A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

VASÚTI KEREKASZTAL A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI KLUB RENDEZÉSÉBEN JÚNIUS 2.
KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Pelech Dávid Budapest Duna Kontakt Pont
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Nemzeti Közlekedési Stratégia kialakítása Magyarországon Szűcs Lajos, főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály.
Az EU „Városi környezet” tematikus stratégiája – a városi környezetgazdálkodás perspektívái Dr. Buzás Kálmánné KvVM Környezetpolitikai Osztály Szakmai.
Kormányzati vasútpolitikai célok és törekvések
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
2 A biztosítási piac 2013 első félévében 5,15%-ot nőtt (436 milliárdos díjbevétel)..
AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI
A víz mint magyar EU-elnökségi prioritás
Vörös Attila, Gáspár László, Kálnoki Kis Sándor Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ERTRAC-Hungary.
Népfőiskola a helyi tudás megtöbbszörözésére, a településfejlesztés eszközeként Lakitelek, március 26. Lakitelek, március 26.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A nem EU-tagállamok lehetőségei és korlátai az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában Lőrinczné Dr. Bencze Edit.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
Nyugat-Pannon Térségi Iparfejlesztési Stratégia 2020 Möglichkeiten und Lokalisationsvorteile der Region im Fahrzeugindustrie A térség lehetőségei, lokalizációs.
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A HAZAI KÖZLEKEDÉSPOLITIKA FŐBB ELEMEI
Balatonföldvár, 2012 május HAZAI KÖZLEKEDÉSÜNK: (KÖZÉP-) EURÓPAI ÖSSZEFÜGGÉSEK, KOMMENTÁROK AZ ELMÚLT ÉVBEN TÖRTÉNTEKRŐL Fleischer.
TIME TO DECIDE ÉS MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
„Erős pillérek – javuló közlekedésbiztonság” c. konferencia ORFK, Budapest, október 20. 1/19 Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon.
Strukturális és Kohéziós Alapok
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
Az EU új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramja és a magyar álláspont kialakítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapcsolódó feladatai Előadó: Schváb.
1 Zala Megye az Információs Társadalomban Konferencia Zalaegerszeg, május 30..
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
turizmusért felelős helyettes államtitkár
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
TERÜLETI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi.
Infrastrukturális fejlesztési lehetőségek és között
A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
Az igazi változásokhoz szemléletbeli váltásra van szükség ? Az energiaszektor szerepe a versenyképesség javításában Energiatudatosság.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
TIME TO DECIDE „MOZGÁSBA HOZNI EURÓPÁT” Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI.
Iparpolitikai és regionális szempontok a GKM Stratégiájában és az ÚMFT-ben Dr. Cservenyák Ildikó Főosztályvezető, GKM MRTT, V. vándorgyűlése október.
Közl_kvéd071 Az EU közlekedéspolitikája Az EU közlekedéspolitikája.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
Logisztikai fejlesztési irányok a hazai és az EU szakpolitikák tükrében CEBC „A győztesek felelőssége” konferencia február 2. Dr. Bokor Zoltán BME.
A magyar vasúti közlekedés jövőképe Dr. Kerékgyártó János Főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya Budapest,
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
A magyarországi K+F politika
Európai Uniós ismeretek
A személyszállítási közszolgáltatások hatékonyabb ellátását célzó integrált utas-tájékoztatási, jegyértékesítési és forgalomirányítási rendszer (HKIR.
Előadás másolata:

A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ <tfleisch@vki.hu> KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON – AKTUALITÁSOK „A közlekedés helye, szerepe, feladata – a kapcsolódó ágazatok elvárásai” Konferencia a MMK Közlekedési Tagozata szervezésében Balatonföldvár, 2011 május 11-13.

A gazdaság és a közlekedés kapcsolata, kölcsönhatása Egy év fontos, közlekedést érintő dokumentumai (1) Új Széchenyi Terv (2) Széll Kálmán Terv (3) EU Duna Régió Stratégia (4) EU Közlekedési Fehér Könyv [Nemzeti Összközlekedési Stratégia / + alágazati] * (A kihalványított diákat az előadás átugrotta)

Új Széchenyi Terv Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p. Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p.

Új Széchenyi Terv Három kihívás: pénzügyi stabilitás, versenyképesség, gazdasági növekedés A gazdaságpolitika három pillére: egyensúly + növekedés, foglalkoztatás Fejlesztési irány: a vállalkozók helyzetbe hozása, üzleti környezet javítása Duális gazdasági szerkezet: „egy viszonylag szűk, multinacionális nagyvállalati kör állítja elő a GDP, az export és a K+F tevékenység meghatározó hányadát,” (22. old.) „Az üzleti sikerhez szükséges együttműködés keretei és feltételei” (23. old.) „…saját termelési tényezőinek a hozadéka…” (24. old.) „a foglalkoztatást ösztönző gazdasági környezet megteremtése” (25. old) Hét kitörési pont, vagy program – ezek egyike a Közlekedésfejlesztési program Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p. Wertheim, W. F. 1968. Dual Economy. In: David L. Sills (ed.) International Encyclopedia of the Social Sciences, vol. 4. N. Y.: The Macmillan C. and The Free Pr., 495-500.

Új Széchenyi Terv Vitairat Új Széchenyi Terv: Vitairat. A talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Nemzetgazdasági Minisztérium, 2010. július 28. 200 p. (2010. szeptember 15-ig várták a hozzászólásokat a aszechenyiterv@ngm.gov.hu e-mail címre.) A közlekedési program címe ez volt: „Tranzitgazdaság” A fejezet célkitűzése az ország fekvéséből adódó kiemelkedő földrajzi adottságok megragadása, azaz a nemzetközi hálózatokba való beépülés javítása (+ az intermodális, integrált szolgáltatások) volt ÚSzT: mint láttuk, a hazai vállalkozások közötti együttműködés fejlesztését, illetve a foglalkoztatás bővítését a célkitűzése fókuszába állító terv Ehhez logikusan kapcsolódó közlekedési feladat a vállalkozások együttműködését biztosító belső kapcsolatok javítása, erősítése lenne. Hiába fejlesztjük a külső kapcsolatokat, ha a hazai termelő nem válik versenyképessé, akkor ezeken a pályákon nem lesz képes eredményesen megjelenni, és akkor ezek a kapcsolatok valóban a tranzitgazdaságot fogják szolgálni: azokat, akik itt átszállítják, vagy ide hozzák az árujukat. Új Széchenyi Terv: Vitairat. A talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Nemzetgazdasági Minisztérium, 2010. július 28. 200 p.

Új Széchenyi Terv Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p. Közlekedésfejlesztési program lett a vonatkozó fejezet címe. Árnyaltabb, de még mindig erős célkitűzés: „földrajzi elhelyezkedés… a legmeghatározóbb elem: […] Ny–K és É–D irányú közlekedési tranzit tengelyek metszéspontjában fekszik […] előnyei csak akkor érvényesíthetők, ha a tranzitforgalom egy részét […] képesek vagyunk megállítani és hozzáadott értéket biztosítani.” (300. old.) „2020-ra hazánk […] logisztikai fejlesztések révén megalapozza transzfergazdaságát, így a térségben regionális központi szerepet alakít ki,” (326. old.) Még mindig a tranzitra felfűzött gazdaság, másoknak kiszolgáltatott tevékenység – nem mondja ki a hazai belső hálózat-képzés fontosságát a hazai együttműködések, termelési, szolgáltatási stb. kapcsolatok elősegítésében, abban, hogy az ország célponttá váljon, ne átjáróházzá A korrektség kedvéért: korszerű elvek is: közút súlypont-áthelyezés meglévő utak fenntartása és elkerülő főutak, + vasútnál magas minőségi, kiszolgálási követelmények, >6000 km hálózaton. Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p.

Széll Kálmán Terv Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf és http://www.kormany.hu/download/4/a1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf

Széll Kálmán Terv Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, , 2011. március 1. 37 p. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) A terv azokra a lehetőségekre koncentrál, ahol az állam (a) speciális bevételre tud szert tenni (b) képes a jelenlegi kiadásait csökkenteni. Célba vett területek: foglalkoztatás, nyugdíj, közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, államapparátus, kamatok, adók. Közlekedés (a tervben hibásan „4. Adósság és a közösségi közlekedés” 21. old.). Ad (a) „…komoly veszteség éri Magyarországot azért, amiért a gyorsforgalmi úthálózatokat igénybevevő tranzit-teherforgalom, a sok külföldi kamion nem a használattal arányosan fizet az utak igénybevételéért.” (21. old.) Terv: elektronikus útdíj-rendszer 2013. január 1-től. Az intézkedés egybevág a korszerű közlekedéspolitikai célokkal (a [közúti] szállítás valós költségeinek megfizettetése) – még akkor is, ha a bevételeket (100 Md Ft/év) az állam adósságrendezésre fordítja. (pl. egy Össz-közlekedési Alap kialakítása helyett) Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf és http://www.kormany.hu/download/4/a1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf

Széll Kálmán Terv Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. 37 p. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf Ad (b) „A közösségi közlekedés a legtöbb területen válságban van Magyar-országon, mivel átgondolatlanul és felesleges terhek mellett működnek a szol-gáltató vállalatok, így finanszírozásuk csak hitelből volt megoldható.” (21. old.) Terv: integráció, egy nagy közlekedési holding, a Nemzeti Közlekedési Társaság létrehozása. Az egymással versengő, a közös elszámolási és közlekedési rendszer kialakítását eddig lényegében akadályozó vállalatok szabályozási kereteinek megváltoztatása mindenképpen indokoltnak mondható – hasonlóképpen a kedvezmények rendszerének újragondolása is. Az a várakozás viszont, hogy a közforgalmú közlekedésből jelentős összegeket lehetne kivonni (2012-14 között 45 + 60 + 60 Md Ft-ot) megítélésem szerint félreértés, az össz-közlekedési szempontok figyelmen kívül hagyása. Egy ilyen akció ellentmond a korszerű közlekedéspolitikai elveknek, és hozzájárul a forgalom egyéni közlekedés irányába tereléshez. A minőségi szint emelése a járható irány, ez mind az utastól, mind a fenntartótól többlet ráfordítást kíván, nem is 0-összegű játszma (főleg nem negatív-összegű). Kiruházás? Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf és http://www.kormany.hu/download/4/a1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) COM(2010) 715/4 Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Brüsszel, 2010. dec. 8. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/communic/danube/com2010_715_danube_hu.pdf COM(2010) 715/4 Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Brüsszel, 2010. dec. 8. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/communic/danube/com2010_715_danube_hu.pdf

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) Miről beszélünk? EU STRATEGY FOR THE DANUBE REGION (2010. december 8.) AZ EU DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJA (2010. december 8.) (EUDRS) (COM(2010) 715/4 végleges) EURÓPAI UNIÓ DUNA MAKRO-REGIONÁLIS STRATÉGIA (DMRS) (2011. január 14.) [1001/2011. (I. 14.) Korm. határozat] Korábban volt Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) is… Ami közös, és világos: térséggel, és nem a folyóval („Duna Stratégia”) való foglalkozásról van szó, bár természetesen a Duna jelentős közös elemként van jelen a térségben Ami kevésbé világos: több, mint egy éven át a balti mintáról és a makro-régióról folyt a szó. Most a COM(2010) 715/4 EU dokumentumban 99 region /126 régió/ és 3 macro /3 makro/ szó található (utóbbiakat feltételezem benne felejtették) Ehhez képest meglepő, hogy a hazai kormányzat (uniós elnökség) leragadt a makro-régiónál, és a januári, hazai teendőket kijelölő kormányhatározat makro-regionális stratégiáról beszél COM(2010) 715/4 Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Brüsszel, 2010. dec. 8. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/communic/danube/com2010_715_danube_hu.pdf

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) COM(2010) 715/4 Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Brüsszel, 2010. dec. 8. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/communic/danube/com2010_715_danube_hu.pdf A Kormány 1001/2011. (I. 14.) Korm. Határozata az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia magyar programjának előkészítéséről http://www.terport.hu/download.php?ctag=download&docID=9563 COM(2010) 715/4 Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Brüsszel, 2010. dec. 8. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/communic/danube/com2010_715_danube_hu.pdf

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) PILLÉREK PRIORITÁSI TERÜLETEK A Duna régió összekapcsolása Mobilitás és multimodalitás Fenntartható energiarendszer Kultúra és turizmus az emberi kapcsolatokért A Duna régió környezetének védelme Vízminőség helyreállítása Környezeti kockázatok kezelése Biodiverzitás, táj, levegő- és talajminőség A Duna régió prosperitásának biztosítása Tudástársadalom megalapozása Versenyképesség javítása Emberi készségek fejlesztése A Duna régió [közszolgáltatásai] megerősítése Intézményi kapacitás és együttműködés Biztonság – szervezett bűnözés elleni együttműködés http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/documents/leaflet/danube_2010_hu.pdf ill. COM(2010) 715/4 Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Brüsszel, 2010. dec. 8. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/communic/danube/com2010_715_danube_hu.pdf A hivatalos ismertetőben „kapcsolatok, környezet, jólét, közszolgáltatások javítása” is

A Rajna, mint kapocs az Európai Közösségek alapítói között Forrás: http://www.rollintl.com/roll/rhine.gif

A Rajna, mint kapocs az Európai Közösségek alapítói között Forrás: http://www.rollintl.com/roll/rhine.gif

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010  http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/publications/eurostat_yearbook_2010 Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010  A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak. GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) European Territorial Cooperation programmes (ETC) in the Danube area Source: http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/images/banner_map_region.gif (Last modified on: 23-06-2010)

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010  http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/publications/eurostat_yearbook_2010 GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100) Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010    A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) 2 3 1 Különböző kohéziót segítő uniós beavatkozási politikák 1 CBC Lépcsők finomítása, éles határ tompítása 2 INTERREG multilaterális funkcionális térségi együttműködés 3 A fő kohéziós cél: a lejtő kiegyenlítése, „felzárkóztatás” a ‘növekedési’ dimenzióban, összekapcsolással Fenti 1–3 beavatkozások csak kis különbségek esetén működnek 4 Makro régió: különböző régiók eltérő fejlődési útja több dimenziós értékrend, eltérő aktuális célok

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) Kohézió! Mindenki támogatja, de mit jelent ma? „Kohéziós országok” idejében cél a felzárkóztatás volt, gazdasági-társadalmi kohézió biztosítása, azaz az uniós területi különbségek csökkentése (Ma régiós szinten 1:7 és nőtt) (TEN) Új felismerések: a cél nem lehet jövedelem-kiegyenlítés, nem lehet redisztribució; minden térség jó valamire, a területi politika célja, hogy az egyes régiók rátaláljanak a saját legjobb lehetőségeikre. A cél a területi sokféleség, a kohézió a térségen belüli harmonikus létet célozza, ágazatközi koordináció területi alapon De: ha jövedelemben nem lehet megcélozni azonos szint elérését – vajon előírásokban indokolt-e uniformitásra törekedni? Macro-regional Strategies in the European Union http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/baltic/pdf/macroregional_strategies_2009.pdf

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) Az unió Duna-régió stratégiájának az előkészületi szakasza adós maradt a régió uniós szinten releváns térségi problémáinak az érdemi elemzésével, következésképpen stratégiai válaszokat sem tudott kidolgozni e problémák megoldásra => beleértve a közlekedés szerepét Irányadó stratégiai elképzelés hiányában a EUDRS régi projekt-álmok összegyűjtésévé válik, ahelyett, hogy stratégiai célok elérésére irányuló programokból levezetett projektek születnének („alulról építkezés”) A makro-régió, ez a hiányosan definiált egység csak zavart kelt. A megoldás eszközének a kiválasztása és a térség lehatárolása megelőzte a stratégia kialakítását, holott előbbieknek kellett volna a stratégiából következniük Az óriási különbség, ami a térség gazdag és szegény része között fennáll, uniós szintű probléma, és az Európai Unió nem háríthatja át a megoldás felelősségét azokra a régiókra, amelyekben az összes felzárkózási problémával küzdő ország megjelenik (Mi uniós szint, mi makro-regionális?) [A Magyar Elnökségnek nem kellene küzdenie, hogy mindenáron áterőltessen egy ilyen stratégiát az elfogadási procedúrán] Macro-regional Strategies in the European Union http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/baltic/pdf/macroregional_strategies_2009.pdf

erőforrás-hatékony közleke-dési rendszer felé Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közleke-dési rendszer felé COM(2010) 715/4 Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Brüsszel, 2010. dec. 8. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/communic/danube/com2010_715_danube_hu.pdf COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

…úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé A fő megjegyzéseim négy pontban (1) A 2050-re szóló környezeti cél (60% kibocsátás csökkentés, olaj-függés csökkentése stb.) nagyon progresszív jövőkép, világos cél. (2) A célok elérésének az eszközei ugyanakkor esetenként ellentmondásosak, hiányosak a Fehér könyvben (3) Nincs világos kép arról, mit is kell tenni e célokért az első tíz évben, 2020-ig, (amikortól minden bizonnyal egy új Fehér könyv készül). Hiányzok a jövőképet követő „hátrabecslés”. (4) A Stratégia fejezet nem nagyon támaszkodik a 2050-es jövőképre, inkább az egységes európai közlekedési tér kialakításával foglalkozik. Ez releváns cél volt az EU-6-ok, 9-ek 12-ek idején, – de vajon ma is releváns cél-e az EU-27-ek idején, vagy inkább csak egy mítosz kergetése? COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

…úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé Uniós közlekedéspolitika 1990 előtt csak elemeiben létezett és a versenypolitikai szabályozás szempontja volt a döntő. 1992-től az egységes belső piacot lehetővé tevő egységes szabályozás akadályainak a leépítése és a közös uniós hálózat megteremtése (TEN-T) került a szakpolitika fókuszába. 2001 fontos előrelépés volt a környezeti célok szempontjából, a forgalom és a közúti forgalom visszafogása explicit célkitűzéssé vált. A 2006-os felülvizsgálat jelentős fuvarozói ellentámadás volt, és finoman érvénytelenítették a közút rovására meghirdetett célokat. Az új, 2011-es közlekedéspolitika (egy helyett négy évtizedes távlatra tűzve ki célokat) 2050-re ismét nagyon progresszív módon számol környezeti korlátokkal, és 60 %-os széndioxid-kibocsátás csökkentést, továbbá a hagyományos meghajtású gépkocsiknak a városközpontokból történő kitiltását tűzi ki. Ugyanakkor a dokumentum egyes megfogalmazásaiban ellentmondani látszik e határozott céloknak. COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

…úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé Négy dokumentum COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF SEC(2011) 358 final Commission Staff Working Paper: Impact Assessment European Commission, Brussels, 28.3.2011. http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_2011_ia_full_en.pdf SEC(2011) 359 végleges Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: A hatásvizsgálat összefoglalása. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/commission_europeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf SEC(2011) 391 final Commission Staff Working Document: Accompanying the White Paper – Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system. European Commission, Brussels, 28.3.2011 http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_working_document_en.pdf COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

…úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. 1 Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre (Jelenlegi trendek és jövőbeli kihívások: kifogyóban a kőolaj) 2 A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer jövőképe (Jövőkép 2050-re: egy integrált, fenntartható és hatékony mobilitás-hálózat) 3 A stratégia – mi a teendő (Stratégia: szakpolitikák a változás kormányzására) COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

…úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé Helyzetértékelés (§12) Sikerek -- az eltervezett akciók közül a piacnyitás, az áruvédelem, az utas-jogok, a közlekedésbiztonság, a TEN hálózati elemek kiépítése, a közlekedés környezeti mutatóit javítani hivatott lépések megtétele terén (§13) Az energiafelhasználás, a kibocsátások, vagy a kohézió terén nem, hogy a változások mértéke nem éri el a kívánatost, de a változások előjele sem a kívánt irányba mutat (Háttértanulmány) 2008. évi kibocsátásértékek utazás-kategóriák szerint COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

…úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé Helyzetértékelés Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18. Városi, várostérségi Makro-regionális (közepes itt <500 km) Globális és interkontinentális személy 17 % 33 % 10 % Ebben közút 16 % 29 % 0 % teher 6 %_ 23 % 11 % 6 % 19 % COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % A közút adja az összes kibocsátás 70 %-át (*A villamosenergia-termelés az energia szektornál szerepel: kb.2%)

…úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé Jövőkép – célok Átfogó cél: fenntartható közlekedési rendszer Három specifikus cél: -60% széndioxid-kibocsátás, olajfüggőség csökkentése, torlódások növekedésének megakadályozása (Háttértanulmány) elérhetőség, méltányosság, szolgáltatás-minőség, jó ellátottság, megfizettetett társadalmi költségek ! (Hatástanulmány) Három forgatókönyv: (1) jm / üa technológia (2) mobilitás-menedzsment és árképzés (3) vegyes 1+2 FK három vezérfonal (1) jm-üa technológia, (2) szállítási lánc menti, (3) info-forgalomirányítási + piackonform *FT „implicit cél” …egységes közlekedési térség megvalósítása” *Egységes és homogén-e a 27-ek Európája? Ki lehet-e egyenlíteni összenyitással 2-szeres, 3-szoros, 4-szeres fejlettségi különbségeket? COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

Makro-regionális (közepes 300-800 km) Globális és inter-kontinentális …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé Tíz cél a 60 %-os kibocsátás-csökkentés elérésére Városi, várostérségi Makro-regionális (közepes 300-800 km) Globális és inter-kontinentális Üzemanyag és motor (1) Hagyományos üzemanyaggal mű- ködő autók kiszorí-tásaa (2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközleke-dés 40% alacsony C üzemanyag Multimodális láncok és módváltás (3) >300km közúti áru-fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nseb vasút 2030, 2050. személy vasúton (5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök (9) 0-be-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet (8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz (9) 0-baleseti-halál 2050 (10) Használó / szennyező fizet, káros támog=0 (7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo (9) 0-bales-halál 2050 COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

…úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé Stratégia * (A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani) Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket Ez a fenntarthatósági logika megfordítása Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését. COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

…úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé Stratégia * (def) A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani. Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket Ez a fenntarthatósági logika megfordítása Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését. COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

…úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé A lefektetett céloknak ellentmondó, nehezen védhető mondatok § 18 „A mobilitás visszaszorítása nem tekinthető megoldásnak.” § 36 „Az egységes európai közlekedési térség megkönnyítené […] az európai közlekedés fenntarthatóságának a növelését.” (Egy valós fenntarthatósági logikában teljesen abszurd elgondolás, hogy a kontinensen átívelő szállítások megkönnyítésével az európai társadalom a fenntarthatóság irányába mozdulna el ahhoz képest, mintha az együttműködés a kisebb távolságban lévő termelőket és fogyasztókat kapcsolná szorosan és sok szállal össze.) § 36 „A közúti árufuvarozás piacainak további integrálásával hatékonyabbá és versenyképesebbé tehető a közúti közlekedés.” (Vajon minél akarja a Fehér könyv versenyképesebbé tenni a közúti áruszállítást, amelyet egyébként deklaráltan vissza akar szorítani 300 km alatti távolságokra?) § 51 „Európának infrastruktúra tekintetében is egységet kell alkotnia” EU Fehér Könyv 2011 (COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28.)

A gazdaság és a közlekedés kapcsolata, kölcsönhatása Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat 1963-2010. http://www.khem.gov.hu/data/cms1558708/gyorsforg_k.jpg Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat 1963-2010. http://www.khem.gov.hu/data/cms1558708/gyorsforg_k.jpg

A gazdaság és a közlekedés kapcsolata, kölcsönhatása A hazai közlekedéstervezésben még mindig él a tranzit mítosza: miszerint az átáramló nagyobb forgalom teszi majd gazdagabbá az országot. Az ÚSzT gazdasági programja éppen ennek az ellenkezőjét, a hazai vállalkozások és ezek kapcsolatrendszerének fejlesztését tűzi ki célként, amivel tehát a közlekedési elképzelés nem harmonizál, sőt annak ellene dolgozik. „…komoly veszteség éri Magyarországot azért, amiért a gyorsforgalmi úthálózatokat igénybevevő tranzit-teherforgalom, a sok külföldi kamion nem a használattal arányosan fizet az utak igénybevételéért.” A SzKT kimondja a tranzit káros voltát, igaz, csak a díjszedés indoklását alátámasztani kívánó érvelés keretében. Az intézkedés egyaránt előnyös gazdasági és környezeti szempontból Az EUDRS jelentősen eltérő adottságú országokat akar az unión belül egységes makro-régióként kezelni, olyan kohéziós logikára támaszkodva, ami valójában csak hasonló kiinduló helyzetű országok összecsiszolásában működőképes, nagy különbségeket nem tud összesimítani. Viszont megint a Ny–K irányt erősíti Ugyanez az implicit, nem kifejtett szempont, az egységes európai térség kapott központi szerepet az új közlekedési EU WP 2011-ben, a dokumentum valódi érvényessége, azaz az első tíz év programjában; – lényegében függetlenül a jövőképben megállapított céloktól. E feltételezett egységesség az alapja az egységes európai közlekedési tér érdekében épülő folyosóknak, melyek gazdasági hatása nem esik egybe a politikailag hangoztatott kohéziós célkitűzéssel, hanem éppen a gazdaság dualitását erősíti meg.

A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ <tfleischer@vki.hu> KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON – AKTUALITÁSOK „A közlekedés helye, szerepe, feladata – a kapcsolódó ágazatok elvárásai” Konferencia a MMK Közlekedési Tagozata szervezésében Balatonföldvár, 2011 május 11-13.