Hozzászólás Hermann Zoltán: Az iskolatípus hatása a tanulói teljesítményekre Lovász Anna Szirák november 9.

Összefoglalás Cél: az iskolatípusok tanulói teljesítményre gyakorolt oksági hatásának becslése – Szakiskola vs. szakközép, szakközép vs. gimnázium Motiváció: a tracking az esélyegyenlőséget csökkenti ha (1) eltérő arányban kerülnek be különböző hátterű diákok, és (2) a magasabb szintű iskolatípusok növelik a tanulói teljesítményt  Fontos szakpolitikai következtetések Módszer: – Diákok összepárosítása: adott tagozatra jelentkező és felvett/nem felvett diákok, korrigált általános iskolai 8-os eredmények és nemek alapján – Hatás mérése: 8-os és 10-es teszteredmény átlagos változásának összevetése az iskolatípusok között (egyes tagozatok hatásának átlaga)  A módszer elvileg nagyon hasonló felvett/nem felvett diákok eredményeit vizsgálja, ami a tanulók nem megfigyelhető eltéréseiből adódó torzítást csökkenti Eredmények: a szakiskolának jelentős negatív hatása van a szakközéphez viszonyítva, a gimnázium pozitív hatása kisebb  Középiskolai képzés kiterjesztése növelheti az esélyegyelőséget és az átlagos tanulói teljesítményt is

Megjegyzések Cím és célkitűzés: nem csak tanulói teljesítmény, esélyegyenlőség kérdésével motivál több helyen is Esélyegyenlőségre gyakorolt hatás – az (1) tényező konkrétabb vizsgálata: eltérő arányban vagy eséllyel kerülnek be különböző hátterű diákok? Felvételi eljárás részleteiről több információ: az összepárosított diákok mégis különböznek a nem megfigyelt tulajdonságokban – Ki lehetne használni az eltérő felvételi típusokat (ahol van/nincs szóbeli,..)? Teszteredmény mint kimeneteli változó: akkor jó mérce, ha ez a célja az iskolának/ez számít a munkapiacon (alapkészségeket jól méri?) – Az iskolák céljai eltérőek – össze lehet hasonlítani a sikerességüket a mérce alapján? Minek a hatását érdemes mérni? Iskolatípus, vagy a típusokon belüli heterogenitás hatását? – Tanulmányban a fogalmak tisztázása: „jobb” „magasabb színvonalú” „presztízsű”… Matching – teszt ÉS általános iskolai eredmény alapján? RD – bonyolultabb minta választás, de lehetséges? Regionális hatások/migráció? Tanulmány néhol nehezen követhető, vagy több információ jó lenne (pl. felvételi eljárás, eddigi irodalom pontosabb összevetése, lábjegyzetek (ATT micsoda, Waldinger hogyan kontrollál nem megfigyelhető tényezőkre…) – Regressziós becslések összekapcsolása Konklúzió: eltérő hatás  nem feltétlenül ezt kell csökkenteni, hanem a bejutás esélyeit egyenlőbbé tenni?