Kultúra és kultúrák Szociáldarwinizmus és kulturális relativizmus Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Az ember helye a kozmoszban  Az arisztotelészi világegyetem  Lények hierarchiája növény állat ember  A keresztény világkép a kora újkorban teremtés közös eredet (Ádám) egy emberi faj

A felvilágosodás: létállapotok létrája  „Reményeink az emberi nem jövendőbeli állapotáról három fontos pontra szorítkozhatnak: az első a népek közti egyenlőtlenség kiirtása; a másik, ugyanabban az egy népben, az egyenlőség fejlődése; a harmadik az ember valóságos tökéletesedése. Vajjon az egyes nemzetek elérik-e majd egy napon a civilizációnak azt a fokát, aminőre a legszabadabb, az előítéletektől legmentesebb s a legfelvilágosultabb népek jutottak, mint például a franciák vagy az angol-amerikaiak? El fog-e tűnni lassanként az a roppant távolság, amely e népeket elválasztja a királyoknak szolgáló nemzetektől, a barbár afrikai néptörzsektől, a még tudatlan vadaktól?”  Condorcet: AZ EMBERI SZELLEM HALADÁSÁNAK TÖRTÉNELMI VÁZLATA TIZEDIK KORSZAK: AZ EMBERI SZELLEM JÖVENDŐ HALADÁSÁRÓL

Carl Linnaeus ( )  A természeti világ sokfélesége – és az emberi kultúrák és formák változatossága  rendszerezés mai alapjai (1735 Systema naturae) Homo sapiens  alkategóriák  ~ Americanus, ~ Asiaticus, ~Africanus, ~Europeanus de Homo troglodytes – ma Pan troglodytes  A sokféle kategória mind közös eredetű? vagy fejlődés eredménye, vagy külön „származott”?

A főemlősők  mi a kapcsolat a taxonok között?  a pszichológiai és kulturális különbségek a biológiai különbségekre vezethetők vissza?  mi lesz így a moralitásból?

A kulturális kontextus  „Kívánhatnám, hogy nőjön a számuk. Miközben azonban bolygónk tisztogatásának részeként Amerikában kivágjuk az erdőket, és így Földünk ezen oldala világosabb fényt ver vissza a Mars vagy a Vénusz lakóinak, miért kellene... sötétebbé tennünk földrészünk lakosságát? Miért kellene megnövelnünk Afrika fiainak számát azzal, hogy áttelepítjük őket Amerikába, ahol pedig jó esélyünk lenne arra, hogy a feketék és sárgásbarnák kizárásával egyedül a bájos fehéret és vöröset gyarapítsuk?” (Franklin, 1751) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

A kulturális kontextus  A rangsorolásban senki sem kételkedett  A véleménykülönbégek abban álltak, hogy ennek ellenére azonos jogok illetik-e az alacsonyabb rendű embereket  „Bármilyen is legyen a tehetségük, ez nem lehet jogaik mércéje” (Jefferson, 1800 körül) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

A kulturális kontextus  „Olyan alkati különbség van a fehérk és a feketék között, ami, azt hiszem, örökre lehetetlenné teszi, hogy a két faj társadalmi és politikai egyenlőségben éljen együtt. Mivelhogy nem tudnak így élni, ezért, amíg mégiscsak együtt kell létezniük, szükségszerű, hogy legyen fölé- és alárendelt, és én, mint bárki más, azt szeretném, ha a felsőbbrendűség a fehér rasszt illetné” (Lincoln, 1858) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

A kulturális kontextus

 Tankönyvi ábra (Josiah Nott, George Gliddon: Types of Mankind, 1854)  „A nyilvánvaló hasonlatosságok és eltérések az ember alsóbbrendű típusa és egy fejlett majom között nyilvánvalóak”

Monogenisták és poligenisták  Az ember – a teremtéselméletnek megfelelően – egy emberpártól származik, vagy sem?  Monogenizmus: az eredet közös, de az Édenkertből kikerülve a különböző rasszok különbözőképpen romlottak le fő tényező az éghajlat hatása a kérdés az: ez az elkorcsosulás mennyiben visszafordítható  az egyén életében?  néhány generáció után?  történelmi léptékben? Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Monogenisták és poligenisták  „A leginkább mérsékelt éghajlat a 40. és 50. szélességi kör között található, és ez hozza létre a legcsinosabb és legszebb férfiakat. Ez az éghajlat teremtette meg az emberiség igazi színének és a szépség különböző fokozatainak gondolatát” (Buffon, 18. századi monogenista) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Monogenisták és poligenisták  Poligenizmus: a Szentírás allegórikusan értelmezendő az eredet kérdésében – az emberi rasszok több ős leszármazottai  A feketéknek, mint eltérő élőlényeknek, nem kell részesülniük „az emberek egyenlőségéből” – ez egyben legitimálta többek között az amerikai rabszolgatartást Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Louis Agassiz ( )  Neves svájci természettudós, a 40-es években költözött a tengerentúlra, és az USA biológiatudományának megalapítója lett, harvardi professzor, az Összehasonlító Állatani Múzeum igazgatója  a poligenuzmus vezető szószólója, de nem politikai alapon (nem támogatta a rabszolgatartást), inkább személyes viszolygásán alapuló tudományos álláspontja alapján  semmiféle emberekkel kapcsolatos vizsgálódást ne végzett (csak állatokkal), főként előítéleteiből táplálkozott Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Louis Agassiz  „Mennyire különbözik a rettenthetetlen, büszke indián az alázatos, hajlongó, utánzó négertől vagy az agyafúrt, ravasz és gyáva mongoltól! Nem azt jelentik-e ezek a tények, hogy a különböző fajok a természetben nem azonos szinten helyezkednek el?” (Agassiz 1850) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Louis Agassiz  „Ál-emberszeretetnek és ál-filozófiának tűnik az a feltételezés, hogy minden faj azonos képességekkel, teljesítőképességgel rendelkezik, ugyanolyan természetes hajlamokat mutat, és ennek az egyenlőségnek a következményeként ugyanolyan helyzetre lenne joga az emberi társadalomban. A történelem önmagáért beszél... Afrika lakói folyamatos kapcsolatban voltak a fehérekkel, látták az egyiptomi, föníciai, római és arab civilizációk jótékony példáját... mégsem alakult ki soha szabályozott fekete társadalom ezen a kontinensen. Nem arra vallanak-e ezek a tények, hogy milyen különös apátia jellemzi ezt a rasszt, s mennyire közönbösek a civilizált társadalom vívmányai iránt?” (Agassiz 1850) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Louis Agassiz  Fontos motivációja volt egy valamiféle mélyről jövő szexuális és esztétikai fóbia  „Képzeljük el egy pillanatra, hogy milyen különbséget jelentene a jövőben a republikánus intézmények és általában a civilizáció számára, ha az Egyesült Államokat ezek után nem a rokon nemzetek bátor fiai, hanem a fajok keverékének elpuhult leszármazottai, fehérrel fűszerezett fél- indiánok, fél-négerek népesítenék be... Kiráz a hideg, ha a következményekre gondolok” (Agassiz 1863) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Samuel George Morton ( )  A poligenizmus empirikusa óriási koponyagyűjteménye volt utazók beszámolóira épített történeti leletek alapján érvelt  A gondolatmenet: 4179 éve Noé bárkája egyiptomi leleteknél már megfigyelhetőek feketék és fehérek csontvázai „Hogyan hihetjük azt, hogy a fajok olyan hirtelen megváltoztak 1000 év alatt, és azóta 3000 év alatt egyáltalán nem?” Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Samuel George Morton  Koponyaűrtartalom-vizsgálatok Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Samuel George Morton  „…minden jó jenki előítéleteit igazolták” (Gould)  Ezeket az adatokat jóval a poligenizmus hanyatlása után is idézgették mint objektív mérési eredményeket  Stephen Jay Gould 1977-ben újraelemezte az adatait – hemzsegett az elemi statisztikai hibáktól és a (valószínűleg nem szándékos) torzításoktól  pl. az indiánok közül az átlagosan kisebb koponyájú peruiak szerepeltek a legnagyobb arányban, míg a kaukázusiak közül a hindukat kihagyta (hivatkozva arra, hogy „ezek koponyája valószínűleg kisebb, mint bármely más létező nemzeté) – láthatólag nem tartotta ezt helytelennek… Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Samuel George Morton  Kritikák: tudatosan vagy sem, de manipulálta a mintavételt se testméretre, se nemre nem korrigált eleinte mustármaggal mért térfogatot, ami nagyobb teret adott a szubjektív értelmezésnek (a későbbi, sörétes méréseinél már kisebb a szórás) a kor nézetei alapján a nagyobb koponya nagyobb intelligenciát jelentett  (pedig nyilvánvaló, hogy nem az elefántok a legokosabbak…) és egy sor apró átlagolási, statisztikai hiba  Morton (rendes tudós lévén, aki a tényekkel ellentétes jelenséget észlel) nem is értette, hogy miként építhettek ki az inkák működő civilizációt – de hát végül is könnyen legyőzték őket a fehérek… Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

A darwini forradalom  Nem forradalom, ahogyan ma látjuk, de fontos és erős érvek  Ma alapvetően meghatározza a világról, a kultúráról való gondolkodásunkat segít kulturális és kognitív folyamatok megértésében, még a tudományok esetében is  A gondolatmenetet alapvetően meghatározta a korabeli kultúra „túlélésért folyó küzdelem” – mint a kor közgazdaságából átvett kép

Szociáldarwinizmus  A küzdelem a haladás és a fejlődés kulcsa? (az evolúciós elméletekre nagyban hatott Thomas Malthus népesedési vizsgálatai és Herbert Spencer evolúciós filozófiája)  A darwini evolúcióelmélet ugyan véget vetett a poligenista nézeteknek, és a „monogenizmus” győzelmét jelentette, a rasszizmus ettől nem csökkent

Eugenika  Az eugenika (vagy eugenetika) olyan társadalomfilozófiai irányzat, mely az ember öröklődő testi és szellemi tulajdonságainak javítása érdekében végzett beavatkozásokat hirdet  Francis Galton ( ), Darwin unokatestvére alkotta szó és kutatási terület (az ikervizsgálatok és az ujjlenyomat szerepének felismerése mellett)  Galton írta Az öröklődő tehetség című könyvet (1869), amely a későbbi intelligenciavizsgálatok kiindulópontja lett  Az eugenika nemcsak a náci Németország számára volt vonzó ideológia, hanem a 10-es, 20-as években az USA bevándorlási politikáját is befolyásolta Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Kutatásmódszertan  A mindenkori tudományos kutatás valamennyire a kor ideológiájának lenyomata  Nagyon kell vigyázni a statisztikai eredményekkel – szinte lehetetlen kizárni az előfeltevések hatásait a mintavételnél, a hibák beazonosításakor vagy az eredmények értelmezésénél Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék

Moralitás, társadalom, biológia  Ha az ember nagyrészt állat hogyan jött létre? fenntartható-e a „teremtés létrája”? mi a különböző kultúrák kapcsolata? moralitás hogyan várható el / magyarázható?  19. sz. végére kialakulnak a fajkeletkezési és emberleszármazási modellek a „humán” tudományok  pszichológia, antropológia, szociológia …  Egészen különböző célokra lehet használni a biológiai ismereteket Pl. mai etikai problémák: mennyire szabad „belenyúlni” a természet rendjébe – klónozás, szövettenyészetek, őssejtkezelés stb.