Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
4. előadás Összehasonlítás standardizálással és indexszámítással.
Advertisements

2. előadás.
6. A gazdasági hatékonyság elemzése
Kvantitatív Módszerek
Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos
Idegenforgalmi statisztika
Leíró statisztika 4. INDEX-SZÁMÍTÁS 2010-tavasz.
Statisztika I. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Főátlagok összehasonlítása standardizálással
STATISZTIKA II. 1. Előadás
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Adattípusok, adatsorok jellegadó értékei
VPOP Jövedéki Igazgatóság
A megoldás főbb lépései:
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
STATISZTIKA II. 5. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. IX.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Idősorok elemzése.
Közlekedésstatisztika
Adatfeldolgozás.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. IX.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Idősorok elemzése.
2. előadás Viszonyszámok típusai
3. előadás.
3. előadás.
A középérték mérőszámai
Az ipari növekedés mai területi folyamatai
BENKŐ PÉTER VANNAK-E KULTURÁLIS RÉGIÓINK?. -A méréseknél a KSH jelentéseit vesszük alapul. -Lehetséges mutatók: -a mezorégiók különböző fokú iskoláin.
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
STATISZTIKA II. 3. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
Statisztika.
I. A gazdasági elemzés általános vonásai
III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése
Kvantitatív módszerek
Mennyiségi sorelemzés
Példák I. Viszonyszám számítás.
Leíró statisztika III..
Grafikus ábrázolás.
Visszatérve a 3 szennyező példához: Három szennyezőforrás esetén a gazdaságilag legkedvezőbb megoldás kiépítését szeretnénk hatósági eszközökkel elősegíteni.
RÉSZEKRE BONTOTT SOKASÁG VIZSGÁLATA
ÁR-, ÉRTÉK- ÉS VOLUMENINDEXEK október 9.
A médiaelemzések lehetőségei és buktatói GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. Skultéty László 1/21.
Gazdasági viszonyszámok képzése IKT eszközök felhasználásával
TÁRSADALOMSTATISZTIKA Sztochasztikus kapcsolatok II.
Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező.
VISZONYSZÁMOK 5. Viszonyszámok I Statisztika I
Középértékek – helyzeti középértékek
A gyakorisági sorok grafikus ábrázolása
4. előadás.
2. előadás Gyakorisági sorok
2. előadás Viszonyszámok
Statisztikai alapfogalmak Eloszlásjellemzők
2. előadás Gyakorisági sorok, Grafikus ábrázolás
Adatfeldolgozási ismeretek műszeres analitikus technikusok számára
Adatsorok típusai, jellegadó értékei
Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
Adatfeldolgozási ismeretek környezetvédelmi-mérés technikusok számára
Rangsoroláson és pontozáson alapuló komplex mutatók
Területi egyenlőtlenségek grafikus ábrázolása: Lorenz-görbe
2. előadás Viszonyszámok típusai
Mérési skálák, adatsorok típusai
Előadás másolata:

Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK 6. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK

Egyszerűsítési módok Átlagszámítás tetszőleges alap segítségével

SZÁMÍTOTT KÖZÉPÉRTÉKEK Számtani átlag osztályközös gyakorisági sorból: az átlagolandó értékek az osztályközepek

SZÁMÍTOTT KÖZÉPÉRTÉKEK Kronologikus átlag: Állapot idősor átlagolására, ahol az adatok egyenlő időközökben állnak rendelkezésre

SZÁMÍTOTT KÖZÉPÉRTÉKEK Harmonikus átlag: Egyszerű harmonikus átlag Fordított intenzitási viszonyszámok átlagolására használható. Az átlagolandó értékek reciprok értéke átlagának a reciproka.

100 munkadarab előállításának műszakóra szükséglete 4 géptípustípusnál Me.: műszakóra/100 munkadarab Típus Teljesítmény I. 45 II. 55 III. 40 IV. 43

SZÁMÍTOTT KÖZÉPÉRTÉKEK Harmonikus átlag: Súlyozott harmonikus átlag Ha viszonyszámokat átlagolunk és súlyként a viszonyszámok számlálója van megadva.

Egy főre jutó átlag t/fő Egy termék előállított mennyisége és egy főre jutó átlaga területi egységenként 2008-ban Észak-Magyarországon Területi egység Előállított mennyiség ezer t Egy főre jutó átlag t/fő Borsod-Abaúj-Zemplén 114,04 39,38 2,896 Heves 90,64 33,57 2,700 Nógrád 14,10 19,29 0,731 Észak-Magyarország 218,78 - 6,327

Harmonikus átlag Csak akkor alkalmazható, ha az átlagolandó értékek reciprokainak van tárgyi értelme. A gyakorlatban a súlyozott formája fordul elő gyakrabban: átlagszámítás értékösszegsor adataiból, összetett viszonyszám számítása.

SZÁMÍTOTT KÖZÉPÉRTÉKEK Mértani átlag: a fejlődés átlagos ütemét mutatja. A változás kifejezhető az abszolút (összegszerű) és a relatív (szorzatszerű) mértékben. Nagyságát a két szélső érték dönti el. Egyirányú tendenciával rendelkező értéksor esetében használható. Ha a változás nem egyirányú, akkor a statisztikai sort szakaszokra kel bontani. A statisztikai sor időbeni vagy intenzitásbeni terjedelmére ad jellemző értéket.

SZÁMÍTOTT KÖZÉPÉRTÉKEK Mértani átlag: Egyszerű mértani átlag

SZÁMÍTOTT KÖZÉPÉRTÉKEK Mértani átlag: Súlyozott mértani átlag (gyakorisági sorokból számítjuk)

Egy termék árának alakulása az 2001-2008-as években Magyarországon A termék ára Ft/db A változás mértéke 1990=100 % üteme % 2001 6079 100,00 - 2002 7455 122,64 2003 8936 147,00 119,87 2004 9329 153,46 104,40 2005 9396 154,56 100,72 2006 10925 179,72 116,27 2007 20722 340,88 189,68 2008 24271 399,26 117,13

SZÁMÍTOTT KÖZÉPÉRTÉKEK Négyzetes átlag: Kiugró értékekre érzékeny, az átlagolandó értékek helyébe helyettesítve azok négyzetösszege változatlan marad

Az átlagszámítás A jelenség természete, a vizsgálat célja határozza meg a számítandó átlag típusát. Az adatok értéknagysága lényegesen befolyásolja az átlagok nagyságát. Az átlagok számítása során nagy körültekintéssel kell eljárni.

SZÁMÍTOTT KÖZÉPÉRTÉKEK Az átlagok közötti nagyságrend kötött, így azok nagyságrendbeli sorrendje: