A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot érintő vállalati önszabályozás perspektívái Verseny és Szabályozás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet szeptember 25. Dr. NAGY, Csongor István, LL.M., Ph.D., S.J.D. tanszékvezető egyetemi docens SZTE-ÁJK, BME-GTK
Bevezetés Kutatás célja: önszabályozás külső feltételei: mikor alkalmas eszköz? önszabályozás belső feltételei: hogyan alakítsuk ki az önszabályozást? Területileg lehatárolt vizsgálódás: fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok. Apropó: UCP Irányelv és Fttv. elismeri és státuszt biztosít az önszabályozásnak. Állami szabályozás – társszabályozás – önszabályozás.
Előnyök és hátrányok! Előnyök: „Jobb” szabályozás, iparági szaktudás, nagyobb rugalmasság; Szabályérvényesítési hatékonyság; Növelheti a szabályok elfogadását, az önkéntes szabálykövetést. Hátrányok: Nem mindig hatékony; Nem mindig terjed ki minden vállalkozásra; Pártosság, egyoldalú iparági befolyás; Versenykorlátozó lehet.
Külső feltételek: érdekeltség! Vállalkozások: Politikai érdekeltség: az állami szabályozás megelőzése, fenyegetettség. Gazdasági érdekeltség: külső gazdasági hatások. Rövid kontra hosszú távú gondolkodás. Fogyasztók: magasabb védelmi szint. Hatóság: tehermentesítés.
Belső feltételek Részvétel a szabályalkotásban (a kiegyensúlyozott eredmény biztosítása érdekében). Függetlenség: független szervezet, vitarendező testület. Tájékoztatás/Nyilvánosság: ismertség a fogyasztók körében és a nyilvánosság használata a szankcionálás során. Kikényszerítés/ellenőrzés: monitoring, vitarendezési/kikényszerítési mechanizmus
Köszönöm a figyelmet, várom kérdéseiket! Dr. NAGY, Csongor István tanszékvezető egyetemi docens Tel: