Pedagógiai szociállélektan

Mi a pszichológia tárgya? A meghatározása függ: pszichikum lényege emberi működés jellege vizsgálódási lehetőségek és módszerek pszichológia feladata

Főbb pszichológiai iskolák Kísérleti pszichológia Pszichoanalízis Behaviorizmus Alaklélektan Kognitív pszichológia Humanisztikus pszichológia Biológiai megközelítés

Általános pszichológia: a pszichés működés egyetemes törvényszerűségeit vizsgálja Alkalmazott pszichológia: pszichológiai ismeretek és módszerek alkalmazása más tudományterületen, pl.: munkapszichológia, sportpszichológia, reklámpszichológia, pedagógiai pszichológia

SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA TÁRGYA Az egyén viselkedése társas közegben, társas megismerés, társas viselkedés magyarázatai Mások hatása az egyén viselkedésére, társas viszonyok és interakciók Sajátos egyéni és társas viselkedési minták Csoportfolyamatok

PEDAGÓGIAI SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA Nem tudományos megfontolások a hangsúlyosak, hanem a gyakorlati igények Tárgya: pszichológiai ismeretek összessége, melyre a pedagógusnak a pedagógiai munkához szüksége van.

FŐBB TERÜLETEK: Tanuláselméletek Pszichikus fejlődést meghatározó tényezők Személyiségfejlődés folyamata Tanár – diák tevékenysége és kapcsolata az iskolában Az oktatás pszichológiai jellemzői Iskolai társas lét és közösség jellemzői Módszertan

MÓDSZEREK: Megfigyelés Kísérlet Tesztek Hipotézisvizsgálat Összefüggések mérése, statisztikai elemzés

MEGFIGYELÉS Irányított megfigyelés: szempontok, időpont előre megtervezett egyszeri vagy rendszeres egyént vagy csoportot külső vagy résztvevő megfigyelő rögzítés módja

KÍSÉRLET Egy változó kivételével minden más változó állandó a laboratóriumi körülmények miatt Az eredmény megismételhető Probléma: mesterséges; pedagógiai pszichológia területén lehetetlen valamennyi tényezőt kontrollálni Terepkísérlet: a körülmények mesterségesen vannak kialakítva, de a szereplők nem tudják, hogy kísérletben vesznek részt Beavatkozási megfigyelés: megtervezett beavatkozások hatásának megfigyelése

TESZTEK, KÉRDŐÍVEK, ATTITŰDSKÁLÁK Képességek, személyiségjellemzők feltérképezésére Attitűdskála: az egyének véleményét, különböző személyekhez, tárgyakhoz való viszonyulásukat felmérő skálák Standardizálás Statisztikai elemzés: átlag,normál eloszlás, korreláció

KORLÁTOK Mintavétel problémája Következtetés korlátai Etikai problémák

Egyén, társadalom, kultúra, csoport, csoportfolyamatok

Evolúciós gyökerek A fiziológiai, pszichológiai mechanizmusok, sőt a kulturális szokások is az evolúciós folyamat termékei Társadalmi jelenségek, pl.: másokkal való törődés, párválasztási stratégiák hátterében a természetes kiválasztódás áll A genetika csak valószínűsít bizonyos magatartásmintákat

Emberre jellemző kognitív képességek Szimbolizáció és konstrukció (pl.: tervezni, elgondolni, építeni) Szociális tulajdonságok (pl.: csoporthoz igazodás, csoportműködés) Szinkronizációs képesség (pl.: empátia, szabálykövetés, alkalmazkodás)

Kumulatív kulturális evolúció A kultúra átadásának egy formája A kognitív képességek, viselkedési sajátosságok teszik lehetővé Nem csak másoktól, hanem másokon keresztül tanulunk Nemcsak fajtatársaink meglévő ismereteit használjuk ki, hanem felhasználjuk minden valaha élt egyed tudását is

Velünk született emberi tulajdonságok, vagy a társas interakció termékei ezek a jellemzők? → Emberi környezet nélkül felnőtt gyerekek példája Van-e a sajátos emberi létmód megtanulásának kiemelt időszaka? → Szenzitív periódus Velünk született hajlamok, adottságok, melyek képessé tesznek az emberi társadalomban való élésre, csak lehetőségek – a társadalom nem csak háttér, de szükséges feltétel is

Társadalom Valószínűsíti az újszülött túlélését Katalizálja a fejlődést Bevezeti az egyént a kultúra egy sajátos formájába Mintát ad a társadalomban való éléshez

Bronfenbrenner ökológiai modellje A társadalmi hatások különböző szintjei: Mikrorendszer: Egyén életét közvetlenül befolyásoló tapasztalatok világa: mindennapi rutinok helye, közösségi kapcsolatok Mezorendszer: a mikrorendszer kapcsolati hálója, pl: iskola-szülők viszonya Exorendszer: intézmények és hatóerők, melyek a mindennapi életet és a fejlődést indirekt módon befolyásolják, pl.: tömegkommunikáció, önkormányzat Makrorendszer: a kultúra uralkodó nézeteinek és hiedelmeinek az összessége. A társadalomra, szerepekre, emberekre vonatkozó előfeltevések

Kultúra szerepe Hiedelmek Értékek Normák: viselkedéselvárások, szabályozzák az együttműködést. előíró, pl.: Felelj, ha kérdeznek! tiltó, pl.: Ne lopj! Íratlan szabálytól a törvényig, kényszerítő erejük eltérő Etnocentrizmus: saját kultúránk alapján ítélünk Kulturális relativizmus: az emberek közötti különbség elsősorban kulturális hagyományokból adódik

Egyén és társadalom Szocializáció: tágabb értelemben az emberi lény társadalmasítása szűkebb értelemben valamely közösség speciális normarendszeréhez igazodó egyént egy másik közösség normarendszerére tanítják nevelik

Szociális tanulás Azoknak a készségeknek és ismereteknek a megtanulása, amelyekre az egyénnek a társadalmi csoportokba való beilleszkedéshez szüksége van Bandura: azonosulás, utánzás, másodlagos megerősítés Újabban az utánzást nem a viselkedésminták egyszerű közvetlen másolásának, hanem összetett kognitív folyamatok által szabályozott tanulásnak tekintik

Énkép, mások megismerése Önmagunkat mások, a környezetünk tükrében látjuk Másokat csak önmagunk által, saját tapasztalatainkból következtetve ismerjük meg Bonyolult, kölcsönös folyamat Személypercepció = személyek észlelése

Attribúció Mások megnyilvánulásának cselekvésének jelentéssel, értelemmel való felruházása Legtöbbször intuitív, nem tudatos folyamat Befolyásolja az attribúciót a másik személyiségének, céljainak, vágyainak, a helyzeti és környezeti feltételek ismerete

Attribúciós tévedés Egy véletlen vagy szituációs megnyilvánulást valamely állandó jellegű, belülről fakadó sajátosság jeleként értelmezzük Erős érzelmi beállítódás viszonyulás következménye Kulturális különbözőségből fakadó

Társas befolyásolás Társas serkentés Társas gátlás Társas lazsálás Közömbös járókelők

Konformitás Alkalmazkodást segíti Normák, szabályok Káros hatása: hatalomnak való feltétel nélküli engedelmesség Vizsgálatok: - Sherif autokinetikus hatás - Asch kísérlete

Konformitást befolyásoló tényezők Többség vélemény egyhangú-e Elköteleződés Résztvevők személyisége:önértékelés, kulturális, nemi különbségek Csoporttagok Életkor

Reagálás a befolyásolásra Behódolás: jutalom elnyerése vagy büntetés elkerülése Azonosulás: olyan szeretne lenni, mint a befolyásoló Internalizáció: elfogadjuk és beépítjük saját értékrendszerünkbe a befolyásoló vélekedését

Engedelmesség – egyéniségvesztés csoportban Milgram kísérlete Felelősség a saját cselekedetért Befolyásoló tényező: kísérleti személy – áldozat távolság, kísérletvezető jelenléte Kísérlet változata: 3 fős csoportok – engedtek a nyomásnak 70 %-ban

Engedelmesség okai Szociális normák Természetes döntési pontok hiánya Felügyelet Áttételek Ideológiai igazolás

Csoport Csoporttagoknak vannak közös céljaik Közöttük viszonylag stabil kapcsolatok vannak Egyesek függnek másoktól Tagok kommunikálnak egymással és interakcióban vannak egymással Egyén szempontjából fontos: ő is a csoport tagjának érezze magát

A csoport fajtái Kialakulás körülményei szerint: formális~informális csoport Méret: kiscsoport, nagycsoport, tömeg Tagok érintkezéseinek gyakorisága és érzelmi sajátossága szerint: elsődleges ~ másodlagos csoport Szerzett vagy veleszületett csoporttagság ~

Csoport funkciói Kielégíti bizonyos szükségleteinket Segít elérni bizonyos célokat, melyeket egyedül nehezebb Tudást, információt ad, melyeket egyedül megszerezni nehezebb Kielégíti a tagok biztonságigényét Hozzásegít a pozitív szociális identitáshoz, énkép-erősítő

A csoport célja Kapcsolatokat ápoló Közös feladatot megoldó Tagok viselkedését befolyásolni kívánó

Csoportészlelés Másként látjuk társainkat, ha saját csoportunk tagjai, vagy ha másik csoportba tartoznak Egyszerűsítési hatás: a másik csoport tagjait egyformábbnak látjuk, hajlamosabbak vagyunk sztereotipizálni A saját csoport pozitívabb észlelése

Vonatkozási csoport Az egyén számára fontos személyek összessége, akiknek az értékrendje érvényesül az egyén értékrendjében, akikkel összehasonlítja teljesítményét, nézeteit Funkciói (Kelley): 1. Normatív: az adott csoport nézeteit fogadja el az egyén saját magára nézve is érvényesnek 2. Összehasonlító: támpontot ad, melyhez a tag mérheti magát

Vonatkozási csoport Általában nem jól körülhatárolt, nem teljesen állandó, nem minden részében egyenrangú Hatása legtöbbször nem vagy nem teljesen tudatos, mert az értékrendjét az egyén magáénak érzi Vonzások: fizikai vonzerő, gyakori együttlétekből adódó ismeretség, közelség (intimitás), hasonlóság

Csoport fejlődésének fázisai (Tuckman) Alakulás (forming) Viharzás (storming) Normaalakulás (norming) Működés (performing)

Csoportnormák Explicit és implicit (írott és íratlan) szabályok Tiltó, illetve előíró szabályok, megszegésüket a csoport bünteti Kialakulásuk lehetséges módjai: 1. vezető határozza meg 2. a csoport előélete határozza meg 3. más helyzetekből emelődnek át a csoportba

Szerepek – a csoport struktúrája Az egyén más-más minőségben vesz részt a csoportban: saját funkció, saját hely Feladat-orientált szerep: a csoport előtt álló feladat jelöli ki a szerepeket, pl.: adatgyűjtő Kapcsolat-orientált szerep: az egyén a csoport kapcsolati hálójában elfoglalt helye, pl.: mókamester, bűnbak

Az egyén helye a csoportban Kisiskolás kortól alakulnak ki időben állandó barátságok és stabilizálódnak a kortárskapcsolatok A személyes tulajdonságok hatnak a csoportban elfoglalt helyre, az elfogadottságra, pl.: előnytelen külső, agresszív viselkedés ront a csoportbeli helyzeten Lányok a nyugodtságot, együttműködést, fiúk ügyességet, bátorságot, korrektséget, vezetői képességeket értékelik a népszerűség megítélésénél

Kortárskapcsolatok szerinti típusok Népszerű Szeretetre méltó Elszigetelt Visszautasított

Az elutasított gyerek Agresszív Előnytelen külsejű Éretlen, furcsa, bizarr viselkedésű Minden szempontból teljesen átlagos Osztály-, illetve iskolaváltás mint megoldás ritkán működik

Kohézió Erős, ha a tagok kedvelik egymást, fontos számukra, hogy a csoport elérje a célját, összetartozás érzése 2 meghatározó tényező: személyközi kohézió: tagok egymással való jó kapcsolata feladat alapú kohézió: csoportcél fontossága Csoport kohézióját fokozza: erőfeszítés mértéke, melyet a csoporttagságért kellett tenni, „közös” ellenség léte, csoport nagysága, kellemes közös tevékenység Sherif vizsgálata a csoportközi konfliktusról

Családi szocializáció

Modern család XX.sz. közepe,fejlett társadalmak Fiatal házaspárok önálló otthont teremtettek Nő a házasodás és a termékenység, baby boom Családtervezés Nukleáris családok

Posztmodern család 70-es évektől csökken a gyerekszám Polarizáció a gyermekek mikrokörnyezetében Hagyományos családi élet felbomlása Együttélési formák változatossága

A hagyományos családmodell felbomlásának okai Az egyén társadalmi integrációjának lehetősége a családon kívülre esnek A családi funkciók változása, életstílus=fogyasztási stílus Anómia, a normák hiánya Változás a munka világában Női szerepek megváltozása Tömegkommunikáció fejlődése

A család elsődlegessége a szocializációban (Bagdy E.) Az egyén és a társadalom között közvetítő kiscsoport, segíti a társadalmi és családi értékrend beépülését, előkészít a társadalomban való részvételre Legkorábbi életszakasztól hat a fejlődő egyénre Érzelmi kötelékek erőssége és hosszan tartó hatása alapvető érzelmi és viselkedéses modelleket ad a személyiségnek

A család funkciói Gazdasági Reprodukció Segítő és támogató - információgyűjtés és értelmezés - visszajelentő és útmutató - életfilozófia és identitás forrása - vonatkoztatási és kontrollcsoport - gyakorlati támogatás

Családi működés - rendszerszemlélet Tagok kölcsönös függésben Hierarchia Alrendszerek Önszabályozó (termosztát) funkció A hibásan működő rendszer lezárja magát, így védi törékeny belső egyensúlyát A belső egyensúly megbomlása ellen valamelyik családtag betegsége vagy viselkedészavara jelenik meg

A család struktúrája Integráltság foka: kapcsolat szorossága szerint szövetség, fúzió, társulás (Roussel) Befolyásoló tényezők: tagok személyisége, kapcsolat jellege, rugalmasság, a külvilággal való aktív interakció, kulturális sajátosságok Családi kohézió foka

A család belső kapcsolatrendszere Felnőtt párkapcsolatok Szülő-gyerek kapcsolat Testvérkapcsolat Intergenerációs kapcsolat

Családi szocializáció feladatai Fizikális és érzelmi biztonság és a fejlődéshez szükséges környezet, feltételek biztosítása Beszéd tanítása Interakciós tér biztosítása Modellnyújtás Norma-és értékközvetítés Identitás formálása

A gyermeknevelés modelljei Becker modellje Érzelmi dimenzió: szülői szeretet és melegség mértéke szerint a két végpont: elfogadó (meleg) – elutasító (hideg) A büntetés módja: szeretet hasznosítása, illetve hatalomgyakorlás Kontrolldimenzió: végpontok az engedékenység és a korlátozás, a meglévő viselkedéstendenciák irányát szabja meg, engedi vagy fékezi

Becker modellje Elfogadó szülő Elutasító szülő Kontrolláló, sok szabályt állító szülő Szabály- és tekintélytisztelő, dependens, konformista, kevésbé kreatív, lelkiismeretes Szorongó, barátságtalan, boldogtalan, neurotikus hajlam, szuicid veszély Engedékeny, kevés, kevés szabályt állító szülő Barátságos, nonkonform, kreatív, kezdeményező, vezető Nyílt agresszió, a morális szabályzórendszer hiánya, antiszociális

Baumrind modellje Tekintélyelvű szülő: szülőcentrikus, engedelmességet követel, szabályok és a szülői döntések megkérdőjelezhetetlenek, szülőknek jogai, gyereknek kötelességei vannak Engedékeny szülő: gyerekközpontú, nem követel felelős viselkedést, kerüli a büntetést, kontrollt, konfliktusokat, gyereknek csak jogai Mérvadó szülő: gyerekközpontú és követelő egyben. Elvárja a szabályok betartását, de rugalmasan kezeli, magas mérce, szabadság józan keretek között, mindenkinek jogok és kötelességek A melegség és kontroll optimális kombinációja

Maccoby és Martin komplex modellje Korlátozó, követelő, ellenőrző Engedékeny, nem követelőző, alacsony kontroll Gyerekközpontú, válaszkész, elfogadó Mérvadó, kétirányú kommunikáció, kölcsönösség Elkényeztető Szülőközpontú, elutasító, nem válaszoló Hatalom-hangsúlyozó, autorier Nem involvált, elhanyagoló, közömbös

Intézményi szocializáció

Intézményi szocializáció Életkori és fejlődési sajátosságok szerint Kisgyermeket gondozó intézmények: bölcsőde és óvoda, elsődleges a nevelés és gondozás feladatainak átvállalása, szülői feladatok ellátásának segítése, szociális célok Iskola: alsó és középszinten tervezetten lát el nevelési és oktatási feladatot, rendszerszerű közoktatás

Bölcsőde Alsó életkori határ általában 9-12 hó A szeparáció csak akkor ártalmas, ha nincs rendszeres napi kapcsolat a szülővel Vizsgálatok szerint a bölcsődébe járó gyerekek számos tekintetben fejlettebbek voltak hasonlókorú társaiknál (társas kölcsönösség, más szempontjának figyelembe vétele, stb.) Nincs veszélye annak, ha a gyerek 6-8 órát tölt a bölcsődében, ha a többi időben a szülő szeretettel és figyelemmel foglalkozik vele

Bölcsődei gondozás Alap: a gondozás feltételei és minősége Csoportnagyság: 6-8 fő csecsemőknél és 12 fő kisgyerekeknél a személyesség légkörének érdekében Felszereltség, berendezés, játékok szociális hatása: hátrányos helyzetű gyerek későbbi fejlődésének segítése Gondozók személye, beszéde: az én-tudat kibontakozása és a nyelvelsajátítás kiemelt időszaka Napirend: a ritmikus ismétlődés a biztonságérzetet növeli Kialakítják az alapvető szokásokat Csökkentheti a család túlvédő hatásait, de elemi korlátokat is ad

Az óvodával kapcsolatos viták Iskolára való felkészítés: ma a 6-7 évesek nagy része még ovis, a hátrányos helyzetű gyerekek esetében szociális fontosságú Életkori vagy vegyes csoportok: Életkori mellett: közös, mindenkinek megfelelő feladat, kevesebb az erőfölényből adódó agresszió Vegyes mellett: kicsik gyorsabban fejlődnek, testvérek együtt lehetnek, toleránsabb viselkedés Integráció

Mire van szüksége az óvodásnak? – Vekerdy Tamás Érzelmi biztonság megadása: érzelmek szabad áramlása a gyerek és a gondozó között, a felnőtt társaság biztonság a szülők távollétében, megtanulni adni és kapni Játék, mese: a szabad játék és mesehallgatás érzelmileg átfűtött belső képeket hoz létre, melyek segítik a tagolatlan élményeinek, benyomásainak feldolgozásában Utánozható felnőtt Hagyják, hogy beérjen, mint az alma a fán - iskolaérettség

Az óvodai tanulás helyes formái (Vekerdy) Spontán utánzás Mindig válaszolni a gyerek kérdéseire, kíváncsiságának fenntartása Nem kötelező foglalkozások Aktív, mozgásos óvodai élet

Az iskola funkciói Társadalmi: a kultúra tudásanyagának, értékeinek őrzése és továbbadása Pedagógiai: személyiségfejlesztés, tudás fejlesztése, a felnőtt életre, a boldogulásra felkészítés Antropológiai: a tömegkommunikáció idején az emberi sajátosságok hangsúlyozása, emberi tulajdonságok formálása

Társadalmi vonatkozások Megszűnik a család kizárólagossága a nevelésben, az iskola kontroll- és korrekciós szerepet gyakorol a szülői bánásmód felett A pedagógus a gyerek életében személyes síkon van jelen, így az ellenőrzésen kívül alternatívát is nyújt A gyerekek sajátos világa szakszerűen megteremtett feltételek között, a kortárscsoport az intézményes gyerekkor fontos része, az iskola elősegíti a konstruktív együttműködést, pozitív szocializációt Egyéni gondolkodásra gyakorolt hatás segíti a társadalmi előrejutást

Az iskolarendszer válsága (Halász) Nemzet – állam szintjén: központi irányítás gyengülése szegregációhoz, az iskolarendszer kettéválásához vezet Intézmény szintjén: iskola kinek tartozik elszámolással, a fenntartónak vagy a „fogyasztónak”? Gond akkor, ha a fontos oktatási és szocializációs célokban nincs egyetértés, szülő vagy gyerek az „ügyfél”, minden szülő vagy csak szülők egy csoportja? Személyes szinten: egyre nehezebb a fontos ismereteket körülhatárolni, tanári tekintély megtépázódása, a diákok kiszámíthatatlanabb reakciói a tanár-diák viszony rendezetlenségéhez vezet, elbizonytalanodás a tanári szerepben

Integráció Hátrányos helyzetű gyerekek: probléma az, hogy nem két egyenrangú kultúra találkozása, hanem többségi-kisebbségi, az iskolai szocializáció az egyetlen esély a felemelkedéshez, de csak akkor működik, ha a szülők nem ellenségesek, alternatívát nyújt Fogyatékkal élők: könnyebb elsajátítani a normákat, viselkedésmintákat, az épek toleránsabbak lesznek

Szegregáció Saját szokások és hagyományok jobban érvényesülhetnek az oktatásban Türelmesebb, empatikusabb pedagógus Nem kell minden nap szembesülni a mássággal, fogyatékossággal, kevésbé magányos a gyerek A speciális igényekhez igazodó oktatás hatékonyabb DE: a szegregáció konzerválja a hátrányokat Az erőltetett integráció felgyorsíthatja az iskolarendszer kettéválását

Szocializációs eljárások Rejtett: tanár akaratlan, a többségi társadalom értékrendjét közvetítő szerepe, rejtett tanterv Megerősítés, dicséret-elmarasztalás, jutalmazás-büntetés, osztályozás, szöveges értékelés

Kortárscsoport szocializációs hatása Átpártolás: 9-10 év, teljesítmény, viselkedés megítélésében a társak véleménye számít, a társak tetszésének elnyerése Norma- és szabályalkotó hatás Önbemérés és utánzás Erős összetartás: elköteleződés, hűség, egymás védelmezése és segítése

A pedagógus kommunikációja

Kommunikáció Tényezők: adó, vevő, csatorna, üzenet, zaj, kontextus, kód Típusok: Résztvevők száma: interperszonális/ csoport-/ tömegkommunikáció Résztvevők közelsége: közvetlen/közvetett kommunikáció Közlő szándéka: szándékos/nem szándékos Kölcsönösség: egyirányú/kölcsönös Résztvevők viszonya: egyenrangú/nem egyenrangú

Verbális kommunikáció Berstein:korlátozott és kidolgozott kód Kulturális, társadalmi és gazdasági különbségek az iskolában Szaknyelv, diáknyelv Sapir és Whorf: nyelvi relativizmus

Nem verbális kommunikáció Funkciók: ismétlés, hangsúlyozás, helyettesítés Kongruencia a verbális és nem verbális kommunikáció között: a nem verbálist nehezebb kontrollálni Fő használati köre: társas helyzet kezelése, attitűdök kifejezése, érzelmi állapot kifejezése, kommunikációs helyzet vezérlése

Nem verbális jelek csoportjai Szem, tekintet Vokális kommunikáció: hangszín, hangmagasság, hm, aha, stb. Testmozgás, kinezikai viselkedés: mimika, testartás, gesztusok Érintés Térközszabályozás: fizikai távolság, odafordulás Kulturális szignálok

Pedagógusok kommunikációja Előadás: célok, lényeges pontok követhetősége, lépésről lépésre bemutatás, konkrétság, megértés ellenőrzése Kérdések: gondolkodás serkentése, ellenőrzés, a figyelem irányítása, tanultak áttekintése, felidézése, szervezés, fegyelmezés Visszajelzések: figyelmen kívül hagyja a választ, elfogadja a választ, szó szerint megismétli, részben megismétli a választ, átfogalmazza, megdicséri, kijavítja, segítő kérdéseket tesz fel

Hatásos dicséret Konkrét viselkedésre vonatkozik Következetesen alkalmazott Gyakoriságát a helyzet és a gyerek sajátosságai határozzák meg A gyerek korábbi teljesítménye a támpont Hangsúlyozza a fejlődést,de ne csak a teljesítményre, hanem az erőfeszítésre is vonatkozzon Spontán, hiteles, változatos A gyerek saját képességeinek, erőfeszítésének, munkájának tudja be a dicséretet A gyerek viselkedése van a fókuszban, nem az aki mondja

Tanuláselméletek, a tanulási folyamat

A tanulás Idegrendszeri struktúrák és történések alapján: motoros, szenzoros, verbális Szándékos és nem szándékos Értelmes (megértésen alapuló) és mechanikus (ismétlésen alapuló)

Elemi tanulási formák Habituáció: az ismétlődő ingerhez hozzászokunk Szenzitizáció: bizonyos ingerekre érzékennyé válás Korai bevésődés (imprinting): „meghatározott magatartásformák meghatározott ingerszituációkkal való társítása megerősítés nélkül.” (Lorenz) Szenzitív periódus

Klasszikus kondicionálás Pavlov kutatásai: feltétlen inger → feltétlen válasz (étel) (nyálelválasztás) feltételes inger → feltétlen inger → feltétlen válasz (csengőszó) (étel) (nyálelválasztás) feltételes inger → feltételes válasz (csengőszó) (nyálelválasztás) Megerősítés, kioltás, generalizáció Főként érzelmi reakciók kialakulásában kap szerepet

Operáns kondicionálás Thorndike effektustörvénye: a jutalmazott viselkedés a következő alkalommal nagyobb valószínűséggel jelenik meg, a büntetett viselkedés valószínűsége csökken, próba-szerencse tanulás Skinner: bonyolult viselkedés esetén a jó irányba mutató lépéseket kell jutalmazni, ez a formálás, pl.: pingpongozó galambok Programozott oktatás (Skinner): a tudás megszerzésének folyamatát egészen apró lépésekre bontani, minden egyes lépés teljesítésétől függ a megerősítés, sok és gyors megerősítés, számítógépek

Szociális tanuláselmélet Általunk megfigyelt viselkedést jutalmaznak vagy büntetnek Az utánzás segítségével sajátítja el a gyerek a viselkedési modell nyújtotta magatartásformákat, cselekvési módokat, normákat, értékeket Modellválasztás indítékai. Szeretet, inkompetencia érzése, alacsony önértékelés, dependencia, jutalom, a modell státusza Folyamatok: figyelem, megőrzés, reprodukálás, megerősítés

Belátásos tanulás Köhler csimpánzkísérlete: a majom belátta a cél és eszköz közti viszonyt Nem egyedi ingereket tanulunk, hanem az ingerek összefüggését egy egész helyzetben Oktatásban: hibázás lehetősége, a tanár ne tálalja készen az anyagot

Humanisztikus, tanulóközpontú oktatás Rogers: 1. elfogadó, pozitív attitűd, 2. empátia, 3. hitelesség; a tanár facilitál Központban a tanulók, a tanárok bíznak bennük, az érzelmi oldal a legfontosabb, a tanár-diák viszony nagy jelentőségű, tanulók önmagukról való vélekedése meghatározza a tanuláshoz fűződő viszonyt, értéktisztázás, nincs osztályzás

Információfeldolgozás A számítógéphez hasonlóan alakítja az emberi elme az inputot outputtá Figyelem kódolási stratégiák Felismerés visszanyerési str. Hosszú távú memória Környezeti ingerek Szenzoros regiszter Rövid távú memória Válasz

A hatékony tanulás Két alapfeltétel: jó szokások kialakítása és a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése Szokások: a külső irányítást fokozatosan átveszik a saját elhatározáson alapuló tevékenységek (tudatosság, felelősségérzet, önismeret, önállóság)→eredményesség, gazdaságosság Képességek: koncentráció, olvasási készség, memória, gondolkodás, verbalitás

A tanulók pszichológiája Érdeklődés: érzelmi töltést, belső aktivitást ad a tanulásnak Igényszint: siker- és kudarcélmények, önértékelés, csoportnorma Intelligencia: intelligenciatesztek feladattípusai: verbális, képi, cselekvéses, IQ= intelligencia-életkor/valódi életkor Kreativitás: divergens gondolkodás, rugalmasság, eredetiség Tehetség

Motiváció – Kozéki Béla Érzelmi ráhatás: otthoni légkör, szülő hogyan értékeli a gyermekét, a szeretet viselkedésben is megnyilvánul-e, a gyereknek mennyire van lehetősége, később mennyire képes kielégítő, meleg érzelmi kapcsolatokra Kognitív ráhatás: bizalom légköre, önállóság, beláttatással irányítás, aktivitás öröme, tudásvágy, az egyénnek a feladathoz való viszonya: autonómia, tudásvágy, hatékonyság, aktivitás Effektív ráhatás: normarendszer, következetesség, határozott betartatás, önmaga, mint társadalmi lény, morális célok, lelkiismeret, vágy a megbecsülésre

+ _ Dimenzió Affektív meleg hideg Kognitív nyílt zárt Effektív erős _ Affektív meleg hideg Érzelmileg kielégítő Érzelmileg nem kielégítő, de nem frusztrál Érzelmileg frusztráló Kognitív nyílt zárt Kibontakozásban segít, vezeti a gyermek szabad fejlődését Nem segít, de engedi a gyermek szabad fejlődését Kibontakozásban korlátozva frusztrál, csak a kijelölt utat engedi Effektív erős gyenge Határozott és következetes a betartásban és betartatásban Egyes dolgokat betartat, másokat nem, vagy ő sem tart be Határozatlan, túl következetes, puhasággal vagy erőszakossággal frusztrál

Dimenzió + - affektív affiliatív agresszív kognitív aktív passzív - affektív affiliatív agresszív Az emberek érzelmi megközelítése, szoros érzelmi kapcsolat fenntartása Labilis, tartósan sem szembefordulás, sem kapcsolattartás Érzelmi szembefordulás, a kapcsolatok tagadása kognitív aktív passzív Önálló aktivitás, feladat- és döntésvállalás, önfejlesztés Irányítható, de önálló kezdeményezés nincs Önállóság kerülése, passzív követés effektív kongruens impulzív Társadalmilag értékes normáinak megfelelő viselkedés Vágyik az értékes viselkedésre, de a betartásra nincs elég ereje Pillanatnyi vágyak, szembefordulás a normákkal

Tanulási motiváció - Réthyné Beépült (Internalizált): társas közegből belsővé vált értékrend, a tanulás a társadalommal, önmagával szembeni erkölcsi kötelesség, az iskolai kívánalmak akkor épülnek be, ha olyan követelményekké válnak, amelyeket a tanuló önmagával szemben támaszt, a motívumok nem a feladat tartalmához, hanem a személyiségen belüli más tényezőkhöz kapcsolódnak (kötelességérzet, becsület, erkölcs) Belső (intrinzik): motivált állapot a tanuló személyiségjegyei vagy a tanulási helyzet sajátosságai révén jön létre, forrása a feladat, a tevékenység, a tevékenységöröme, az iskolai követelmények átvétele a tananyag iránti érdeklődésből, kíváncsiságból, belső ösztönzőből ered, megerősítőként maga a tanulás folyamata hat Külső (extrinzik): A tanulás eszköz valamilyen cél elérésének érdekében (jó jegy, tárgyi jutalom, szociális jutalmak) Presztízsmotiváció: a belső énérvényesítő tendenciák és a külső versenyhelyzet motiválják, az így motivált tanulók a hosszú távon könnyen legyőzhető, gyors eredményekkel kecsegtető feladathelyzetet kedvelik, forrása az énérvényesítés, az én megfelelő helyzetbe hozása

Motiváció Énkép, önértékelés, önbizalom Szorongás és az iskolai teljesítmény, teljesítményszorongás Teljesítménymotiváció: magas teljesítménymotiváció esetén nagy az önbizalom is, de nem következik belőle a jó feladatteljesítés Kontrollhely: belső vagy külső kontrollos attitűd

Tehetséges gyerek Általános és specifikus képességek Kreativitás Motiváció Utak: gyorsítás, léptetés, elkülönítés, gazdagítás, dúsítás

Problémás gyerekek Fejlődési feltételek: Belső: testi adottságok, értelmi képességek, személyiség Külső: családi szocializáció, intézményi szocializáció, életmód Problémás az a gyerek, akivel szemben az élethelyzet nem támaszt fokozottabb követelményeket az adott életkorhoz képest, és mégis tartósan hiányos az alkalmazkodása, vagy nem tud megfelelni az adott szabályoknak, elvárásoknak

Tanulási zavarok Részképesség-zavar Éretlen az iskolai munkára (feladattudat, motiváció, érdeklődés, stb.) Szociális készségei nem megfelelőek Neuropszichológiai problémák: figyelemzavar, hiperaktivitás Intellektuális képességek színvonala

Gyakoribb zavarok, tünetek Alvászavar Táplálkozási zavar Enuresis Motoros zavarok: ujjszopás, körömrágás, önringatás, tic Beszédzavarok: dadogás, elektív mutizmus Szorongásos zavarok, depresszió

Problémás viselkedés háttere Figyelemfelkeltés Tekintély- és hatalomszerzés Feszültséglevezetés Modellkövetés Tehetetlenség Elkerülés Provokatív jelleg kimerültség

A hatékony pedagógus Személyiségvonások: hitelesség, empátia, jó megfigyelőképesség, igényesség, figyelem, szervezőkészség, rugalmasság, kreativitás, gyors helyzetfelismerés Intellektuális viselkedés: tárgyi tudás és kommunikáció Tanítási módszer és készségek

Pedagógusszerep Szaktudáson kívüli egyéb készségek: Modellként alkalmas-e az azonosulásra Tanítás = átadási folyamat, színészi készségek és szuggesztivitás Magas értékeket, normákat kell képviselnie Jó konfliktuskezelés, agressziókezelés Lelkesedés, dinamizmus, motiváltság Vezetői készségek, hatékony szankcionálás

Kompetenciaproblémák Átadni tudás szakértelme: megérezni, mit ért vagy mit nem ért a másik Irányítani tudás, kézben tartani a csoportfolyamatokat Az értékelés problémája, büntetés, következetlenség

Hatékony tanári viselkedésmódok Világosság Változatosság Feladatorientáltság Időkihasználás Sikerélmény biztosítása

A tanári hatalomgyakorlás lehetőségei Vezetés, irányítás Fegyelmezés Értékelés, ellenőrzés

Nevelési stílusok - Lewin tekintélyelvű demokratikus laissez-faire/ráhagyó mindenről a vezető dönt a csoport dönt a vezető irányításával A döntések teljesen szabadok, a vezető nem vesz részt benne a vezető a célhoz vezető lépéseket, módokat egyenként írja elő a célt, célhoz vezető lépéseket, eszközöket közösen tervezik a kellő anyagokat a vezető odaadja, de nem vesz részt a tervezésben részfeladatokat és munkatársakat a vezető jelöli ki a feladatok megosztásáról és a társakról a csoport szabadon dönthet a vezető teljesen kimarad dicséretben és bírálatban szubjektív, csak akkor aktív, ha megmutat valamit, barátságos vagy személytelen dicséretben és bírálatban is objektív, beilleszkedik a csoportba anélkül, hogy túl nagy részt vállalna a feladatból Nem próbál részt venni, ritkán és külön kérdésre szól a csoporttevékenységhez

A ráhagyóan vezetett csoport szervezettsége a legalacsonyabb, a teljesítmény alacsony színvonalú, a gyerekek többet játszottak, de nem voltak olyan elégedettek a csoporttal, mint a demokratikus csoportban lévők Demokratikusan vezetett csoportban is ugyanolyan jó eredmények lehetnek, mint a tekintélyelvűben, picit kisebb, de jóval kreatívabb teljesítmény Tekintélyelvűen vezetett csoportban nőtt a tagok agresszivitása, de gyakran visszafojtják Tekintélyelvűen vezetett csoportban erős a függés, kisebb az önállóság Demokratikus légkörben jobbak a csoporton belüli kapcsolatok, több segítő megnyilvánulás

Kötelező irodalom Horváth György: Pedagógiai pszichológia N. Kollár Katalin – Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak