Hálózati réteg Csányi Zoltán, 2011.11.13.. A hálózati réteg feladatai Forgalomirányítás Torlódásvezérlés Hálózatközi együttműködés.

Az előadások a következő témára: "Hálózati réteg Csányi Zoltán, 2011.11.13.. A hálózati réteg feladatai Forgalomirányítás Torlódásvezérlés Hálózatközi együttműködés."— Előadás másolata:

1 Hálózati réteg Csányi Zoltán, 2011.11.13.

2 A hálózati réteg feladatai Forgalomirányítás Torlódásvezérlés Hálózatközi együttműködés

3 Forgalomirányítás Egy bemenő csomagot melyik kimenő vonalon kell továbbítani Útvonalválasztás történhet minden egyes csomagra külön, és történhet csak egyszer, amikor egy új összeköttetés létesül.

4 Forgalomirányító algoritmussal szembeni követelmények: Egyszerűség, megbízhatóság Helyesség (azt tegye, ami a dolga → egy példányban, a megadott címre) Robosztusság: meghibásodás esetén is maradjon működőképes

5 Forgalomirányító algoritmussal szembeni követelmények - 2: Stabilitás: indulástól véges idő alatt stabil állapotba kerüljön Optimalitás: pl. költség, késletetés, min. ugrásszám szempontjából

6 Forgalomirányító algoritmussal szembeni követelmények - 3: Adaptivitás: adaptív, ha képes önállóan felépülni és alkalmazkodni a pillanatnyi körülményekhez

7

8 Torlódás Ha a hálózatban vagy annak egy részében túl sok csomag van jelen, akkor a teljesítmény erősen lecsökken.

9

10 Forgalomirányító algoritmusok Dinamikus forgalomirányítás Statikus forgalomirányítás

11 Dinamikus forgalomirányítás Figyelembe veszi a pillanatnyi forgalom és a topológia mért vagy becsült értékeit. Az adott pillanat legjobb megoldását kínálja.

12 Statikus forgalomirányítás Nem veszi figyelembe a pillanatnyi forgalom és a topológia mért vagy becsült értékeit. Előre kiválasztott úton megy végbe a továbbítás.

13 Statikus útvonal A hálózati rendszergazda által a forgalomirányítóba beprogramozott útvonal.

14 Dinamikus útvonal Olyan útvonal, amelyet egy hálózati irányító protokoll automatikusan módosít a hálózati topológia vagy a forgalom jellemzőinek változása függvényében.

15

16 Forgalomirányítási döntési módszerek A legrövidebb út algoritmus Többutas forgalomirányítás Centralizált forgalomirányítás Elszigetelt forgalomirányítás Elárasztás (flooding) Csomagszórásos forgalomirányítás

17

18

19 Távolságvektor alapú irányító protokoll (pl.: RIP, IGRP): A hálózatban minden összeköttetéshez egy irányt (vektort) és egy távolságot határoz meg. Az egyes forgalomirányítóknak nincs pontos képük a hálózat topológiájáról

20

21 Kapcsolatállapot alapú irányító protokoll (pl.: OSPF): más néven: Legrövidebb út protokoll, shortest path first (SPF) a hálózat teljes topológiáját leképezi

22

23 A legrövidebb út algoritmus

24 Figyelembe vett tényezők: távolság csatornakapacitás, sávszélesség átlagos forgalom kommunikációs költség mért késleltetés egyéb tényezők

25

26 Mértékek A „legjobb útvonalat” minden irányító protokoll másként értékeli. Az irányító protokollok egy számot, más néven mértéket generálnak a hálózat valamennyi útvonalához.

27 Minél kisebb a szám (mérték), annál jobb az útvonal. A használt mértékek az alkalmazott irányító protokolltól függnek.

28

29 Torlódásvezérlő algoritmusok Pufferek előrefoglalása (először híváskérési csomag a hálózaton) Csomageldobás Izaritmikus torlódásvezérlés (az alhálózatban „engedélyek” keringnek) Forgalomszabályozás Lefojtócsomagok (terhelés figyelése)