Karthágó 1. Türoszi gyarmat (814); eredetileg átrakodóhely, pihenőhely, 7. századtól saját gyarmatok Föníciaiak a Földközi-tenger nyugati medencéjében Türosz asszirok általi elfoglalása után a többi gyarmat elfogadja vezető szerepét (7. század), hogy a közös ellenségek ellen felléphessenek 540: Alalia >> Korzika Karthágóé Szicília nyugati felén is föníciaiak 6 század vége: D-Hispániában is elűzik a a görögöket Szerződések Rómával (1.: 509 v. 348; 2.: ? v. 306; 3.: 279) 480: Himerai vereség, 474 Küméi vereség a szürakuszaiaktól Zsoldoshadsereget alkalmaznak kb. 530-tól, hadkötelezettség csak a libiaiak számára (ennek pozitív és negatív következményei is vannak); tisztikar és a hadsereg magja karthágói arisztokráciából; választott hadvezérek

Karthágó 2. Irodalmi emlékek nincsenek Tömegtermelés az iparban (pl. üveg, bútor): silány áruval látja el a civilizálatlan (főleg ibér) területeket (3. pun háborúban 1000 pajzs és 10 hajó legyártása naponta) Keletről import, nyugatra fémért export Nyelvük: héberhez közeli, írásuk msh-jelölő Gyerekáldozat, uralkodók, arisztokraták, hadvezérek is a máglyán baj elhárítására, elsőszülött gyerek feláldozása Karthágó lakossága 400e fő a 3. században 300 tagú (nagy) tanács, 2 suffet, 104 tagú (kis) tanács A népgyűlésnek kicsi a súlya: csak olyan kérdésben dönthet, amiben a tanács, ill. a suffetek között nincs egyetértés A művészet nagyon fejletlen, irodalom nem volt (csak a kereskedelem érdekelte őket) Ellentét a ker. és földbirtokos aristokrácia között

I. pun háború 1. 264-241 Okok: a campaniai eredetű római családok gazd. érdeke Sicilia meghódítása („az Atiliusok háborúja”): a campaniai bor és kerámia eladása miatt A karthábóiak túlzott megerősödésének megakadályozása Tétje: Szicilia birtoklása Kezdete: a messanai mamertinusok megsegítése II. Hierón és Karthágó egyesült seregei ellen – Appius Claudius Caudex felszabadítja Messanát (264) Következő évben (263) Szürakuszai ostroma >> a város Róma szövetségese lesz A rómaiak barbár módon kifosztják Akragaszt >> a görögök ellenérzése Róma ellen – Akragaszi Philinosz

I. pun háború 2. A szárazföldi sikerek szerények >> tengeren akar győzni Róma >> 160 quinqueremis építése corvus-szal (260) (tapasztalatlanok az itáliaiak >> a viharok okozzák a legnagyobb veszteségeket) >> C. Duilius győz Mylaenél több mint 100 pun hajó fölött (felét elfogta v. elsüllyesztette) >> első triumphus tengeri győzelemért >> M. Atilius Regulus győz Eknomosznál, majd partra száll Afrikában (256) >> győzelmek >> túl kemény békefeltételeket diktál >> tovább harcolnak a karthágóiak Xanthipposz vezetésével >> Regulus is fogságba kerül >> Rómába küldik követként >> visszatér és kivégzik

I. pun háború 3. P. Claudius Pulcher (249): Lilübaion ostroma alatt megtámad egy Drepananál állomásozó karthágói flottát >> beosztottjai nem tudják lebeszélni a túl merész támadásról, ezért a rossz előjelekről tájékoztatják >> Claudius vízbe dobja a csirkéket >> Róma legnagyobb tengeri veresége a háborúban (100 hajót veszít) – a csirkés sztori valószínűleg utólagos fikció a vereség magyarázatára Hamilkar Barkas sikerei Siciliaban + Küméig fosztogatja Itáliát (a Barkas nevet talán ő szerezte: „Villám” v. „Karizma”/ „Áldás” ~ arab: baraka)

I. pun háború 4. Mindkét fél kimerült anyagilag A campaniai előkelők építetnek 200 hajót >> Aegates-szigeteknél római győzelem (241): C. Lutatius Catulus az utánpótlást szállító (nehezen mozgó) hajókat győzi le Az utánpótlás hiánya miatt kénytelen kapitulálni Karthágó – a tengeren Róma lett az úr Lutatius köti a békeszerződést

Két háború között 1. Sicilia az első provincia (kiv. Szürakuszai): 227 3200 talanton hadisarc 10 év alatt (főleg a campaniaiak kölcsönének visszafizetésére) >> zsoldoslázadás A zsoldosokhoz (30e) szabad libiaiak (70e) is csatlakoztak Róma némileg még segíti is Karthágót (ker. és zsoldostoborzás engedélyezése), de azért Sardiniat és Corsicat elfoglalja (238) Hamilkar veri le őket

Két háború között 2. Karthágó Hispaniaban terjeszkedik (arany, ezüst, zsákmány, rabszolgák, katonák) – nem tudjuk, Hamilkar kapott-e erre megbízást Karthágótól, és hogy hellenisztikus királyság jött-e itt létre (királyi rezidencia-e Új-Karthágó) Hamilkar fiának esküvel kell örök gyűlöletet fogadnia a rómaiak ellen (Polübiosz szerint tényleg Hannibal és apja gyűlölete a 2. pun háb. legfőbb oka) Hasdrubal (229-)

Két háború között 3. Ebro-szerződés (226) Hasdruballal, mint basileusszal (Karthágóba nem küldenek követet); Hasdrubal szerződéseit elismeri Róma, valószínűleg nem diktátum (ekkor a gall háború) Gall háború: Telamon foknál (225) és Clastidiumnál (223, M. Claudius Marcellus) római győzelem >> Cremona és Placentia alapítása Illyr-háborúk: főként a kalózkodás miatt I.: Teuta ellen (229-8) II.: Pharoszi Démétriosz ellen (220-219) Róma szerződése Saguntummal (valószínűleg az Ebro-szerződés után)

II. pun háború 1. Hannibal neve theophorikus név: „akit Baal kegyel” Jellemzése: rendkívüli erények (tűrés, igénytelenség, egyszerűség) és hatalmas bűnök (kegyetlenség, álnokság, igazságtalanság, istentelenség) – sztereotipiák 200 körüli történetírók: Hannibali háb. Polübiosz: 2. pun háb. << kirobbanásának oka nem H. hatalomvágya, hanem az 1. pun háborúból szükségszerűen következik (emiatt a gyűlölete) – nem kiemelkedő személyiségek határozzák meg a tört. menetét, hanem rivális hatalmak versengései

II. pun háború 2. Belviszály Saguntumban (pun-barátok és Róma-barátok) Saguntum ostroma (219-ben 8 hónap, végén a lakosok egymást eszik, majd máglyára vetik magukat; annalisták: 218 >> Rómának nem volt ideje beavatk.) Hannibal ironikusan: „a karthágóiak senkitől sem tagadják meg oltalmukat, akit jogtalanság ért” Róma nem segít >> elriasztja az államokat a vele való szövetségtől

II. pun háború 3. Átlépi az Ebrót 219 nyarán (?) Követség Karthágóba: karthágói megbízásból cselekszik-e Hannibal? >> római hadüzenet A 218-as consulok (a 219-esek még Illyriaban): P. Cornelius Scipio – Hispaniaba 2 legio Ti. Sempronius Longus – É-Afrikába 40e fő Hannibal ez ellen: Itália megtámadása, hogy tavasszal ne indítsák meg az észak-afrikai támadást >> ezért kell sietnie, és még ősszel megkockáztatni az átkelést az Alpokon (Liv. 21.35)

II. pun háború 4. A tengeren és a tengerparton sem mehetett (<< rómaiak, Massilia) Hannibal hadereje: 20e gyalogos, 6e lovas (afrikai nehéz- és numida könnyűlovasok) ért Itáliába (kb. 60e fő indulhatott): tkp. a gyorsaság érdekében áldozott fel ennyi embert: nem engedett pihenést Az elefántok Marokkóból: ez a legkisebb fajta, nincs rajta torony, csak egy hajtó, övében kalapács és véső (fél szemmel az egy megmaradt elefánton) Csapatokat hagy hátra Hispaniában Legnagyobb számban a gallok csatlakoznak: Hannibal parókában a táborban << nem bízik a gallokban << „parasztáldozatnak” használja őket + hadműveletek az ő földjükön

II. pun háború 5. Ticinus folyó (lovasütközet; P. Cornelius Scipio; fia tűzkeresztsége), Trebia folyó (a plebeius Ti. Sempronius Longus bedől a provokációnak: átcsalják étlen-szomjan a jéghideg folyón – pun csapatok elrejtőzve, 218), Trasimenus-tó (217: plebeius C. Flaminius, csapda, köd, nincs felderítés, kihúzhatatlan hadijelvény) A győzelmek okai: a szárnyakon a pun lovasság erősebb – a rómaiak a centrumra koncentrálnak – bekerítik őket a rómaiak átlagos tehetségű hadvezéreinek hibái: elővigyázatlanság, nem mérték fel a veszély nagyságát gyenge felderítés (Trasimenus-tónál) elbízták magukat

II. pun háború 6. rugalmatlanok, nehézkesen reagálnak új helyzetre a plebeius consulok bizonyításvágya és dicsőségvágya (nehogy az utódjuk arasson győzelmet) Hannibal rendkívüli hadvezér: invenciózus (csapdát állít, csel, provokáció) széles látókörű: számításaiban távoli területek, célok is szerepelnek („Az itáliai népek felszabadítója”; a foglyokat két részre osztja övé volt a kezdeményezés, ő diktált, a rómaiak csak reagáltak (>> ő hosszú távra tervezhetett) a sokszínű hadsereg különböző népeit képes összetartani (nemzetiség szerinti egységek)

II. pun háború 7. Q. Fabius Maximus „Cunctator” dictator vállalta a népszerűtlenséget: fölperzselt föld, lakosság evakuálása, nem válaszol a provokációra, csak a gerinceken mozog, engedik a pusztítást, csak az élelemgyűjtökön ütnek rajta M. Minucius Rufus magister equitum lázítja Fabius ellen a katonákat, C. Terentius Varro eléri, hogy Minucius is dictatori hatalmat kap; majd kudarca után lemond Ver sacrum (felajánlják Marsnak a köv. tavasz minden termését, ha győznek – gyerekeket is)

Cannae 87e római katona <> 50e Hannibal oldalán Szöges ellentét a két consul között: C. Terentius Varro: homo novus, az előkelők elleni populista szöveggel győz, folytatja consulként is: azonnal harcolni akar L. Aemilius Paulus: csupán bekerítés, kiéheztetés 40e gyalogos 80e ellen: ugyanolyan hosszú arcvonal a punoknál, de kevésbé mély, viszont 10e lovas Először a numida, ibér lovasság győz, közben a gall, ibér gyalogságot visszaszorítják a rómaiak – ezekre oldalról afrikaiak + lovasság hátulról Hannibál oldalán 6e halott – ebből 4e gall <> rómaiak: 50e (80 önkéntes senator, több száz lovag is; másnapi csatamező leírása Liviusnál) A 8000 hadifogoly kiváltását elutasítja a senatus

Cannae után - Hannibal Rómát nem tudja megtámadni (<< városfal, hónapokig eltarthat) Az itáliai népek elszakítását akarja elérni: Északon: nem lehet << félnek a keltáktól, ezért kívánatos a római uralom Latium: nem lehet << az elit szoros kapcsolata a római arisztokráciával Hegyi népek, samnisok Dél-Itália, Sicilia: Capua elpártol >> „Capua Cannae lett Hannibal számára” (bor, fürdők, nők hetekig); Szürakuszai is elpártol, Tarentumot elfoglalják (212 és 208 között Hannibalé) + Sardiniai lázadóknak segítség (nem sikerül az elszak.) Szövetségeseket gyűjt V. Philipposz: a római hajóhad egy részét lekötötte + a dél-itáliai görögökre hatás Karthágó segítséget küld (bízott a sikerben)

Cannae után - Róma Delphoiba küldöttség (Fabius Pictor) >> Terra Mater kultusza bevez. Fabius Maximus dictator célja a vereségek után propagandisztikus: erődemonstráció (megmutatni, hogy Róma a vereségek után is képes hadsereget kiállítani): az itáliai népek elszakadásának megakadályozására Szürakuszai elfoglalása (212) – Arkhimédész a város főmérnöke (hajók ellen vaskéz és homorútükrök) – halála – Artemisz-ünnep >> a védők részegek, ekkor esik el a város – a város kifosztása: magánházak műkincsei magánembereké lesznek, középületeké a római államé; 210-re Sicilia Rómáé Ostromgyűrű Capua körül >> Hannibál Róma ellen (H. ante portas: 211), de a rómaiak elfoglalják Capuát (kivégzések, önigazgatás megszüntetése) (Livius: miután Hannibál tábort ver, indulnak a városból Hispaniába a csapatok; egy fogolytól megtudják, hogy éppen akkor adták el a területet, ahol a pun tábor volt) Tarentum visszafoglalása (209)

Hispan hadszintér Saguntumot visszafoglalják a Scipiók (212), de a következő évben elesnek >> (ifj.) P. Cornélius Scipio proconsulként Hispaniába 25 évesen (imázsának kialakítására nagy gondot fordít: minden döntése előtt a capitoliumi templomban imádkozik >> az istenek kegyeltjének tekintették) Rögtön elfoglalja Új-Karthágót (210), sok város mellé áll, győzelmei; taktikát Hannibaltól tanult: erős és gyenge (ibér) egységek megkülönböztetése, az utóbbiak csak „látványelemek”, kivonja őket a küzdelemből Scipio szövetséget köt Massinissával (206) 206-ra Hispania Rómáé

Utolsó évek A Hannibalnak küldött 3 segítség nem érkezik meg (Hasdrubal, Magón; Karthágóból): a rómaiak legyőzik őket 205 Scipio hazatér (nem kap diadalmenetet), consullá választják, provinciája Sicilia, megfenyegeti a senatust: Africat akarja provinciául (különben a népgyűléssel szavaztatja meg), egész évben készülődés (35e fős flotta; vezérek még: L. Scipio, Laelius, Cato) 204 Scipio proconsulként Africában, majd 203-201 is procos. Syphaxszal hiába tárgyal (Hispaniában még a Scipiók szövetségese, de Hasdrubal lányáért, Sophonibáért, a karthágóiak oldalára áll; Massinissa ekkor áll Róma pártjára, mivel az ő menyasszonya volt) Uticánál győz, de a várost nem tudja elfoglalni Felgyújtatja egy éjjel a karthágói és numida (Syphax) tábort – előtte tárgyalás ürügyén kikémlelteti: nagy emberveszteséget okoz Nyílt terepen győz Scipio >> Hannibalt hazahívják Elfogják Syphaxot (Sophoniba királynőhöz méltó halála) Zámai csata (202): Hannibal 50e gyalogos + 2e lovas + 24 elefánt <> Scipio: 30e gyalogos + 4e lovas

Békekötés Elsöprő győzelem: 20e pun halott + 20e fogoly Hannibal nem megy vissza Karthágóba, nehogy keresztre feszítsék A punok zámai vereségének legfőbb oka Massinissa megnyerése volt: a numidák olyan lovasok, mint a cirkuszi artisták – tőrrel, két lóval Csak 10 hadihajója lehetett (a lakosság a falakról nézi végig, ahogy Scipio felgyújtatja a flottát), még védekező háborút sem folytathatott Róma engedélye nélkül, 10e talanton 50 év alatt A békefeltételek időzített bombát jelentenek: a határok nem egyértelműek Numidia és Karthágó között

Róma győzelmének további okai Karthágó képtelen volt több évszázad alatt asszimilálni a környező libiai területeket, csak kiszipolyozták ezeket >> belső gyengesége + az arisztokrácia és a nép között is nagy a szakadék Róma összes tartaléka akár 700e fő: ez fölényének a legfontosabb oka

Karthágó a háború után Gazdaságilag ezután Karthágó még erősebb lesz: a kikötője ekkor épül ki igazán (220 hadihajót tudott befogadni) nagy városfejlődés (régészet) Demokratizálódás A népesség nem pusztult a háborúban: a katonák afrikaiak, hispánok, itáliaiak, gallok (szövetségesek és zsoldosok) – a békekötés után még kevésbé Kényszerű béke >> fellendül a mzg. termelés >> tovább nő a népesség >> nincs hadikiadás >> fejlődés (míg Róma Keleten háborúzik) 191-ben már felajánlja, hogy visszafizeti az 50 évre elrendelt háborús jóvátételt Export: gyümölcs (Cato egy fügét mutat a senatusban...), gabona, kerámia (volt ker. flotta)