A kultúra alakulásának modelljei Kulturális evolúció A kultúra alakulásának modelljei

Másolás módjai Emulációs tanulás Ontogenetikus ritualizáció Mímelés Expozíció Ingerfokozás Ontogenetikus ritualizáció Lokális kommunikációs forma Mímelés Adaptív spec. Utánzásra Utánzásos tanulás Szándéktulajdonítási képesség – cél és eszközök azonosításának képessége csak embereknél!

A kultúra, másolás előfeltételei A kultúra kialakulásához szükségesek bizonyos biológiailag kialakult képességek. Másfelől a kultúra visszahat a bio szintre Motiválja pl. az agyfejlődést A bio szint is hat a kultúrára Cukorpreferencia, tej és alkohol, drogok Gén-kultúra koevolúció

Reprezentációk és kulturális javak Nyilvános / Külső Használója környezetében létezik (írott szöveg, média) Egymástól elkülönült felhasználó és létrehozó, több használója is lehet Kommunikáció eszközei Hagyományosan az antropológia, néprajz stb. ilyen reprezentációkkal dolgozik Mentális / Belső Használóikon belül léteznek (emlék, vélekedés, szándék) Létrehozó és a felhasználó egyazon személy Hagyományosan a pszichológia, kognitív tudomány, elmefilozófia stb. ilyen reprezentációkkal foglalkozik.

Reprezentációk terjedése = A kultúra megértése ?

Mémelmélet Az ún. mémelmélet szerint a kultúra a mentális reprezentációk replikációjának, másolásának folyamataként írható le. A replikátorok, önmagukról másolatot készíteni képes entitások, mint a vírusok, baktériumok, a gének. (öröklődnek, mutáción keresztül módosulnak (másolási hiba) és kiválogatódnak) A MÉM metafora hasonlítója a gén. Hasonlítottja a mentális reprezentáció. A reprezentációk itt a génekhez hasonlóan replikálódó mentális tartalmak, amelyek az emberi elmék figyelméért, kapacitásáért versengenek. A mémek azonban nem önmagukat másolják, az emberi elmék másolják őket. Az emberek a gének mellett a mémek „hordozói”, „túlélőgépei”. A mémek versengését az evolúcióelmélet, még pontosabban a populációgenetika terminusaiban írja le Dawkins. A mémek versengése tehát a génekével analóg folyamatként írható le. A sikeres mémek képesek magukat nagy példányszámban sokszorosítani. A sikeres mémek = sikeres reprezentációk.

Mitől sikeres egy mém? Mi tesz sikeressé egy mémet az evolúciós versenyben? Hogy könnyen befogadható, vonzó a hordozók számára. Hogy nem tesz jelentősebb kárt a hordozókban, inkább előnyökhöz juttatja őket. Attól, hogy egy mém vonzó és befogadható még nem garantált, hogy előnyös is a hordozó számára. De, ha nem tesz jelentős kárt a hordozóban ettől még sikeresen terjedhet tovább. Vírusanalógia – a túl erőszakos vírusok a saját terjedésüket akadályozzák meg, az enyhe lefutású betegségek rendszerint sikeresebben terjednek. A vírusanalógia jól kiterjeszthető a pletykák, divatok terjedésére. Ezeknek hordozása okozhat örömet a hordozónak, de nem feltétlenül jelent számára evolúciós előnyt. Az elmevírus metafora arra utal, hogy a reprezentációk evolúciós versengését a reprezentációk, a mémek nézőpontjából vizsgáljuk, azok nyereségeivel és veszteségeivel kell kalkulálnunk itt az egyszerűség kedvéért úgy értelmezzük őket mint ágenseket

A mémelmélet kritikája A mémelmélet egy érdekes következményének tűnik: A társadalmi világ stabilitása, a reprezentációk összehangoltsága a társdalomban a mémek konzervatív terjedési mechanizmusaival magyarázható. Ez a következtetés azonban nem állja meg a helyét! A reprezentációk nem terjednek konzervatívan, az emberi elmék nem passzív másológépek! Vagyis a változások magyarázatára nem elégséges a másolási hiba fogalma! A befogadás, a reprezentációk átadása konstruktív folyamat! A befogadók nem egyszerűen lemásolják a mások által nyilvános formában megjelenített reprezentációkat, átalakítják, elutasítják, elfogadják őket.

Járványtani modell A járványtan szerint a betegségek terjedését a kórokozók tulajdonságai és a potenciális hordozók fiziológiája együttesen határozza meg. Dan Sperber elmélete ebből indul ki. A reprezentációk különböznek abból a szempontból, hogy mennyire könnyű átadni őket, pl.: „Tudni, hogy mi”, explicit tudás – lehet nagyon gyors és egyszerű, ez főleg komplexitás függő (telefonszámtól a matematikai tételig) „Tudni hogyan”, implicit tudás – általában lassú az elsajátítás folyamata. (hogyan használd a kilincset, mesterségbeli tudás, idegen nyelv elsajátítása) Az emberi elme felépítése és reprezentáció jellege meghatározza, hogy milyen reprezentációkat képes könnyen elsajátítani. Attraktorok – biológiai és kulturális eredetű előzetes tudások, észlelési preferenciák, stb. (az elme felépítése) 1. Matematikai modell a járványtanra, melyet alkalmaznak a kulturális átvitel különböző formáira is. (De ez nem alkalmazható) 2. A reprezentációk reprodukciója (önismétlése) az átalakításnak csak egy határesete. 3. A járványok nagyrészt kalkulálhatóak (vannak rá képletek), de a reprezentáció epidemiológiája esetében kétes ennek a kalkulációnak az alkalmazhatósága.

Járványtani modell A reprezentációk átadása úgy képzelhető el, mint egy értelmezési, vagy rekonstrukciós folyamat. A befogadó értelmezi a nyilvánossá tett reprezentációkat. Egy adott kontextushoz viszonyítva, különböző konvenciók alapján funkciókat és intencionalitást tulajdonít nekik. Az értelmezéshez szükséges tulajdonítási aktusokat, a befogadók előzetes tudása, veleszületett képességei, stb. határozzák meg. A nyilvános reprezentációk az átadáskor az ezen tényezők által meghatározott attraktorok (vonzók, kognitív gravitációs középpontok) irányába „torzulnak”. Statisztikai modell magyarázza az átalakulást. Ilyen attraktorokat alkot az agy arcfelismerésért felelős területe. (aminek arca van, az könnyen befogadható, értelmezhető, stb.) – veleszülett, biológiai eredetű attraktor. Ilyen attraktort alkotnak az egy adott kultúrában jól ismert mesék forgatókönyvei. – kulturális eredetű attraktor.

Attraktorok Feltűnnek, eltűnnek, és elmozdulnak Ökológiai okok: elvesztik gazd. vonzerejüket, elavulnak, csökken a hozzájuk vonzódó populáció. Pl. divat (gyorsan fel- és eltűnő), kisebbséghez tartozás (tovább tart) Pszichológiai okok: olyan ösvényen mozognak, ami a történelmi változásokat összekapcsolja a egyén életciklusbeli változásaival, társas életben betöltött szerepe változásával. Szelekciós modell: lények önmagukat másolják, variációk jönnek létre -előfordulnak hibák, melyek az újabb másolatokban is megjelennek Attrakciós modell: másolatnál a következő nemzedékek, a másolók javítják a hibákat (Piroska és a farkas kísérlet), vagy kiegészítéseket végeznek az előfeltevéseik alapján. Bartlett kísérletei többek között megmutatták, hogy más kultúrákból származó történetek ismételt visszaidézésekor a kísérleti alanyok először öntudatlanul kiszelektálták azokat az elemeket a történetből, amely saját kultúrájukkal „ütközött”, majd szintén öntudatlanul saját kultúrájukból származtatható részletekkel egészítették ki a történtet A részben Richard Gregory tanítványaként Cambridge-i pszichológia diplomát szerző Bloor egyik nagy hatású korai olvasmányélménye F.C. Bartlett klasszikus könyve az emlékezésről. Bartlett kísérletei többek között megmutatták, hogy más kultúrákból származó történetek ismételt visszaidézésekor a kísérleti alanyok először öntudatlanul kiszelektálták azokat az elemeket a történetből, amely saját kultúrájukkal „ütközött”, majd szintén öntudatlanul saját kultúrájukból származtatható részletekkel egészítették ki a történtet. Az egyszerre szelektív és konstruktív folyamatot Bartlett Második Törvénye, a konvencianizálódás törvénye ragadta meg. Ez a pszichológiai törvény fontos a közös konvenciók (bartletti „sémák”) kialakulásáért is Bloor szerint

Járványtani (epidemológiai) modell Az elmélet szerint a kultúra változásának folyamatát akkor értjük meg, ha megértjük, hogy pontosan milyen attraktorok és milyen módon határozzák meg a reprezentációk terjedését és átalakulását. Ebben az elméletben a társadalmi világ stabilitását az magyarázza, hogy a reprezentációk az attraktorok irányába torzulnak. Ez egyszer hatást gyakorol akkor, amikor a reprezentációk nyilvánosból mentálissá alakítása, a rekonstrukció, a konstruktív értelmezési, befogadási folyamat lezajlik. Másfelől hatást gyakorol akkor, amikor a belsővé tett reprezentációkat felidézzük és nyilvános formában megpróbáljuk megjeleníteni. Ekkor a memória, a felidézés konstruktív folyamatai lépnek működésbe ismét az attraktorok irányába torzítva.

Mémek és járványok elméletei Mindketten hangsúlyozzák az emberi tudat ismétlődő elemeit Vizsgálódásuk fókuszában a reprezentációk terjedése áll A biológiára támaszkodnak egy társadalmi jelenség értelmezésében

Mi terjed a nyelvhasználaton keresztül a kultúrában? Az a mód, ahogy a jelenségeket láttatjuk. A jelenségek leírásai mindig a jelenségekről adott perspektívák. Ami terjed a reprezentációk terjedésével az egy adott bemutatási mód, egy adott aspektust kiemelő leírása egy jelenségnek. A nyelv jelentős része eleve perspektívákat kódol. A közös figyelem, nézőpont kialakításának képessége egy fontos előfeltétele a kultúraátadásnak, és a nyelvtanulásnak is. „A nyelvi szimbólumok olyan szociális konvenciók, amelyekkel másokat arra késztethetünk, hogy a tapasztalati helyzetet egy meghatározott perspektívából szemléljék.” Tomasello Ennek különösen érdekes esetei a metaforák, melyek általában arra irányulnak, hogy egy tárgyat, amit hagyományosan egy adott kategóriába sorolunk, átmozgassuk egy másik perspektívába. („tekintsük az elmét számítógépnek”, „képzeljük el az állatokat úgy mint automatákat”, „tekintsük a földet élő rendszernek”, stb.)