfeltevésre, feladat közbeni értelmezésre, tájékozódásra, eszközhasználatra elegendő idő alatti; a hiba ismeretében javított, legalább egyes meghatározó részleteiben megfelelő minőségű ismeretalkalmazás.

Szakmai készség fogalma A szakképesítésre jellemző munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevője, eleme, amelynek szintje az adott készség birtoklása révén végezhető tevékenység tartalmát tükrözi.

A szakmai készség szintjei A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanult ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű alkalmazására, tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére. 4. szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretek szakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására.

A szakmai készség szintjei A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerű alkalmazására, a feltárt hibák javítására. 2. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történő feltárására és azok önálló javítására.

A szakmai készség szintjei A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között folyamatos irányítás és célzott segítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az ismeretek megfelelő minőségű alkalmazására.

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség

Egyéb kompetenciák Személyes kompetenciák: Elhivatottság, elkötelezettség Megbízhatóság Precizitás Társas kompetenciák: Kompromisszumkészség Közérthetőség Módszerkompetenciák: Értékelési képesség

Kompetenciaalapú oktatás Az az oktatás, amely előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. A tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérik. Kompetenciaalapú oktatásnak a képességek, készségek, fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.

A kompetencia fogalma A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére

A hagyományos oktatás jellemzői tartalom alapúak meghatározott időegységekre terveznek csoportos haladásra készültek tanár/tanítás központúak általános célkitűzéseket tartalmaznak korlátozott gyakorlati tananyagot tartalmaznak késleltetett a visszajelzés a hatékonyságról az értékelés általános szempontok alapján történik

A kompetenciaalapú oktatás jellemzői teljesítményre alapoz figyelembe veszi az egyéni haladást tanulásközpontú gyakorlat-orientált azonnali visszajelzést ad az értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján

A kompetenciaalapú oktatás kulcsfogalmai önállóság együttműködés empátia problémamegoldás konfliktuskezelés önreflexió kritikus gondolkodás közösségi részvétel

Környezetgazdálkodás Szóbeli tételsor A 20 tételhez tartozó ismeretek a régi OKJ szerinti tantárgyak tükrében: Környezettechnika Technológiák környezetszennyezése Környezetgazdaságtan Munkavédelem Jogi ismeretek Egyéb

Információtartalom vázlata: 1. Ön egy ipari vállalatnál környezetvédelmi technikusként dolgozik, s munkája során a technológiai kibocsátások ellenőrzése a feladata. Ismertesse a technológia fogalmát, típusait, a technológiai menedzsment szerepét!   Információtartalom vázlata: A technológia fogalma, a technológiák típusai A technológiamenedzsment fogalma és szerepe A technológia helye a vállalat tevékenységében Technológiai életciklusok A technológiai stratégia Az integrált szennyezés-megelőzés és -ellenőrzés, az IPPC Elérhető legjobb technológia (BAT), az elérhető legjobb megoldás (BATNEEC), a BATReF előírásai

Az IPPC (www.ippc.hu) Az IPPC (Integrated Pollution Prevention and Control), a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61/EK számú irányelv rövidítése 1999. október 30-ától EU-szerte bevezetésre került. Az Európai Unió kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya, amely az ipari jellegű kibocsátásokat hivatott környezetvédelmi szempontból, integrált szemlélettel szabályozni. Fő célja egy, az egész Európát felölelő integrált szennyezés-ellenőrzési rendszer bevezetése, mely biztosítja a környezet mint egységes egész magas szintű védelmét.

Információtartalom vázlata: 2. Ön egy környezetvédelmi felügyelőségen dolgozik, ahol az a feladata, hogy feltárja a régió talajszennyező forrásait. Milyen tevékenységek talajszennyezését vizsgálná? Információtartalom vázlata: A mezőgazdaság talajszennyezése: műtrágyák, növényvédő szerek helytelen használatának káros hatása a talajra A gépipar talajszennyezése: olaj- és fémszennyezés A közlekedés talajszennyezése Az illegális hulladéklerakás talajszennyezése A csatornázatlan területek talajszennyezése

3. Ön egy települési önkormányzatnál dolgozik, ahová bejelentés érkezik, hogy a helyi patakban a halak elpusztultak. Milyen vízszennyezést okozó tevékenységeket vizsgálna ki? Információtartalom vázlata: A hűtővizek szerepe a kohászati technológiákban, a vizek hő-szennyezettségének környezeti hatásai A gépipari felületkezelési technológiák és szennyvizeik A papírgyártás technológiája, vízfelhasználása és vízszennyezése A textilipar technológiái, vízfelhasználása és vízszennyezése Az élelmiszeripar technológiái, vízfelhasználása és vízszennyezése A bőripar technológiái, vízfelhasználása és vízszennyezése A mezőgazdasági kemikáliák és az állattenyésztés vízszennyezése Atomerőművek vízszennyezési kockázatai

Információtartalom vázlata: 4. Ön egy települési önkormányzatnál dolgozik és azt tapasztalja, hogy az immissziós mérési adatok egy része jelentősen túllépi a határértékeket. Milyen tevékenységeket vizsgálna ki, hogy a további levegőminőség-romlást megakadályozza?  Információtartalom vázlata: Fosszilis tüzelésű fűtőművek, erőművek fűtőanyagai, légszennyezése A közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés légszennyezése, a közlekedési rendszerek összehasonlítása környezetvédelmi szempontból Az építőipar technológiái, légszennyezése A bányászat, kohászat technológiái, légszennyezése Légszennyező vegyipari technológiák (salétromsav-gyártás, kénsavgyártás)

5. Ön a vállalat belső auditjának keretében mintát vetet a pontforrások füstgázából, a szennyvízből, a talajból és a keletkező hulladékokból. Ismertesse a mintavétel szabályait! Információtartalom vázlata: A minta fogalma, fajtái, mintavételi szabványok A füstgáz-mintavétel szabályai, eszközei A szennyvíz-mintavétel szabályai, eszközei A talaj mintavétele, a minta előkészítése, talajkivonatok készítése A veszélyes hulladékok mintavétele

6. Ön egy 150 000 lakosú településen működő üzem környezetvédelmi megbízottja. Köteles-e adatokat szolgáltatni a környezet zajkibocsátásáról? Foglalja össze a környezeti zaj értékelésére és kezelésére vonatkozó ismereteket! Információtartalom vázlata: Környezeti zaj fogalma, napi, napközbeni, esti, éjszakai zajjellemzők A stratégiai zajtérkép fogalma, alapkövetelményei, a készítésére kötelezettek köre, a zajterhelési zajtérkép és a konfliktustérkép fogalma A zajjellemzők meghatározása A zajtérkép készítésére kötelezett önkormányzat közigazgatási határán belül működő üzemi létesítmény adatszolgáltatása a környezeti zajkibocsátásáról Az intézkedési terv minimális tartalmi követelményei

280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről A stratégiai zajtérképre vonatkozó rendelkezések Az intézkedési tervre vonatkozó rendelkezések Zajjellemzők meghatározása

Információtartalom vázlata: 7. Ön egy környezetvédelmi laboratóriumban dolgozik, s munkája során számos veszélyes anyaggal találkozik. Foglalja össze a veszélyes anyagokkal kapcsolatos nyilvántartási előírásokat! Információtartalom vázlata: A veszélyes anyag, veszélyes készítmény fogalma A kémiai biztonság, biztonsági adatlapok Az EINECS- és az ELINCS-jegyzék A veszélyes anyagok bejelentése, értékesítése Foglalkozási expozíciós határértékek A veszélyes készítmények nyilvántartása, nyilvántartási adatlap, az ETTSZ A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése, a kémiai terhelési bírság

8. Ön tanárától egy biztonsági adatlapot kap tételéhez (NP, PK és NKP kevert műtrágya biztonsági adatlapja). Tanulmányozza a biztonsági adatlapot, és válaszoljon az információtartalomban feltett kérdésekre! Információtartalom vázlata: Melyek a biztonsági adatlap főbb tartalmi elemei? Mi a CAS szám? Mire utalnak az R és S mondatok és számok? Milyen veszélyjeleket ismer? Milyen elsősegély-nyújtási teendői vannak savmarás, égés, ájulás, mérgezés esetén? Milyen tűzveszélyességi osztályokat ismer? Milyen tűzoltó anyagokat és eszközöket lehet alkalmazni tűz esetén? Mit jelent az LD-50? Milyen egyéni védőeszközöket ismer?

A tanítás során felhasználható anyagok A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól Biztonsági adatlap.lap.hu

9. Ön egy vállalat technológiai adatainak nyilvántartási feladatait látja el. Ismertesse az erre vonatkozó szabályokat, előírásokat! Információtartalom vázlata: A technológiák bemenő anyagai: a nyersanyag, az alapanyag, az adalékanyag és a segédanyag fogalma A technológiák kimenő anyagai: a termék, a melléktermék, a félkész termék és a technológiai hulladék fogalma Anyagokra vonatkozó adatok nyilvántartása Az anyagmérleg, az energiamérleg, a hulladékmérleg A fajlagos mennyiségek Technológiai paraméterek nyilvántartása

10. Ön egy vállalat hulladék-nyilvántartási és -adatszolgáltatási feladatait látja el. Ismertesse az erre vonatkozó szabályokat, kötelezettségeket! Információtartalom vázlata: A hulladék jellemző adatainak nyilvántartása A KAR/Ügyfél lap, illetve KAR/Telephely lap és a Borítólap kitöltéséhez szükséges adatok Hulladék-bejelentő lapok (HT, HB, HK) Nem veszélyes hulladékok nyilvántartása hulladékonként, ill. technológiánként Veszélyes hulladékok nyilvántartása hulladékokként, ill. technológiánként Nyilvántartás hulladékkezelők részére

Információtartalom vázlata: 11. Ön egy vállalat légszennyezésének nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatait látja el. Ismertesse az erre vonatkozó szabályokat, kötelezettségeket! Információtartalom vázlata: Légszennyező források és a források mérési eredményeinek nyilvántartása Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentések (LAL) Változás-bejelentés Levegőtisztaság-védelmi éves bejelentések (LM) Javítójelentés Ózonkárosító anyagok bejelentése

12. Ön egy vállalat szennyvízkibocsátásának nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatait látja el. Ismertesse az erre vonatkozó szabályokat, kötelezettségeket! Információtartalom vázlata: A szennyvíz mérési eredményeinek nyilvántartása Vízjogi engedélyek és adatainak nyilvántartása Vízhasználók adatainak nyilvántartása: A, B, C adatlapok Üzemi fogyasztók adatainak nyilvántartása: D, E, F adatlapok Létesítési és szüneteltetési engedélyek nyilatkozatának nyilvántartása: L adatlap Felszíni vízminőség-védelmi alapbejelentés (VAL) Felszíni vízminőség-védelmi éves bejelentések (VÉL) Változás bejelentése

Információtartalom vázlata: 13. A vállalat, ahol Ön dolgozik, környezetirányítási rendszert szeretne kiépíteni, ill. tanúsíttatni. Ön környezetvédelmi szakemberként melyik környezetirányítási rendszer kiépítését javasolná a vállalat vezetésének? Hasonlítsa össze az ISO 14 001 és az EMAS környezetirányítási rendszerét! Információtartalom vázlata: Az ISO 14 001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszer alapelvei és elemei A KIR kidolgozása A tanúsítás Az EU környezeti auditálási rendelete, a EMAS alapelvei Az ISO 14 001 és az EMAS összehasonlítása

14. Ön egy tervezett új hulladéklerakó környezeti hatásvizsgálatában vesz részt. Ismertesse a hatásvizsgálat célját, feladatait, és hasonlítsa össze a környezetvédelmi felülvizsgálattal! Információtartalom vázlata: A hatásvizsgálat célja, feladata Az előzetes környezeti hatástanulmány A részletes környezeti hatástanulmány A környezetvédelmi engedély A környezetvédelmi felülvizsgálat és a környezetvédelmi teljesítményértékelés A KHT és a környezeti felülvizsgálat összehasonlítása

15. Ön napi munkája során ellenőrzi a technológiai előírásoknak megfelelő működtetést, ill. a kibocsátási adatokat. Milyen jogi következményei vannak a szabálytalan működtetésnek, ill. a határértéken felüli kibocsátásoknak? Információtartalom vázlata: Levegőtisztaság-védelmi emissziós határértékek A levegőtisztaság-védelmi bírság A vízszennyező anyagok kibocsátási határértékei A vízbírság és a csatornabírság A hulladékbírság A környezeti zajterhelés határértékei, a zajbírság

Információtartalom vázlata: A környezetterhelési díj 16. Az Ön cége környezetterhelési díjat fizet. Miért kell ezt fizetnie? Milyen egyéb gazdasági eszközt ismer a környezetvédelem területén? Információtartalom vázlata: A környezetterhelési díj A környezetterhelési díj számítása Az igénybevételi járulék A termékdíj, a termékdíj-köteles termékek köre A betétdíj Környezetvédelmi támogatások

Információtartalom vázlata: 17. Ön egy termelő vállalatnál dolgozik, ahol a termékeket a piacon szeretnék értékesíteni. Foglalja össze a termelési és értékesítési körfolyamat főbb fogalmait! Információtartalom vázlata:     A vállalat fogalma, célja, egyszerűsített modellje A vállalat és a környezet kapcsolata A termelési körfolyamat, termelési tényezők A kereslet fogalma, a keresletet befolyásoló tényezők A kínálat fogalma, elemei, a kereslet-kínálat összhangja A piac fogalma, fajtái, szereplői, a piackutatás

Információtartalom vázlata: A piacgazdaság fogalma, jellemzői 18. Önnek előadást kell tartania a piacgazdaság működésének környezeti követelményeiről. Milyen főbb témákat foglalna össze? Információtartalom vázlata: A piacgazdaság fogalma, jellemzői A külső gazdasági hatások (externáliák) fogalma és jellemzői A környezeti károk és környezetvédelmi költségek viszonya Makro- és mikroszintű környezeti kár

Információtartalom vázlata: A marketing és az ökomarketing fogalma 19. Környezetvédelmi megbízottként Ön szeretné meggyőzni a vállalat vezetését, hogy a vállalati imázs javítása érdekében tevékenységük során erősítsék az ökológiai szempontok érvényesülését. Milyen egyéb indokokkal érvelne, és milyen ellenvéleményekre kell felkészülnie? Információtartalom vázlata: A marketing és az ökomarketing fogalma A vállalati marketing területei Ökomarketing-stratégiák Az ökomarketing előnyei és kockázatai

Információtartalom vázlata: A pénz fogalma, funkciói A pénzügyi piac 20. Az Ön környezetvédelmi szolgáltató cége hitelt szeretne felvenni egy beruházás megvalósításához. Milyen lehetőségei vannak? Ismertesse az ehhez kapcsolódó pénzügyi alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: A pénz fogalma, funkciói A pénzügyi piac A bankrendszer Passzív, aktív és semleges bankműveletek A hitelkérelem, a hitelkérelem elbírálása A hitelbiztosíték típusai, a hitel kamata A hitelszerződés megkötése és a hitel folyósítása

1. vizsgarész: 45% 2. vizsgarész: 30% 3. vizsgarész: 25% Az 54 850 01 0010 54 01 azonosító számú, Energetikai környezetvédő megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 45% 2. vizsgarész: 30% 3. vizsgarész: 25%

Az osztályzat kialakítása 81–100% jeles (5) 71–80% jó (4) 61–70% közepes (3) 51–60% elégséges (2) 0–50% elégtelen (1) Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott.

Köszönöm a figyelmet! Lukács Lászlóné szakmai ig.h. Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola, Miskolc