Dr. Sivák József c. egyetemi docens sivakj1@t-online.hu Az államháztartási hiány finanszírozásának módjai. A kiszorító hatás, infláció és deficit Dr. Sivák József c. egyetemi docens sivakj1@t-online.hu

Kormányzati szektor egyenlegmutatói Kormányzati statisztika – GFS jelentősége Egyenlegmutatók: Elsődleges egyenleg Az államháztartás egyenlege Ciklikusan kiigazított egyenleg Strukturális egyenleg

Az államháztartás egyenlege Az összes államháztartási bevétel és az összes kiadás különbsége Más megfogalmazásban: az államháztartás teljes finanszírozási igénye Jelentősége: a fiskális politika ezen keresztül tudja befolyásolni az államadósságot, tehát a gazdaságpolitika mozgásterét

Az államháztartási hiány mutatója A GDP-hez viszonyított teljes egyenleg A hiány mértékének korlátok között tartása: Maastrichti kritériumok (túlzott deficit eljárás – EDP) Nemzeti szabályok Az ESA és GFS egyenleg különbségei ESA figyelembe veszi a kvázi fiskális tevékenységek hatásait, eredményszemléletű Finanszírozási tételek (hazai és külföldi hitelfelvétel, adósságtörlesztés, értékpapír műveletek) nem szerepelnek, korábban pénzforgalmi, most eredményszemléletű

Egy kis hiánytörténelem A visegrádi országokhoz képest is magas Kiugrások a választási években (1998, 2002, 2006) A romlási folyamat a kilencvenes évektől A romlás alapvetően a korábban felhalmozott adósság terhei miatt következett be ( az elsődleges egyenleg 2001-től szufficites) Eu konvergenciakritériumoknak való megfelelés története

Tananyag Rendhagyó bevezetés…… 7.3. pont A magyar államháztartás….. 1.2.3. pont

Dr. Sivák József c. egyetemi docens sivakj1@t-online.hu Az államadósság fogalma, mérése, fenntarthatósága. A társadalombiztosítás és pénzpiacok Dr. Sivák József c. egyetemi docens sivakj1@t-online.hu

1. Fogalmak és elmélet

Fogalmi meghatározás Az államadósság az államháztartás központi alrendszerének, az önkormányzati alrendszernek és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknek az egymással szembeni kötelezettségek kiszűrésével számított (konszolidált) adóssága (2011. évi CXCIV. törvény)

Az államadósság lehetséges megközelítései Statisztikai (ld. előbb) Közgazdasági: minden olyan hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség, amely az államháztartás valamelyik alrendszerét terheli. Másképpen: a hiány finanszírozására kibocsátott adósságelemeknek az évek során felhalmozott állománya Gazdaságpolitikai: az állam jövőbeli kötelezettségeinek jelenértéke (mozgástér)

Államadósság mutatói Szuverén adósság Államháztartás adóssága ESA ‘95 szerinti államadósság

Az államadósság mérése Alapmutató: a GDP-hez viszonyított adósság állomány (közgazdasági összehasonlíthatóság) Az államadósság fenntarthatósága azonban csak több tényező együttes mérlegelésével értéklehető: Belső megtakarítások szintje Konvertibilitás foka (külföldi befektetők vásárolhatnak-e hazai pénzben kibocsátott értékpapírt Az államadósság kamatterhe és a gazdasági növekedés üteme (adósságcsapda)

Az implicit államadósság A direkt pénzügyi instrumentumokban megtestesülő adósságon kívül létező (implicit) elemek: Vállalt kezességek, garanciák A munkavállalók számára elbocsátás esetén járó végkielégítés Nyugdíjígérvények

Költségvetési deficit és államadósság A deficit flow jellegű, az adósság állomány stock jellegű Elsődleges deficit jelentősége az államadósság elemzésénél Két fontos összefüggés: A költségvetési deficit makrogazdasági hatása az államadóság növekedésében jelenik meg (ha az állam pénzügyi eszközei nem elegendőek) Az államadósság növekedhet, csökkenhet akkor is, ha a költségvetés nem deficites (árfolyam, konszolidációs államkötvény)

Szubnacionális szint adóssága1. Az önkormányzati hitelfelvétel lehetősége és szabályozása A magyar önkormányzati rendszer eladósodási folyamata és összefüggése az államadóssággal Az eladósodáshoz vezető okok: Működési zavarok EU önrész biztosítása Gazdálkodási problémák, moral hazard

Szubnacionális szint adóssága 2. 2011-re a GDP kb.5%-ának megfelelő szint (1200 Md. Ft.) Kockázatai: Államadósság része Kockázatos kötvénykibocsátás (jövő felélése) Adósságcsapda veszélye, csődhelyzet

Az államháztartási hiány és az államadósság a GDP százalékában az EU-ban, 2011 Forrás: Európai Bizottság, GKI GKI Zrt., www.gki.hu

Az államadósság hatása a növekedésre Három irányzat: Keynes: a deficittel és adóssággal együtt járó expanzív fiskális politika költségvetési multiplikátor nő az aggregált kereslet nagyobb növekedési ráta. Az eladósodás által indukált beruházások (humán tőke és infrastruktúra) aggregált kínálat Vigyázat: csak visszaesés idején !

Az államadósság hatása….. 2. 2. Neoklasszikus koncepció: az eladósodás káros laza fiskális politika jelenbeli fogyasztás felpörgetése csökkenő megtakarítási ráta emelkedő kamatszint beruházások visszaesése lassuló növekedési ütem

Az államadósság hatása….. 3. 3. Ricardo-féle ekvivalencia-elmélet: semleges hatás a piaci szereplők a fiskális élénkítés idején felkészülnek egy megszorítással és adóemeléssel járó periódusra növelik a megtakarítást ez semlegesíti a keresletélénkítő politika hatását

Empirikus kutatások 1. Kérdések: Van-e optimális szintje az adósságnak? Kimutatható-e direkt kapcsolat? Mi hat igazán?

Empirikus kutatások 2. Az eladósodás adóemeléshez vezet, csökken a megtakarítás, csökken a magánberuházás A növekvő adósságráta megemeli az állampapír-piaci hozamokat, megemelkednek a kamatok, belép a kiszorító hatás Az adósság „elinflálása” nem jó út, csökkennő beruházások Az eladósodás szűkíti az anticiklikus gazdaságpolitika mozgásterét

Eddigi tapasztalati eredmények 3. Különböző mintákon végzett számítások. Következtetés: az adósságráta 1 százalékpontnyi emelkedése 0, 027 százalékkal fékezi a növekedés ütemét „Optimális” adósságszint. Fordított U alakú görbe (Laffer görbe). 2000-es évek első felében 68 %, 2012-ben 86 % (mi van a maastrichti kritériummal?) Kiadási szerkezet, oktatás meghatározó szerepe a konszolidációban!

2. Államadósság és gazdaságpolitika. Adósságmenedzselés

Gazdaságpolitika célja Az államadósság megszüntetése vs. fenntarthatósága (menedzselése) Az államadósság fenntarthatósága a finanszírozhatóságot jelenti Mitől függhet a fenntarthatóság? A GDP növekedés üteme Költségvetés elsődleges egyenlege Kamatláb

Adósság/GDP alakulására ható tényezők ha a GDP növekedési üteme nagyobb, mint a reálkamatláb, akkor elsődleges többlet esetén az adósságráta csökken elsődleges deficit esetén az adósságráta egy darabig nő, aztán elkezd csökkenni ha a GDP növekedési üteme kisebb, mint a reálkamatláb, akkor elsődleges hiány esetén az adósságráta korlátlanul nő csak elsődleges többlet esetén érhető el az adósságráta csökkenése

Adósságcsapda Adósságcsapda: az adósság bizonyos aránya mellett visszafizethetetlen (a finanszírozás kamatterhe nagyobb a GDP növekedési üteménél) Milyen rendezési opciók lehetnek: „elinflálás” (következmény: vagyonvesztés és a nemzeti valuta válsága) Adósság elengedés Drasztikus kiadáscsökkentés és adóemelés (növekedési kockázat)

Az adósság finanszírozásának három elvi lehetősége Új pénz kibocsátása, monetizálás. Tőkepiaci finanszírozás – hitelfelvétel a magánszektortól → nem mindegy, hogy milyen szereplő az állampapír vásárlója. Külföldi hitelfelvétel és/vagy devizában denominált értékpapírok állampapírok kibocsátása (M↑, majd a hitel visszafizetésével↓)

Az adósságmenedzsment 1. Adósságkezelési stratégia kialakítása: Olyan portfólió kialakítása, amelyben a költségek és kockázatok minimalizálhatók (kölcsönhatások!) Átláthatóság Állandó felülvizsgálat és csak törvényi felhatalmazás

Adósságmenedzsment 2. 2. A stratégia fő komponensei: Forint – deviza arány (árfolyamkockázat-kamatszint és adósságszolgálat együttes mérlegelése) Devizaszerkezet (95 %-ban euro részarány lenne indokolt) Kamatszerkezet (fix és változó, futamidő együtt) Duráció Likviditás – Bruttó és nettó finanszírozási igény

Kormányzati feladatok Likviditási és finanszírozási terv kidolgozása (ÁKK Zrt.) Adósságszolgálat (tőke+kamat) teljesítése Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, garanciavállalás Másodlagos piac szervezése Makrogazdasági elemzések

Államadósság finanszírozása 1. Lejáró adósság megújítása, Adósságnövekmény (hiány) finanszírozása, A finanszírozás biztonságának garantálása és költségeinek optimalizálása = államadósság menedzsment.

Államadósság finanszírozása 2. Belföldi források: államháztartáson belül jegybanki hitelnyújtás kereskedelmi bankok értékpapír vásárlásai vállalatok, lakosság Külföldi források: nemzetközi szervezetek más országok kormányai külföldi bankok nemzetközi alapok külföldi befektetők

Államadósság finanszírozása 3. A finanszírozás instrumentumai: diszkont kincstárjegy hosszú- vagy középlejáratú forint alapú államkötvény és devizakötvény kamatozó kincstárjegy (lakossági) hosszú lejáratú hitel rövid lejáratú hitel prémium magyar államkötvény (kamatprémium!)

Az állampapírpiac Elsődleges piac Az ÁKK szerepe Aukció megszervezése és célja Kibocsátási terv Szereplők: megfelelő szavatoló tőkével rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozók 2. Másodlagos piac (tőzsdei és tőzsdén kívüli forgalmazás) – fontos gazdasági jelzőrendszer

Nyugdíjrendszerek

A fogyasztás „kisimítása” Ld. külön ábrán – Fischer modell

Modern nyugdíjrendszerek Két alaptípus: Felosztó-kirovó (pay as you go) – generációk közötti jövedelem átcsoportosítás Tőkefedezeti (funded) – a kötelező befizetésen keresztül a jövedelem átcsoportosítást a piacok végzik A kötelező nyugdíjrendszerek fenntarthatósága: függőségi és aktivitási ráta jelentősége

Tananyag Rendhagyó bevezetés 7.3 és 9.3 részek A magyar államháztartás és az EU…. 3.7 és 6.3 részek Ajánlott: Szabó Zsolt: Az államadósság gazdasági növekedésre és gazdasági fejlettségre gyakorolt hatásai. Pénzügyi Szemle 2013. 3. szám