IP számok Biró Piroska

Bevezető Internethasználat Internetes kapcsolat: számítógépek között létrehozott kapcsolat az összeköttetés lehetőséget ad az adatcserére Információáramlás a számítógépek IP számokkal azonosítják egymást (Pl. 18.05.83.2) DNS (Domain Name System) minden internet címhez (IP számhoz) rendel egy nevet Például: www.micimackó.hu 195.30.43.2 elnevezés hierarchikus rendszert követ Például: beeblebrox.marketing.lzsb.hu hosztnév (host, gazda) körzetnév (domain, birtok)

Bevezető Internethasználat Internetes kapcsolatot használó programok két vagy több számítógép kommunikálását segítik elő a kapcsolat létrejöttéhez szükségünk van az IP címekre, valamint egy programra, melyek a kapcsolatot hozzák létre számítógépek közötti kommunikáció hálózati protokollok – kommunikációs szabályok leírását tartalmazó eljárásgyűjtemény, adatformátum LAN (Local Area Network) MAN (Metropolitan Area Network) WAN (Wide Area Nertwork)

IP számok az IP-számok az IP (Internet Protocol) által használt címek; a jelenlegi IP címek az IPv4 szabványt követik; minden IP cím 32 bit (4 bájt) hosszúságú; a bájtotok ponttal (’.’) vannak elválasztva; tízes számrendszerbe alakítva használjuk; egy számnégyes 0-tól 255-ig terjedő értéket vehet fel; Például: 193.32.216.9 (11000001.00100000.11011000.00001001)

IP számok minden cím egy hálózati- és egy állomásszámból áll; a hálózatszám azonosítja a cél hálózatát (hálózatot); az állomásszám azonosítja a hálózaton belüli állomást (számítógépet); kezdetben a hálózat száma 7, az állomás száma 24 bites volt; később ezt a címformátumot A osztályú címnek nevezték el; majd bevezették a B (14 és 16 bit) és C osztályt (22 és 8 bit); a D osztály az Internet Multicast számára van fenntartva; az E osztály későbbi felhasználásra van fenntartva;

IP számok IP címosztályok

IP számok A osztályú cím (7 és 24 bit) B osztályú (14 és 16 bit) első bájt értéke 1-től 126-ig terjed első szám azonosítja a hálózatot, a következő három a számítógépet ezzel a címzéssel 126 hálózat 16 millió számítógépét lehet címezni B osztályú (14 és 16 bit) első bájt értéke 128-től 191-ig közé esik a hálózatot és a számítógépet két-két bájt azonosítja 16 ezer hálózat 64 ezer gépének címzését teszi lehetővé C osztályú (22 és 8 bit) első bájt a 192 és 223 közötti értékeket veheti fel a hálózatot az első három, a számítógépet az utolsó bájt azonosítja 2 millió hálózat 255 számítógépe címezhető 224 és 225 számokkal kezdődő IP címek speciális célokat szolgálnak. Nem kiadott címek: 254.x.x.x (kísérleti célokra) első bitje: 1111 (240-255)

IP számok Példa: legyen az 193.6.50.100 IP-szám, amely 2-es számrendszerben: 11000001.00000110.00110010.01100100 Class ID: 110 > C osztályú cím, Network ID: 00001.00000110.00110010, Host ID: 01100100.

IP számok ha az állomás száma helyére csupa 0-t írunk, a kapott szám magát a hálózatot azonosítja Például: 152.66.0.0 - egy B osztályú cím esetén ha csupa 1-t, akkor a hálózaton minden állomást broadcast jelleggel lát el Például: 152.66.255.255 az állomások számára fenntartott mezőt gyakran két részre osztják subnet (alhálózat) azonosítja állomást Ez oly elterjedt, hogy szinte az címzési architektúra részét képezi.

IP számok Azt, hogy az állomás számára rendelkezésre álló biteket (B osztály esetén 16) hogyan osztják fel a subnet és a tényleges állomás azonosítója között, a rendszer szempontjából teljesen mindegy, mindössze egy subnet maszk megadása szükséges. Ebben a 32 bites maszkban minden bit 1, ami a hálózat vagy a subnet számához tartozik és 0, ami magát az állomást azonosítja. Pl. egy B osztályú hálózatban a felső 8 bitet tartják fenn a subnet jelölésére, akkor a subnet maszk 255.255.255.0

IP számok Újabban létezhetnek változó hosszúságú subnet-ek is, tehát egy hálózatban lehet olyan subnet, melynek azonosítására az állomásszám felső 8 bitjét használjuk, és lehetnek olyanok, ahol a felső 12 bitet. A subnet-ek számait úgy kell kiosztani, hogy a felső 8 bitből el lehessen dönteni, hogy ez most egy 8 vagy 12 bites subnet szám. Ez hasznos, ha sok eltérő méretű subnet-ünk van és fix beosztás esetén nem elegendő a címtér.

IPv6 – az IP jövője az IPv4 verziójú IP-számok 32 bit hosszúságúak; 4 294 967 296 a lehetséges IP címek száma; mivel ez kezd kevés lenni (!) hamarosan bevezetik az IPv6-ot; az IPv6 128 bites címekkel dolgozik, melyek nem kötött struktúrájúak, „osztálymentesek” (classless); a föld minden mm2-re 6,65 ∙ 1017 cím jut (m2-ként 1564 cím!);

IPv6 – az IP jövője Címstruktúra az új 128 bites címeket 8 db. 16 bites csoportra osztjuk és ezeket hexadecimális formában, egymástól kettősponttal elválasztva írjuk: Például: FF7B:0:0:0:0:2C98:FFE8:0021 vagy rövidebben FF7B::2C98:FFE8:0021 az IPv6 állomások melyek kénytelenek IPv4 router hálózaton keresztül információt átküldeni ::0:152.66.77.1 formátumú címeket kapják, az utolsó 32 bit a régi konvenció szerint decimálisan írjuk. azon állomások címét, melyek nem ismerik az IPv6-ot, a ::FFFF:152.66.77.1 jelöléssel adhatják át az állomásnak.

kkkkk 1. ábra

2. ábra

IP számok Az 1. ábra egy példaként szolgál az IP címzésre és interface-re. Ezen az ábrán egy routert (3 interface-el) használunk 7 gazda (host, számítógép) összekötésére. Több dolog is megfigyelhető, ami a gazdák IP címzését illeti, a bal felső sarokban található 3 felhasználó és a router, amihez kapcsolódnak mind 223.1.1.xxx alakú, vagyis közös baloldali 24 bittel rendelkeznek. Ezen kívül egymáshoz is kapcsolódnak, router segítsége nélkül.

IP számok Ezt egyszerűbben már hálózatnak is nevezhetjük, 223.1.1.0/24 elnevezést kapja, ahol a „/24” toldalék arra utal, hogy a hálózat IP címeire az első 24 bit jellemző. Pl. 2. ábra A hálózaton belül az IP cím kezdeti 24 bitet „hálózati előképzőnek” (network prefix-nek) nevezzük. Ha további gazdák kapcsolódnak a hálózathoz (3 bal felső felhasználó + router) ugyancsak a 223.1.1.xxx alakú címmel fognak rendelkezni. További két hálózatot figyelhetünk meg: 223.1.2.0/24 és 223.1.3.0/24-es hálózatok. Ez az ábra pontosan szemlélteti a három hálózat összetevőit.

Köszönöm a figyelmet!