UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS 9. OSPF Dr. Bilicki Vilmos Szoftverfejlesztés Tanszék.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Dijkstra algoritmus.
Advertisements

Hálózati alapismeretek
Hálózati és Internet ismeretek
Készítette: Vígh Zoltán 2008
Tempus S_JEP Számítógép-hálózatok1 ATM ATM hálózatok (Asynchronous Transfer Mode) Tartalom Szélessávú, többszolgáltatású hálózatok Különböző média.
TCP/IP protokollverem
IPv4 címzés.
Hálózati alapfogalmak, topológiák
Hálózati architektúrák
Mobil hálózatok és alkalmazásaik tehetséggondozó program
Rétegelt hálózati architektúra
Spanning Tree Protocol
IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése
OSI Modell.
IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II.
IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése
IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése II.
IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése
IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS 7. Hálózati réteg Dr. Bilicki Vilmos Szoftverfejlesztés Tanszék.
OSPF Zelei Dániel.
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS 12. Alkalmazás réteg Dr. Bilicki Vilmos Szoftverfejlesztés.
Számítógép hálózatok - Bevezető
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás II. 7. Gyakorlat Operator overloading.
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás II. 8. Gyakorlat Operator overloading II.
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás II. 5. Gyakorlat Öröklődés, virtuális függvények,
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás II. 9. Gyakorlat Alap file műveletek.
Dr. Bilicki Vilmos Szoftverfejlesztés Tanszék
IP címzés Zelei Dániel.
Address Resolution Protocol (ARP)
Hálózati Operációs Rendszerek Hálózati Biztonság
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS 10. BGP Dr. Bilicki Vilmos Szoftverfejlesztés Tanszék.
Routing Information Protocol
Számítógép-hálózat • Önálló számítógépek összekapcsolt rendszere
A Hálózatok csoportosítása…
Hálózati réteg Csányi Zoltán, A hálózati réteg feladatai Forgalomirányítás Torlódásvezérlés Hálózatközi együttműködés.
Számítógépes Hálózatok GY
Számítógépes hálózatok
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS 4. Közeghozzáférési alréteg Dr. Bilicki Vilmos Szoftverfejlesztés.
Készítette: Régeni Éva, 541.
Algoritmusok II. Gyakorlat 3. Feladat Pup Márton.
Hálózati réteg.
Az internetről.
Topológia felderítés hibrid hálózatokban
Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II.
Hálózati ismeretek ismétlés.
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS 5.4 Szolgáltatói Keretrendszerek Prof. Dr. Gyimóthy Tibor,
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás II. 4. Gyakorlat Függvény paraméterek, dinamikus.
Gyakorlat 6. Számítógép hálózatok I.
Gyakorlat 10. Számítógép hálózatok I.
Óravázlat Készítette: Toldi Miklós
Kapcsolatok ellenőrzése
Számítógép hálózatok.
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Adatbázis alapú rendszerek 3. Gyakorlat SSADM gyakorlás.
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Okostelefon felhő Prof. Dr. Gyimóthy Tibor Szegedi Tudományegyetem.
Az IPv4 alhálózati maszk
IP alapú hálózatok tervezése és üzemeltetése
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás I. Követelmények.
Dr. Bilicki Vilmos Szoftverfejlesztés Tanszék
Hálózati eszközök. Router Az első routert egy William Yeager nevű kutató alkotta meg a 1980 januárjában Stanford Egyetemen.A feladata a számítógéptudomány.
Almási Béla - NAT 1 Network Address Translation -NAT.
A TCP/IP protokolljai. IP-címek Miért van szükség hálózati címekre? Miért nem elegendő a fizikai címek használata? A fizikai címek elhelyezkedése strukturálatlan.
Kommunikáció a hálózaton
MIB Dokumentáció.
Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon
Hálózatok építése és üzemeltetése
Hálózatok.
Dijkstra algoritmusa: legrövidebb utak
Dijkstra algoritmusa: legrövidebb utak
Dijkstra algoritmusa: legrövidebb utak
Előadás másolata:

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS 9. OSPF Dr. Bilicki Vilmos Szoftverfejlesztés Tanszék

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Tartalom ■Szomszédok és társak ■A Hello protokoll ■Hálózat típusok ■Kijelölt és Kijelölt tartalék forgalomirányítók ■OSPF interfészek ■OSPF társak ■Elárasztás ■Körzetek –Forgalomirányító típusok –Partícionált körzetek –Virtuális linkek ■Link állapot adatbázis –LSA típusok –Csonk körzetek ■Forgalomirányító tábla ■Azonosítás Számítógép Hálózatok2

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Bevezető  RIP nem alkalmas nagy hálózatok forgalmának irányítására  Új IGP: OSPF  Open Shortest Path First  Nyílt szabvány ■OSPFv1(RFC1131) ■OSPFv2(RFC2328) ■OSPFv3(RFC2740)  Jellemzői: ■Adminisztratív körzetek támogatás ■Hierarchikus forgalomirányítás támogatás ■Osztálymentes ■Tetszőleges metrika ■Egyenlő terhelés elosztás ■Azonosítás támogatás ■Külső útvonalak megjelölése ■Többesküldés használata csoportos kommunikációra Számítógép Hálózatok3

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Működése  Hello üzenetek minden interfészen (többesküldés)  Társak (Adjacencies ), virtuális pont-pont linkek  Link Állapot Hirdetés (Link State Advertisement) küldés (LSA)  Link Állapot Adatbázis (Link State Database)  Továbbküldés  Minden forgalomirányító azonos Link Állapot adatbázissal rendelkezik  SPF algoritmus a legrövidebb utak kiszámítására  Forgalomirányító tábla az SPF fából Számítógép Hálózatok4

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Dijkstra algoritmus  Fa adatbázis  Jelölt adatbázis  Link Állapot Adatbázis  Az algoritmus: 1.A forgalomirányító inicializálja a fa adatbázist hozzáadva saját magát és 0 költségű szomszédait 2.A gyökér forgalomirányítóhoz vezető linkeket beleteszi a jelölt táblába 3.A gyökértől a jelölt adatbázisban lévő linkekhez vezető költségeket kiszámítja, a legkisebb költségűt a fa adatbázisba teszi, az azonos céllal de különböző költséggel rendelkezők közül csak a legrövidebbet hagyja benn, a többit törli 4.A Link szomszéd ID-jét átnézi és aki még nem szerepel a jelölt adatbázisba azt odateszi 5.Ha van még jelölt akkor folytatja a 3. lépéssel, ha üres akkor befejezi az algoritmust Számítógép Hálózatok5

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Szomszédok és társak  LSA küldés előtt ki kell deríteni, hogy kinek lehet elküldeni  Forgalomirányító ID, egyedi az egész hálózatban ■Legnagyobb IP című visszacsatolt interfész (LoopBack) –Stabil () –Tetszőlegesen alakítható ■Legnagyobb IP című normál interfész  Szomszédok tábla ■Interfész ■Szomszéd ID ■IP cím ■Típus/Állapot Számítógép Hálózatok6

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Hello protokoll  Ezzel derítik fel a szomszédokat, azok jelenlétét  Néhány paramétert hirdet amelyben meg kell egyezniük, egyébként nem folytatják a kapcsolatot  Az életjelet jelentik (keepalive)  Kétirányú kapcsolat  Kiválasztott és Tartalék kiválasztott forgalomirányítót választ DR,BDR (üzenetszórásos és nem üzenetszórásos többszörös hozzáférésű hálózatban Non Broadcast Multiple Access)  Minden interfészen 10, 30 s-ként ■Router Dead Intervall 40s,120s Számítógép Hálózatok7

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Hello csomag  A forrás forgalomirányító ID-je  A forrás interfész Adminisztratív Zónája  A forrás interfész hálózati maszkja  Azonosítás típusa és azonosítás információ  A HelloInterval a forrás interfészen  A RouterDeadIntervall a forrás interfészen  A forgalomirányító prioritása  DR és BDR  Öt zászló egyéb képességek jelzésére  A szomszédok forgalomirányító ID-je Számítógép Hálózatok8

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Hálózat típusok  Kommunikációs képességek szerint ■Pont – pont –Pl.: T1, Mindenképpen társak lesznek ■Üzenetszórásos –Pl.: Ethernet, egy-egy üzenetszórási zónába egy DR és egy BDR, ezekkel épít ki mindenki társi kapcsolatot (AllSPFRouters, AllDRouters) ■Nem üzenetszórásos többszörös hozzáférésű –Pl.: Frame-Relay: van DR és BDR, de unicast kommunikáció ■Pont – több pont –Az NBMA speciális esete, nincs DR, BDR, multicast van ■Virtuális Linkek  Funkció alapján ■Tranzit (Transit) ■Csonk (Stub) Számítógép Hálózatok9

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Kijelölt és Kijelölt tartalék forgalomirányítók  Designated Router, Backup Designated Router  Enélkül: n(n-1)/2 társi kapcsolat lenne felépítve minden üzenetszórási tartományban  Pszeudó csomópont  A kijelölt forgalomirányító feladata: ■Az üzenetszórási hálózatrész képviselete a külvilág felé ■ Az üzenetszórási hálózatrész elárasztásának menedzselése  A funkció interfészhez kötődik: egyik interfészén DR a másikon nem  A prioritás dönti és az ID dönti el a DR és BDR szerepkört Számítógép Hálózatok10

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS DR, BDR választás  Amikor egy forgalomirányító aktív lesz megnézi van-e aktív DR és BDR  Ha van akkor azok is maradnak  Ha nincs akkor választanak ■Prioritás és IP cím szerint ■DR-nek lennie kell a BDR nem kritikus  Választás után a többi forgalomirányító (DROther) társi kapcsolatot létesít a DR- rel éa BDR-rel Számítógép Hálózatok11

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS OSPF interfészek  Interfész adatstruktúra ■IP cím, maszk ■Zóna ID ■Processz ID (Cisco specifikus) ■Forgalomiárnyító ID ■Hálózat típus ■Költség ■Interfész átviteli késleltetés (InfTransDelay) ■Állapot ■Forgalomirányító prioritás ■Kiválasztott Forgalomirányító ■Tartalék Kiválasztott Forgalomirányító ■HelloInterval ■RouterDeadInterval ■Wait Timer ■RxmtInterval ■Hello Timer ■Szomszédos forgalomirányítók ■AuType ■AuKey Számítógép Hálózatok12

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Interfész állapotok Számítógép Hálózatok13

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS OSPF társak (Adjacent)  A DR, BDR célja a társ viszonyok kialakítása  A társ viszony kialakítása: ■Szomszéd felderítés ■Kétirányú kommunikáció ■Adatbázis szinkronizálás –Adatbázis leírás –Link Állapot Kérés –Link Állapot Frissítés –Master/Slave ■Teljes társi viszony Számítógép Hálózatok14

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Társ adat struktúra  ID  IP  Zóna  Interfész (saját)  Prioritás  Állapot  PollIntervall  Társ opciók  Inaktivitás időzítő  DR  BDR  Master/Slave  DD szekvencia szám  Utolsó beérkezett adatbázis leíró csomag  Link Állapot újraküldés lista  Adatbázis összegzés lista  Link állapot kérés lista Számítógép Hálózatok15

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Társ állapotok Számítógép Hálózatok16

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Társ kapcsolat kiépítés  Csomagok: ■Adatbázis leíró csomagok –Tartalmazza a forrás összes LSA- jának leírását (fejléceket) –Három zászló »I bit - első DD csomag »M bit - lesz még »MS bit – Maste/Slave bit ■Link állapot kérő csomagok ■Link állapot frissítés csomagok  Minden LSA nyugtázott ■Implicit – Link State Acknowledgement ■Explicit – Frissítés csomag mely ugyanazt az LSA- tartalmazza Számítógép Hálózatok17

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Elárasztás  OSPF topológia -> Link Állapot adatbázis  Topológia változás -> Link Állapot adatbázis változás  Elárasztás -> a megváltozott Link állapotok meghirdetés az egész hálózaton keresztül ■Link State Update, Link Állapot Frissítés ■Link State Acknowledgement, Link Állapot Nyugta  Pont-Pont kapcsolatnál AllSPFRouters  Pont-Több pont lapcsolatnál unicast  Üzenetszórás kapcsolatnál DR, BDR többesküldés csoport AllDRouters, innen AllSPFRouters  Megbízható elárasztás, nyugtázás ■Implicit: duplikált LSA a frissítésban a forrás felé ■Explicit: Link State Acknowledgement (több LSA-t is egy csomagban) Számítógép Hálózatok18

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Elárasztás  Link Állapot Újraküldés Lista ■RxmtInterval-onként újraküldi ha nem érkezett válasz  Válasz ■Késletetett: több LSA együttes nyugtázása (<RxmtInterval) ■Direkt: azonnal, unicast –Duplikált LSA érkezik –Az LSA életkora elérte a MaxAge-t Számítógép Hálózatok19

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Szekvencia számok  A kauzalitást viszik a rendszerbe: ■Az események sorrendben történnek ■A késleltetések, különböző útvonalak ne befolyásolják az események sorrendjét sehol sem.  Probléma: ■Véges hely van a számok ábrázolására mit tegyünk ha a végére értünk?  Megoldások: ■Lineáris tér nagyon magas felső határral –32 biten 10 másodperces frissítéssel 1360 év –Probléma a forgalomirányító újraindulásakor van. Mi volt, mekkorát ugorjon? ■Cirkuláris sorszám tér ■Vegyes (pl.: negatív számok, majd a szomszédok szólnak) Számítógép Hálózatok20

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Elárasztás  LSA: ■Szekvencia szám –Lineáris szekvencia szám tér –32 bites előjeles számok –InitialSequenceNumber –MaxSequenceRouter ■Ellenőrző összeg ■Életkor –MaxAge (1 óra) –InfTransitDelay Számítógép Hálózatok21

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Körzetek  OSPF komplex algoritmusok ■Nagy memória, processzor igény ■Egy határ felett nem kezelhető (elárasztás, adatbázis karbatartás)  Az OSPF körzetek lecsökkentik ezt a hatást ■Logikai csoportok kezelése ■Tartomány -> altartományok ■Körzet azonosító - > 32 bit ■Úgy ábrázolják mint az IP címeket –271 -> ■Ez alapján a forgalom típusai –Körzetek közötti –Körzeten belüli –Külső ■ a gerinc számára fenntartott körzet –A topológiák összegzése –Minden körzetközi forgalom itt megy át Számítógép Hálózatok22

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Forgalomirányító típusok  Belső  Körzet Határ Forgalomirányító (ABR) ■Külön Link Állapot Adatbázis minden körzethez  Gerinc forgalomirányító  Autonóm Rendszer Határ forgalomirányítók (ASBR) Számítógép Hálózatok23

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Partícionált körzetek  Link hiba miatt a körzet egyik része elszigetelődik a másik részétől  Amennyiben ez nem gerinc körzet és mindkét résznek van ABR-e, a gerincen keresztül az eddigi belső forgalom ezentúl körzetközi forgalom lesz  Elszigetelt körzet esetén nincs ilyen útvonal, ABR  A gerinc particiókra esése igen súlyos következményekkel jár Számítógép Hálózatok24

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Virtuális linkek  Egy link a gerinchez nem gerinc  körzeten keresztül  A következőkre használják: ■Egy körzet gerinchez kötésére nem gerinc övezeten keresztül ■A szétesett gerinc particióinak összekötésére nem gerinc körzeteken keresztül  A virtuális link nem kötődik fizikai link-hez  Szabályok: ■Virtuális link ABR-ek között építhető ki ■A körzet melyen keresztül a virtuális link húzódik (tranzit area) teljes forgalomirányító információval kell, hogy rendelkezzen ■A tranzit körzet nem lehet csonk körzet  Csak ideiglenes megoldásként érdemes használni!  A virtuális link egy jel arra, hogy át kell nézni a hálózat tervét Számítógép Hálózatok25

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Link állapot adatbázis  Minden forgalomirányító minden LSA-t eltárol  Ez a topológia információ alapja  A bejegyzések lejárnak: MaxAge  Link Állapot Frissítés folyamat (Link State Refresh) ■30 percenként minden forgalomirányító újraküldi minden LSA-ját ■LSRefreshTime ■Egyfajta KeepAlive folyamat az LSA-knak ■Amennyiben egy LSA meghibásodik akkor ezzel kijavítják ■Minden LSA-nak külön időzítő –Így az egyszeri nagy terhelés szétkenhető –Nagy sávszélesség igény -> minden LSA külön csomag –Késleltetés beiktatása (LSA group pacing) 4 perc ( másodperc) –LSA szám függő (sok rövid, levés hosszú) Számítógép Hálózatok26

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS LSA típusok  Különböző típusú forgalomirányítók különböző LSA-t igényelnek ■Forgalomirányító LSA (Router LSA) ■Hálózati LSA (Network LSA) ■Hálózat összegző LSA (Network Summary LSA) ■ASBR összegző LSA (ASBR Summary LSA) ■AS külső LSA (AS External LSA) ■Csoport Tagság LSA(Group Membership LSA) ■NSSA külső LSA (NSSA External LSA) ■Külső tulajdonságok (External Attributes LSA) ■Áttlátszó LSA (Opaque LSA (link-local-scope)) ■Opaque LSA (area-local-scope) ■Opaque LSA (as-local-scope) Számítógép Hálózatok27

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Forgalomirányító LSA  A legalapvetőbb LSA  Minden forgalomirányító gyárt ilyet  A link és interfész állapotok, valamint a költségeket hirdeti  Csak abban a körzetben van szétküldve ahonnan származik Számítógép Hálózatok28

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Hálózat LSA  A DR-ek gyártják a többszörös hozzáférésű hálózatok részére  Egy virtuális csomópontként reprezentálja a többszörös hozzáférésű hálózatot a külvilág számára  Tartalmazza az összes forgalomirányítót a DR-t is beleértve az adott többszörös hozzáférésű hálózatban  Csak a származási körzetben terítik Számítógép Hálózatok29

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Hálózati összegző LSA  ABR gyártja  Egy körzetbe a körzeten kívüli elérhetőségeket hirdeti  Ezzel tudatja a körzetében lévő forgalomirányítókkal, hogy milyen címeket ismer kívülről  A gerincbe is meghirdeti a hozzácsatolt körzetekben fellelhető cím tartományokat  Azok az alapértelmezett útvonalak melyek az adott körzet számára külsők, de az Adminisztratív Körzet számára belsők szintén meg vannak hirdetve  Minden célhoz csak egy elérhetőséget hirdet, ezt ellátja a tőle való költséggel is  Ezekre az útvonalakra nem futtatják az SPF-et csak hozzáadják a forgalomirányító táblájukhoz ■Távolságvektor jellemző!!!! ■A körzeteken belül Link állapot alapú a körzetek között viszont távolságvektor alapú!!! ■Ezért kell a gerinc körzet, ezért nem lehet kommunikációs útvonal egyéb körzetek között Számítógép Hálózatok30

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS ASBR összegző  ABR-ek hirdetik  Ugyanaz mint a Hálózati összegző LSA csak itt a cél nem egy hálózat hanem egy ASBR  Host cím Számítógép Hálózatok31

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Autonóm Rendszer Külső LSA  ASBR-ek hirdetik  Az Autonóm Körzeten kívüli címek vagy alapértelmezett útvonalakat hirdetnek meg  Ezek az egész autonóm rendszeren belül terítve vannak Számítógép Hálózatok32

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Csoport tagság LSA  Az OSPF egy továbbfejlesztet változatában használják (MOSPF - Multicast OSPF)  Egy forrástól több célig történő csomag irányítás Számítógép Hálózatok33

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Egyéb  NSSA Külső LSA ■ASBR a forrása nem túlzottan csonk körzeten belül (Not So Stuby Area) ■Tartalma ugyanaz mint az Autonóm Rendszer külső LSA-é  Külső attribútomok LSA ■BGP információ átvitele OSPF tartományon  Átlátszó LSA ■Gyártó specifikus LSA-k Számítógép Hálózatok34

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Csonk körzetek  Az ASBR az egész adminisztratív tartományban meghirdeti a megismert útvonalakat  Ez gyakran az LSA adatbázis 40-50%-át is kiteszi  Az olyan körzeteknek ahol csak egy kijárata van és nincs ASBR nem kell tudniuk ezekről  A csonk körzetekre az AS külső LSA-k nincsenek továbbítva csak hálózati összegző LSA-ban vannak alapértelmezett útvonalak meghirdetve  Megszorítások ■Csak olyan forgalomirányítók lehetnek benne akik a Hello csomagjukban az E bitet 1-re állították (az LSA adatbázisnak egyformának kell lennie) ■Virtuális linkek nem vezethetnek keresztül rajta, nem definiálhatunk ezeken belül sem virtuális linkeket ■Nem lehet csonk körzeten belül ASBR forgalomirányító ■Lehet ugyan több ABR, de az alapértelmezett útvonal miatt nem tudják eldönteni, hogy melyik az optimális az adott ASBR-felé Számítógép Hálózatok35

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Teljesen csonk körzet  Ezekbe a körzetekbe nem csak az autonóm rendszeren kívüli címek nincsenek meghirdetve, hanem az adott OSPF körzeten kívüli címek sem  Alapértelmezett útvonalat használnak Számítógép Hálózatok36

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Nem túlzottan csonk körzet  Előfordul, hogy egy csonk körzetben kell ASBR-t definiálni  Itt használják az NSSA külső LSA-t  Az ASBR-en múlik, hogy egy ABR-hez érkezve átalakítják-e AS külső LSA-vá vagy nem. (P bit) Számítógép Hálózatok37

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Forgalomirányító tábla  Az LSA adatbázisból Dijkstra algoritmus segítségével készül  Első futásra az ágakat készíti el  Második futásra a leveleket (csonk hálózatok)  A költségként a kimenő interfész sávszélességét szokták használni (CISCO 10^8/BW)  Cél típusok ■Hálózat bejegyzések ■Forgalomirányító bejegyzések (ABR, ASBR) (külön táblában)  Út típusok ■Körzeten belüli út ■Körzetek közötti útvonal ■Első típusú külső útvonalak (Type 1) (költsége = ASBR + külső) ■Második típusú külső útvonalak (Type 2) (költsége = külső) Számítógép Hálózatok38

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Forgalomirányító tábla keresés 1.Legpontosabb egyezés (ha semmilyen sincs akkor ICMP destination unerachable) 2.Utak szűkítése 1.Körzeten belüli 2.Körzetközi 3.E1 külső útvonal 4.E2 külső útvonal  Több lehetséges útvonal esetén terhelés elosztás (egyenletes) 1-6 úton Számítógép Hálózatok39

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Azonosítás  Ugyanaz mint a RIPv2 esetében: ■MD5(jelszó+csomag) Számítógép Hálózatok40

UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Tartalom ■Szomszédok és párok ■A Hello protokoll ■Hálózat típusok ■Kijelölt és Kijelölt tartalék forgalomirányítók ■OSPF interfészek ■OSPF szomszédok ■Elárasztás ■Körzetek –Forgalomirányító típusok –Partícionált körzetek –Virtuális linkek ■Link állapot adatbázis –LSA típusok –Csonk körzetek ■Forgalomirányító tábla ■Azonosítás Számítógép Hálózatok41