Magyar nyelvtanulók angol lexikai hangsúlyának akusztikai vizsgálata Nagy Judit SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Angol Alkalmazott Nyelvészeti Program

Szóhangsúly és akusztikum  a hangsúly egy szótag kiemelkedése a környezetéhez képest (relatív)  szóhangsúly lehet kötött v kötetlen (szabad)  akusztikai összetevői intenzitás alaphangmagasság időtartam formánsszerkezet

Angol és magyar szóhangsúly  magyar szóhangsúly kötött, mindig az első szótagra esik, intenzitás a legfontosabb akusztikai összetevője nem velejárója a hangsúlytalan magánhangzók redukálása  angol szóhangsúly kötetlen, főnév-ige párokban jelentés megkülönböztető szerepe van, az alaphangmagasság a legfontosabb összetevő, velejárója a hangsúlytalan magánhangzók redukálása  miért gond a helytelen hangsúly: lassíthatja a feldolgozást

Szóhangsúly és akusztikum ‘s u b j e ct (fn)s u b ’j e c t (i)

Kérdésfeltevés MAGYAR NYELVTANUL Ó K ANGOL BESZ É D É BEN:  Felfedezhető-e a magyar szóhangsúly átvitele (transfer)?  Milyen korreláció van az intenzitás, F0 és időtartam között?  Használják-e az intenzitást, F0-t, vagy időtartamot a főnevek és igék megkülönböztetésére?  Megjelennek-e redukált magánhangzók a nem-hangsúlyos szótagokban?  Különböző stílusok esetén eltérő pontossággal használják a nyelvtanulók a szóhangsúlyt?

Kutatási módszer: Adatgyűjtés  résztvevők: 10 angol szakos egyetemi hallgató (4.éves és végzős) 6 nő, 4 férfi  egyéni interjúk: szövegolvasás szóolvasás minimális párok  250 szó (150 ige, 100 főnév), 500 magánhangzón végzett mérések

Kutatási módszer: Változók  akusztikai elemzés a magban található magánhangzók hordozzák a hangsúlyt mérések az első és második szótag magánhangzóján:  intenzitás, időtartam, maximális és átlagos alaphangmagasság, F1 és F2 frekvenciák relatív értékek kiszámítása:  csökkenteni az egyéni akusztikai jellemzők hatását  statisztikai elemzés SPSS statisztikai program

1. Felfedezhető-e a magyar szóhangsúly transzfere a magyar nyelvtanulók angol beszédében?  magyar szóhangsúly az első szótagon (intenzitás)  51%-ban a második magánhangzót nagyobb intenzitás jellemzi  a maximum F0 és időtartam értéke a második szótagon szignifikánsan nagyobb  Következtetés: nem viszik át a magyar hangsúly helyét és fő akusztikai jellemzőjét

1. Felfedezhető-e a magyar szóhangsúly átvitele a magyar nyelvtanulók angol beszédében?  Statisztikailag szignifikáns eltérés a nemek között: a nők mind az időtartamot, átlag és maximum F0-t használják az első és második szótag megkülönböztetésre (p<.01) a férfiak csak az időtartamot (p<.05)  egyezés: átlagosan második szótag hangsúlyos  Következtetés: a nők és férfiak egyaránt nem viszik át a magyar szóhangsúlyt, de a hangsúly megvalósításában a nők többféle akusztikai eszközt használnak fel.

2. Milyen korreláció van az intenzitás, F0 és időtartam között a magyar nyelvtanulók beszédében?  erős pozitív korreláció az átlagos F0 és a maximum F0 között (r=.920)  mérsékelt pozitív korreláció az intenzitás és az időtartam között (r=.441)  mérsékelt negatív korreláció: intenzitás és az átlagos F0, (r=-.264) intenzitás és maximum F0, (r=-.241) időtartam és az átlagos F0 között (r=-.294).  Következtetés: míg az intenzitás és az időtartam hasonló viselkedést mutat egymással, az alaphangmagasság ellentétes viselkedést mutat mindkettővel.

3. Használják-e a nyelvtanulók az intenzitást, F0-t, időtartamot a főnevek és igék megkülönböztetésére?  nincs statisztikailag szignifikáns összefüggés a szófaj és az intenzitás, átlag F0, maximum F0 és időtartam között  Következtetés: a beszélők nem használják ezeket a változókat a főnevek és igék megkülönböztetésére.

4. Megjelennek-e redukált magánhangzók a nem- hangsúlyos szótagokban?  Főnevek: hangsúly az első szótagon elöl képzett magánhangzók (ha redukált, alacsonyabb F2) a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagban is hasonló F2 értékek-> nem tesznek különbséget hangsúlyos és nem hangsúlyos szótagok között az frekvenciák alacsonyabbak mint az anyanyelvi beszélők értékei

F1 and F2 frekvenciák 10 amerikai angol magánhangzóra, 76 beszélő (Fry 1979:112)

Főnevek F1 és F2 frekvenciaértékei

4. Megjelennek-e redukált magánhangzók a nem- hangsúlyos szótagokban?  Igék: hangsúly a második szótagon elöl képzett magánhangzók a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagban is hasonló F2 értékek-> nem tesznek különbséget hangsúlyos és nem hangsúlyos szótagok között az frekvenciák alacsonyabbak mint az anyanyelvi beszélők értékei

Igék F1 és F2 frekvenciaértékei

5. Különböző stílusok esetén eltérő pontossággal használják a nyelvtanulók a szóhangsúlyt?  szignifikáns viszony az intenzitás és a stílus között  intenzitás: szólistaolvasás és szövegolvasás között szignifikáns különbség (p<.01) szólistaolvasás és minimális párok között szignifikáns különbség (p<.05)  időtartam: szólistaolvasás és minimális párok között szignifikáns különbség (p<.05)  a szólistaolvasás kiemelkedik a többi stílus közül: (lehetséges ok: nem kellett választani, csak alkalmazni azt a hangsúlyt,amit egyébként is túlnyomórészt alkalmaztak)

Következtetések  a magyar nyelvtanulók : nem viszik át a magyar szóhangsúlyt az angolra nem különböztetik meg a főneveket és igéket, sem az intenzitással, alaphangmagassággal, vagy időtartammal, sem magánhangzók redukálásával a nők és a férfiak a hangsúly megvalósításának különböző akusztikai eszközeit nem azonos módon használják a hangsúly használata nem mutat összefüggést a stílussal

További kutatási irányok  különböző nyelvtudású, anyanyelvi beszélők vizsgálata  a szólista stílussal kapcsolatos eredmények tisztázása, vizsgálata főnevekre is  redukált magánhangzók vizsgálata hátul képzett magánhangzókkal, több magánhangzón  percepciós vizsgálatok magyar és angol anyanyelvű beszélőkkel