Kérdőivek szerkesztése A kérdőívszerkesztés Előadó: Dr. Balogh Péter Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

AZ INFORMÁCIÓSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA Biztosítsuk, hogy a megszerzendő információ a probléma valamennyi összetevőjét érinti. Tekintsük át a probléma összetevőit és a megközelítés módját, különösen a kutatási kérdéseket, hipotéziseket, és azokat a jellemzőket, amelyek befolyásolják a kutatási tervet. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

AZ INFORMÁCIÓSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA (folytatás) Készítsünk feldolgozási táblázattervet. Tisztázzuk, hogy mit értünk célsokaságon. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

Kérdőivek szerkesztése A KÉRDEZÉS MÓDSZERE Tekintsük át a megkérdezés módszerét a különböző megfontolások alapján. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

AZ EGYES KÉRDÉSEK TARTALMA Szükséges-e a kérdés? Egy vagy több kérdésre van-e szükség a szükséges információ egyértelmű megszerzéséhez? Ne használjunk kétdimenziós kérdést! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE Tájékozott-e a válaszadó? Ha a válaszadók várhatóan nem eléggé tájékozottak, szűrőkérdéseket kell beiktatnunk, amelyek mérik a jártasságot, a termékalkalmazást. A múltbeli tapasztalatot is meg kell kérdezni, mielőtt rátérünk a témára. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

Kérdőivek szerkesztése A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE (folytatás) Képes-e a válaszadó visszaemlékezni? Kerüljük el a kihagyás, az időbeni összemosás és a kitaláció hibáit! Az olyan kérdések, amelyek nem tartalmaznak megoldási kulcsokat a válaszadó számára, alábecsülhetik az egyes események tényleges bekövetkezését. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

Kérdőivek szerkesztése A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE (folytatás) Ki tudja-e fejezni magát a válaszadó? Minimalizáljuk a válaszadótól (meg)követelt erőfeszítéseket! Megfelelő-e a feltett kérdés kontextusa? Legitimizáljuk az információkérést! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

Kérdőivek szerkesztése A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE (folytatás) Ha kényes információkkal dolgozunk: Helyezzük a kényes témákat a kérdőív végére! Olyan kijelentéssel vezessük be a kérdőívet, ami a bennünket érdeklő magatartás általános jellegére utal! Alkalmazzuk a harmadik személyben történő kérdezés módszerét! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

Kérdőivek szerkesztése A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE (folytatás) Rejtsük el a kényes kérdéseket olyanok közé, amelyekre a kérdezett szívesen válaszol! Adjunk meg a válaszkategóriákat konkrét számok kérése helyett! Alkalmazzuk a véletlenszerű módszereket, ha helyénvalóak. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDÉSSTRUKTÚRA MEGVÁLASZTÁSA A nyitott kérdések hasznosak a feltáró kutatásoknál, és jól működnek bevezető kérdésekként is. Használjunk strukturált kérdéseket, amikor lehetséges! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDÉSSTRUKTÚRA MEGVÁLASZTÁSA (folytatás) Szelektív zárt kérdéseknél a válaszalternatívák minden lehetséges választást tartalmazzanak és legyenek egymást kölcsönösen kizáróak! Az alternatív zárt kérdéseknél, ha a válaszadók jelentős részétől semleges válasz várható, kínáljunk fel egy semleges alternatívát is. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDÉSSTRUKTÚRA MEGVÁLASZTÁSA (folytatás) Fontoljuk meg a felezéses szavazási technika alkalmazását, hogy csökkentsük a sorrendiségből fakadó torzításokat az alternatív és a szelektív zárt kérdéseknél! Nagyon sok válaszalternatíva esetén mérlegeljük, hogy van-e lehetőség egy helyett több kérdést feltenni, hogy csökkentsük a válaszadók információfeldolgozási terheit! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA Határozzuk meg a problémát a ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan alapján (a hat w: who, what, when, where, why and way)! Használjunk (hét)köznapi szavakat! A szavak a válaszadók szókincsét tükrözzék! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA (folytatás) Kerüljük a kétértelmű szavak használatát: rendszerint, általában, gyakran, sokszor, rendszeresen, alkalomszerűen, néha, stb.! Kerüljük a szuggeráló kérdések használatát, amelyek rávezetik a válaszadókat a helyes válaszra! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA (folytatás) Kerüljük a rejtett alternatívákat, amelyeket a választási lehetőségek nem fejeznek ki! Kerüljük a rejtett feltételezéseket! Ne kényszerítsük a válaszadókat általánosításokra és számításokra, becslésekre! Használjunk pozitív és negatív kijelentéseket! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA A bevezető kérdés legyen érdekes, egyszerű és bátorító! A minősítő kérdések legyenek nyitó kérdések! Az alapvető információkat szerezzük meg először, utána a csoportosító, és végül az azonosító információkat! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA (folytatás) A nehéz, bizalmas, vagy komplex kérdéseket a kérdőív vége felé tegyük fel! Az általános kérdések előzzék meg a specifikus kérdéseket! Logikus sorrendben tegyük fel a kérdéseket! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA (folytatás) Az átvezető kérdéseket figyelmesen tervezzük meg először, utána a csoportosító, és végül az azonosító információkat! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA (folytatás) Az elágazott kérdéseket olyan közel tegyük az átvezető kérdésekhez, amennyire csak lehet, és az átvezető kérdéseket olyan sorrendbe tegyük, hogy a kérdezettek ne ismerjék fel, milyen további információt fogunk kérni tőlük! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

Kérdőivek szerkesztése FORMA ÉS KÜLALAK Osszuk fel a kérdőívet különböző részekre! A kérdéseket számozzuk minden egyes résznél! A kérdőívet kódoljuk előre! A kérdőíveket lássuk el sorszámmal! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDŐÍV KIVITELEZÉSE A kérdőív legyen professzionális megjelenésű! A hosszabb kérdőíveknél a füzetformátumot alkalmazzuk! Egyetlen kérdést se vágjunk szét, hanem írjuk a teljes kérdést azonos oldalra! (Ugyanez érvényes a dupla oldalas elrendezésre is!) Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDŐÍV KIVITELEZÉSE (folytatás) Használjunk függőleges válaszoszlopokat! Hasznosak a táblázatok, ha több egymással összefüggő kérdésre ugyanazok a válaszlehetőségek. Kerüljük el az összezsúfolást, csak azért ne zsúfoljunk, hogy a kérdőív rövidebbnek tűnjön! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

A KÉRDŐÍV KIVITELEZÉSE (folytatás) Utasításokat, vagy magyarázatokat a lehető legközelebb helyezzük a kérdésekhez! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

Kérdőivek szerkesztése PRÓBAKÉRDEZÉS Mindig végezzünk próbakérdezést! A kérdőívet minden tekintetben teszteljük, beleértve a kérdések tartalmát, azok megfogalmazását, sorrendiségét, a kérdőív formáját és külalakját, a kérdés nehézségi fokát és az utasításokat! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

PRÓBAKÉRDEZÉS (folytatás) A próbakérdezés során a válaszadók legyenek hasonlók azokhoz, akik a végleges megkérdezésben részt vesznek! Kezdjük a próbakérdezést személyes megkérdezéssel! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

PRÓBAKÉRDEZÉS (folytatás) A próbakérdezést írásban, telefonon vagy elektronikusan is ismételjük meg, ha a végleges felmérés során e módszereket használjuk majd! Különböző (típusú) kérdezőbiztosokat alkalmazzunk a próbakérdezés során! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

PRÓBAKÉRDEZÉS (folytatás) A próbakérdezés mintanagysága alacsony, 15 és 30 fő között mozogjon az első alkalommal! Alkalmazzunk protokollelemzést és tájékoztató összegzést a problémák meghatározására! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

PRÓBAKÉRDEZÉS (folytatás) A kérdőív minden jelentős változtatása után újabb próbakérdezést kell végezni, egy másik válaszadói mintán! A próbakérdezésből származó válaszokat is elemezzük ki! Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése