A tőzsdei kereskedés alapjai Tóth Zoltán Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság
A tőzsdei kereskedés Néhány szó a befektetésekről Befektetési döntések alapjai Elmélet és valóság
A tőzsdei kereskedés
Mi is az a tőzsde? Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben Szerepe elsősorban a tőkeallokáció Mitől tőzsde a tőzsde: nyilvánosság egynemű, helyettesíthető termékek szabályok szerinti működés Tpt. definíciója a tőzsdére: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet
Kereskedési technikák, rendszerek I. Nyílt kikiáltásos kereskedés Box megbízások Parkett Üzletkötők
Kereskedési technikák, rendszerek II. Elektronikus távkereskedés Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület Ajánlat Kötés visszaigazolás
Befektetések, értékpapírok
Megtakarítási lehetőségek Készpénz Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat
A pénzügyi közvetítői rendszer PÉNZPIAC BANKOK HITELEK BETÉTEK VÁLLALATOK MEGTAKARÍTóK TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK BIZTOSÍTÓK TŐKEPIAC BEF. ALAPOK PÉNZTÁRAK
Alapvető értékpapír típusok Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet árkockázat Hitelpapírok Fix jövedelmet nyújtanak Lejáratig megtartva nincsen árkockázat Van viszont visszafizetési kockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas
Mi szükségünk a befektetésekre? Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza 1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek Az 1995-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1995-ben 3000 Ft Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben Önálló jövedelemforrássá válhat Tartalék a jövőre
Kockázat a tőkepiacon A kockázat hétköznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség
Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak
Hozam vs. kockázat Az amerikai példa az elmúlt 80 évben Az éves hozamok eltérése az átlagtól Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Az éves hozamok eltérése az átlagtól Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1%
A befektetés árkockázata Átlagos éves hozam: BUX: 21,3% MAX: 5,9% Átlagos éves szórás: BUX: 24,6% MAX: 4,2%
Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben: Befektetés futamideje Forrás: NASD
A részvény mint hosszú távú befektetés Magyarországon is igaz
Milyen időtávra fektessünk? Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő
Jövedelemre szert tenni Mit szeretne mindenki? Jövedelemre szert tenni
A tökéletes befektető esete A tökéletes befektető 1900-ban 1 dollárt befektet Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja adni (tökéletesen jövőbe lát) Mekkora lett a vagyona 1999 végére? 9 607 190 781 673 150 000 - azaz 9,6 kvintrillió Ha adózik is, akkor „csak” 1,3 kvadrillió a vagyona
„Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)
Mi alapján hoznak befektetési döntést? Alapvetően három irány A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert – mindenki csak az átlagot tudja hozni
A technikai elemzés pillérei 1) Az árak minden releváns információt tartalmaznak. A piac eléggé hatékony, hogy minden releváns infót beépítsen az árakba 2) Az árak trendek szerint mozognak, a mozgás nem véletlenszerű, van benne némi szabályosság 3) A történelem ismétli önmagát, a piaci szereplők hasonló körülmények között hasonlóan reagálnak
Egy tipikus példa – Elliot hullámok Egy ciklus 5+3 részből áll: emelkedő periódus (1-5), korrekció (A,B,C)
Most mit csináljunk?
Utólag könnyű
A valós, belső érték meghatározása A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)
A részvény reálérték elmélete A részvény árát a tartásából származó jövedelem határozza meg Részvénytartáshoz kapcsolódó bevételek: Osztalék (1) + Eladási ár (1) Osztalék (2) + Eladási ár (2) Osztalék (3) + Eladási ár (3) … A feladat: Meghatározni a részvényből származó jövőbeli osztalékokat
A jövőbeli osztalékok meghatározása Társasági nyeresége Társaság tevékenysége Iparág helyzete, kilátásai A gazdaság helyzete, kilátásai Világgazdaság helyzete, kilátások
Mit jelent a bolyongás? Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek T napi hozam T+1 napi hozam
„Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”
Elmélet és valóság Valóban ennyire racionális a piac?
Néhány alapvető befektetői gyakorlat Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár 100 év alatt (US részvények) Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 25 forint Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár Néhány elvetemültebb módszer Szuperkupa indikátor Piaci bessz és szoknyahossz „A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását”
Mi a baj az elméletekkel? Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják A befektetők várakozásai homogének A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK
Van-e a piacnak memóriája? Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, „@” stb
Néhány piaci anomália Január effektus Mikulás rallie Mark Twain hatás Péntek hatás Kisvállalati hatás
1. Január effektus A január effektus lényege, hogy az év elején az év többi hónapának átlagához képest látványosan magasabbak a hozamok. Lehet adózási oka Portfolió átrendezések Év eleji általános optimizmus
A Mikulás rali a részvényárak emelkedése december második felében Általában az új év előtti utolsó héten a legerősebb Egyértelműen szoros kapcsolatban áll a január effektussal
3. Mark Twain hatás Az íróról elnevezett hatás arra a jelenségre utal, hogy októberben átlagosan mindig rosszabbul teljesítenek a piacok, mint a többi hónapban Az elnevezés Twain egyik híres mondásából ered: „Október. Egyike azon hónapoknak, amikor különösen veszélyes tőzsdézni . A többi ilyen hónap január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november és december. „
4. Péntek- 5. Kisvállalti hatás Péntek hatás: korrekció, pénteken gyengébben teljesítenek a piacok... Kisvállalati hatás: A kiskapitalizációjú cégek részvénye bevezetésükkor erőteljesebben emelkednek pl.: BUMIX papírok. Okok: az újjal kapcsolatos várakozásaink → alacsony bázisról nagyobb növekedési potenciált várunk
Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén
A piac szerkezete B e f k t ő B e f k t ő Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) B e f k t ő ajánlatok ajánlatok Szekció tagok Szekció tagok Budapesti Érték-tőzsde Bankok, brókercégek Bankok, brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások
A kereskedési idő – kereskedési szakaszok 8.30 -tól 16.37 -ig A kereskedés három szakaszra oszlik A kereskedés szakaszai Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyűjtés Azonnali piacon 16.35-36 ajánlatgyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás 8.30 9.00 16.30 Határidős piacon 16.36-37 Nyitó szakasz Szabad szakasz Záró szakasz
A kereskedés szüneteltetésének szabályai Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)
Ajánlattételi limitek Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit
Néhány alapvető ügylettípus a BÉT-en
Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Típusok (ár szerinti csoportosítás): LIMIT PIACI STOP LIMIT STOP PIACI
Ajánlattípusok: LIMIT példa: limit vételi ajánlat 4 115 Ft-on 250 db-ra A megbízás akkor teljesül, ha a legjobb eladási ár eléri a limitárat (és az időprioritás alapján is jut értékpapír)
Ajánlattípusok: PIACI példa: piaci vételi ajánlat 150 db-ra Eredmény: A piaci ajánlatunkból 100 lekötődik a legjobb eladási ajánlattal 4 130 Ft-on, a maradék 50 db törlésre kerül
Ajánlattípusok: STOP LIMIT példa: stop limit eladási ajánlat 230 db-ra 4 120 Ft-on, 4125 Ft-os aktiválási árral Aktiválási ár Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy limitajánlatként 4 120 Ft-on. 125 db lekötődik, a többi a könyvben marad 4120 Ft-on.
Ajánlattípusok: STOP PIACI példa: stop piaci eladási ajánlat 230 db-ra, 4125 Ft-os aktiválási árral Aktiválási ár Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy piaci ajánlatként. 125 db lekötődik, a többi törlésre kerül.
Az értékpapír ügyletek elszámolása
A KELER, mint „central counterparty” Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó
A KELER, mint „central counterparty” Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó ELADÓ VEVŐ Klíringtag vevő Klíringtag eladó KELER Megbízó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó
A tőzsdei ügyletek elszámolása T+2 nap - kötvények T+3 nap - részvények Nettósítás: 1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként 1 db összesített pénzpozíció Gördülő elv (elszámolás minden nap) DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében
Hogyan lehet növelni a potenciális nyereséget Hogyan lehet növelni a potenciális nyereséget? - A származékos piac és technikai daytrade
Származékos piac a BÉT-en Deviza termékek Futures 10 devizára és 33 crossokra + opciók Részvény index BUX és BUMIX futures, BUX opció Gabona, Arany határidős és opciós ügylet Árupiac Minden A kategóriás részvényre, opciók a blue-chipekre Egyedi részvények Futures a bankközi ka- matra, kincstárjegy-re és államkötvényre Kamat termékek
A határidős ügylet Határidős ügylet: az üzlet megkötése és teljesítése időben elválik egymástól. Jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződés, melyben a felek az ügyletkötés pillanatában kötelezettséget vállalnak meghatározott mennyiségű és minőségű eszköz előre rögzített áron, meghatározott jövőbeli napon történő adásvételére. Határidős piacokkal kapcsolatosan a legfontosabb fogalom a tőkeáttét. A piac szereplői fedezeti ügyletkötők, spekulánsok, arbitrazsőrök
A szabványosított határidős termékek főbb paraméterei: A határidős ügylet A szabványosított határidős termékek főbb paraméterei: Alaptermék Kontraktus mérete Árlépésköz Árlépésköz értéke Lejárati hónapok Megnyitáis/bezárási nap Lejárati nap Lejáratkori elszámolóár Teljesítési mód Klíringsáv Napi maximális árelmozdulás
A kereskedés feltételei: A határidős ügylet A kereskedés feltételei: Határidős piaci keretszerződés és kockázatfeltáró nyilatkozat Letétek biztosítása Alapletét (mértékét a KELER határozza meg, állampapírban is elhelyezhető) Változó letét (mértékét a brókercég határozza meg, csak készpénzben helyezhető el) Határidős kereskedés díjai (kontraktusonként+minimumdíj, költséghatékony)
A kereskedés menete a BÉT-en: A határidős ügyletek elszámolása A kereskedés szakaszai A „reális ár” kialakulása Real-time adatkapcsolat és pozícióvezetés A nap végi elszámolóár kialakulása (Piaci elszámolóár, Elméleti elszámolóár) A határidős ügyletek elszámolása A Keler garanciája Az elszámolás folyamata A brókercég és ügyfél közti elszámolás Felszólítás a letétek feltöltésére (margin call) Kényszerlikvidálás
A határidős vételi és eladási ügylet Pozíció értéke Határidős vételi ügylet Kötési ár Alaptermék lejáratkori ára Határidős eladási ügylet
A tőkeáttétel MATÁV határidős vásárlása MATÁV részvény vásárlása 1. Nap MATÁV ára 880 Ft MATÁV hat. ára 900 Ft MATÁV határidős vásárlása 10 000 db 900 Ft-on Kifizetés: - MATÁV részvény vásárlása 10 000 db 880 Ft-on Kifizetés: 8,8 millió Ft MATÁV határidős eladás 10 000 db 920 Ft-on Bevétel: (920 – 900)*10 000 = 200 000 Ft MATÁV részvények eladása 10 000 db 900 Ft-on Bevétel: 9 millió Ft 2. Nap MATÁV ára 900 Ft MATÁV hat. ára 920 Ft 8,8 millió Ft 9 millió Ft 0 Ft 200 000 Ft A gyakorlatban a határidős szerződés megkötésekor biztosítékot kell lerakni. Ennek összege az alaptermék értékének töredéke
Az azonnali és a határidős ár kapcsolata
Az eredmény alakulása
Gyakorlati tudnivalók a határidős kereskedéshez A határidős BUX piaca: A határidős piac leglikvidebb terméke, amiben a legizgalmasabb kereskedés zajlik A legközelebbi decemberi lejáratban folyik a kereskedés Gyakori kilengések az azonnali index mozgásához képest Kamattartalom tartósan eltérhet az elméletileg indokolttól, kiaknázatlan arbitrázs lehetőség Napon belüli kereskedéshez is ideális terep Határidős egyedi részvények piaca: Üres ajánlati könyvek, mégis nagy forgalom Az üzlet paramétereiben a felek tőzsdén kívül állapodnak meg, de a tőzsdén hajtják végre Kialakulása: válságok, árjegyzők eltünése Kockázatmentesnél magasabb kamattartalom, de banki kamatnál kedvezőbb finanszírozás Kombinált pozíciók kialakítására is lehetőség van
Változások az adózásban 2006. szeptember 1-től 2006. szeptember 1-jétől életbe lépett változások a tőkepiaci adózásban:
A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletek adóelőnyei A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyleteknél a nyereséggel szembeállítható a veszteség ugyanez a nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletekre nem érvényes. A nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügylet árfolyamnyereség-adója (pl. OTC ügyletek) 5%-kal magasabb, amelyet további 14% Eho terhel, valamit a nem tőzsdén kötött ügylet osztalékát 15%-kal magasabb adó terheli, amelyhez további 14% Eho kapcsolódik.
Kérdések… www.bet.hu