Agresszív gazdasági magatartásformák a rendszerváltás után Hámori Balázs Behavioral Economics Workshop Budapesti Corvinus Egyetem április 23.

Az együttműködés ösztönzői helyettesítési viszony Kényszer/agresszió Érdekek (piac) Értékek (közbizalom) Személyes kötelékek (bizalom) Bernard Williams

Az erőszak terjedésének okai Az egyenlőtlen vevő-eladó viszony szocializmusból származó öröksége. A szervesen kifejlődött piaci intézmények hiánya: mesterséges, nem általánosan elfogadott megoldások. Rosszul definiált tulajdonjogok, a tulajdon tiszteletének a hiánya. Értékbizonytalanság a gyökeres változások következtében.

Alku mint a kényszer alternatívája  A kényszerítés, agresszió ellentmondani látszik a piacgazdasági logikának, amely a kölcsönös érdekekre és azok szerződéses biztosítására épül  A szerződés tehát épp arra szolgál, hogy feleslegessé tegye az agressziót, mint ahogy a koordináció többi motivációját is.

Szélsőséges formák Rabszolgaság: idősebb, akaratgyenge és szenvedélybeteg emberek rabszolgamunkája, nyugdíjának elvétele Újkigyós: A fogva tartott férfi három évet élt a lovak közt egy istállóban, miután a lánya eladta egy roma családnak. Itt ingyen dolgoztatták, elvették a pénzét, naponta csak egyszer kapott enni. A nemrégiben elvégzett orvosi vizsgálat megállapította, hogy több bordája eltört korábban, és rühes Szarvas: a dél-alföldi városban „csicskáról” tudnak (a polgármester szerint "gyenge a törvényi háttere a modern rabszolgaság elleni küzdelemnek, ezért a rendőrség sem tud hatékonyan fellépni ellene"

Hazai felmérés: - az összes válaszadó 19%-a ismer legalább egy olyan nőt, akit erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítettek prostitúcióra - 17%-uk ismer legalább egy olyan nőt, akit eladtak Gyorskölcsön rendőri behajtókkal (adós- rabszolgaság, peón rendszer) IOM- International Office for Migration

Piacgazdaság és gazdasági erőszak Szemben az első benyomással, az agresszió a piacgazdaságokban is jelen van Nemcsak a felek egyenlőségének a sérülésekor, hanem a teljesen egyenlő pozíciójú felek esetében is

Szerződéses erőszak: blanketta- szerződések Közüzemi szolgáltatások Az utóbbi években a többszörösére emelkedtek a szolgáltatások díjai, és vélhetően sok olyan költséget is tartalmaznak, melynek áthárítása a fogyasztóra indokolatlan A fogyasztóknak nincs is lehetősége sem a szolgáltatások színvonalának, sem pedig azok díjának ellenőrzésére vagy befolyásolására A közüzemi szolgáltatók és a fogyasztók közötti kapcsolat a piacgazdasági viszonyok között egyenrangú, polgári jogi szerződésen alapuló kapcsolat kellene, hogy legyen. Sajnos a tapasztalatunk az, hogy a fogyasztók ezt nem érzékelik.

Kényszer a munkaviszonyokban A dolgozók többnyire nem önszántukból, hanem kényszerűségből vállalják, hogy vállalkozási vagy megbízási szerződést kössenek, s ennek alapján végezzék a munkájukat. Ez számukra hátrányos, hiszen így kikerülnek a Munka Törvénykönyve és adott esetben a kollektív szerződés hatálya alól, és elesnek az azokban foglalt jogoktól és kedvezményektől.

A láncok a termelőkre hárítják a verseny terheit - minimális árrés belistázási díj, polcpénz, „merchandising díj”, „marketing hozzájárulás”, a forgalmazott mennyiség után fizetendő jutalék, bónuszok, listán tartási díj, központi ügyintézési jutalék. akciós árak: egy-egy akció során 10-12%- árengedményt kérnek a beszállítóktól, promóciós hozzájárulás (például hűtőgondolák bérlésének, vagy éppen a kóstoltatás költségeinek a fedezését is elvárják.)

A terjedő agresszivitásnak bizalomhiány a következménye Akkor sem működnek együtt az emberek, amikor az kölcsönösen előnyös lenne „Káros módon” versenyeznek Olyan esetekben tartózkodnak a versenytől, amikor az mindenki számára előnyösebb lenne

Következtetések Az első lehetséges válasz az, hogy a piaci tevékenység genetikailag eleve magában rejti a szereplők erőszakos magatartásának és fellépésének a lehetőségét és amennyiben ez a lehetőség összekapcsolódik a kialakulóban lévő piaci intézmények instabilitásával, a helyzetből adódóan fokozódhat a szereplők agresszivitása

Zsarolás minden normális alkuban jelen van  Az adás-vételi ügyletek - természetüknél fogva tükrözik a piaci szereplők agresszivitásának bizonyos aspektusait.  Az átmeneti gazdaságokban az intézmények, értékek, a piaci szereplők erkölcsi attitűdjei különböznek a fejlett piacgazdaságokban szokásosaktól. Gyakran duális jellegűek.