Rendszerek sajátfüggvényei és azok tulajdonságai Folytonos (FT) rendszerekkel foglalkozunk,de az eredmények átvihetők diszkrét rendszerekre is. kt)kt)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Események formális leírása, műveletek
Advertisements

Kvantitatív Módszerek
A Fourier - transzformáció
Nemlineáris és komplex rendszerek viselkedése
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Kalman-féle rendszer definíció
Függvényjellemzők A diasorozat az Analízis 1. (Mozaik Kiadó 2005.) c. könyvhöz készült. Készítette: Dr. Ábrahám István.
Számítógépes grafika és képfeldolgozás
3. Folytonos wavelet transzformáció (CWT)
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
A lyukas dob hangjai Hagymási Imre Bolyai Kollégium fizikus szakszeminárium november 15.
DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSA
Bernoulli Egyenlőtlenség
A pontcsoportok elmélete – az AO-k szimmetriája és más alkalmazások
1.) Egy lineáris, kauzális, invariáns DI rendszer
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. IX.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Idősorok elemzése.
Statisztika II. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. IX.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Idősorok elemzése.
Statisztika II. X. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Beszédfelismerés és beszédszintézis Spektrális módszerek a beszédfeldolgozásban Takács György 3. előadás Beszedfelism és szint
Radványi Mihály Gergely Sándor Alpár Antal 2006
Operátorok a Quantummechanikában
Szűrés és konvolúció Vámossy Zoltán 2004
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI 1. Matematika
III. előadás.
A lokális szélsőérték és a derivált kapcsolata
Integrálszámítás Mire fogjuk használni az integrálszámítást a matematikában, hova szeretnénk eljutni? Hol használható és mire az integrálszámítás? (már.
Számítógépes hálózatok I.
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
Nem-paraméteres eljárások, több csoport összehasonlítása
Forgási állapotok kvantummechanikai leírása 1. Forgás két dimenzióban 2. Forgómozgás három dimenzióban; térbeli forgás - Míért fontos ez a témakör? - Miért.
A kvantummechanika alapegyenlete, a Schrödinger-féle egyenlet és a hullámfüggvény Born-féle értelmezése Előzmények Az általános hullámegyenlet Megoldás.
Folytonos jelek Fourier transzformációja
Példák a Fourier transzformáció alkalmazására
Diszkrét változójú függvények Fourier sora
Lineáris algebra.
Dinamikai rendszerek kaotikus viselkedése
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA A két tömegpontból álló harmónikus oszcillátor.
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Exponenciális egyenletek
Gazdaságstatisztika 11. előadás.
Alapfogalmak.
Folytonos eloszlások.
egyszerűsített szemlélet
Katz Sándor: Módszertani szempontból fontos feladatok
Rendszerek stabilitása
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
5. Folytonos wavelet transzformáció (CWT) – újabb folytatás
1. MATEMATIKA ELŐADÁS Halmazok, Függvények.
Lineáris algebra.
Rövid összefoglaló a függvényekről
Összegek, területek, térfogatok
Dr. Bánkuti Gyöngyi Klingné Takács Anna
Jelfeldolgozás alapfogalmak
A folytonosság Digitális tananyag.
A Függvény teljes kivizsgálása
Valószínűségszámítás II.
Többdimenziós valószínűségi eloszlások
előadások, konzultációk
Variációs elvek (extremális = min-max elvek) a fizikában
Mechanika Általános helykoordináták Általános sebességkoordináták Potenciális energia Kinetikus energia Lagrange fügvény Lagrange-féle mozgásegyenletek.
Numerikus túláramvédelmek
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében Az információtechnika fizikája III. Előadás Stacionárius és kvázistatcionárius áramkörök Törzsanyag.
Szerkezetek Dinamikája
Integrálszámítás.
II. konzultáció Analízis Sorozatok Egyváltozós valós függvények I.
Kockázat és megbízhatóság
Valószínűségi változók együttes eloszlása
Rácsrezgések kvantummechanikai leírás
Előadás másolata:

Rendszerek sajátfüggvényei és azok tulajdonságai Folytonos (FT) rendszerekkel foglalkozunk,de az eredmények átvihetők diszkrét rendszerekre is. kt)kt) Rendszer k  k (t) CT LTI rendszer Sajátfüggvény Input: sajátfüggvény, output: az input konstanssorosa k = sajátérték,  k (t)= sajátfüggvény Lineáris invariáns rendszerek szuperpozíciós tulajdonságaiból következik : Meg kell keresni a sajátfüggvényeket és a k együtthatókat

Rendszerek sajátfüggvényei és azok tulajdonságai Komplex exponenciális függvény a lineáris invariáns rendszerek sajátfüggvénye h(t) CT Sajátérték Sajátfüggvény

Rendszerek sajátfüggvényei és azok tulajdonságai Komplex exponenciális függvény a lineáris invariáns rendszerek sajátfüggvénye h[n] Sajátérték Sajátfüggvény DT

Rendszerek sajátfüggvényei és azok tulajdonságai

Milyen függvények ábrázolhatók a komplex exponenciálissal Korlátozzuk a lehetséges függvényeket: Korlátozzuk a lehetséges függvényeket: –CT s=j  azaz tisztán képzetes. a jel alakja: e j  t – DT z= e j  azaz z n = e j  n Ekkor folytonos CT és diszkrét DT Fourier sorokhoz jutunk. Ekkor folytonos CT és diszkrét DT Fourier sorokhoz jutunk. amplitudó Periodikus jelek

Folytonos periodikus jelek Fourier reprezentációja Periodikus folytonos jel: T az alapperiódus, a legrövidebb periódus idő az alapfrekvencia

Folytonos periodikus jelek Fourier reprezentációja T periódusidő T periódusidő {a k } a Fourier együtthatók {a k } a Fourier együtthatók k=0 Egyenáramú komponens k=0 Egyenáramú komponens k=±1 alap harmonikus k=±1 alap harmonikus k= ±2 első felharmonikus k= ±2 első felharmonikus

Hogyan határozhatjuk meg a Fourier együtthatókat Egy példa: Euler összefüggés

Valós függvények Fourier sora

Fourier sorfejtés Másik alakban

Fourier sorfejtés Előjel, térnegyed

Fourier sorfejtés Speciális tulajdonságok Speciális tulajdonságok –A 0..T intervallum helyett bármely t 0 …t 0 +T választható –Páros függvény esetén csak az A k nem nulla f(t)=f(-t) f(t)=f(-t) –Páratlan függvény esetén csak a B k nem nulla f(t)=-f(-t) f(t)=-f(-t) –Ha f(t)=-f(t+T/2) csak páratlan rendszámú (k=1,3,5..) együtthatók

Fourier sor létezésének feltételei Periodikus függvény Fourier-sorba fejthető, ha: –A függvény korlátos –A függvény abszolútértéke integrálható egy teljes periódusra

Fourier sor létezésének feltételei –A periódusnyi intervallumban, csak véges számú elsőfajú diszkontinuitása van A diszkontinuitás helyén a jobb és baloldali határértékek végesek A diszkontinuitás helyén a jobb és baloldali határértékek végesek –A periódusnyi intervallumban, csak véges számú helyi maximuma, vagy minimuma van Pl. nem teljesül

Fourier sor konvergenciája A Fourier sor összege A folytonos helyeken A belső diszkontinuitási helyeken Az l periódusú [–l/2, l/2] intervallum szélein Konvergál, ha

Fourier sor komplex alakja Megszorozzuk mindkét oldalt Integráljuk egy teljes alapperiódusra

Fourier sor komplex együtthatóinak meghatározása Szintetizáló egyenlet Analizáló egyenlet

Négyszögjel Fourier sora F/T