Bérváltozások 2008 május május Köllő János MTA KTI

Foglalkoztatási és bérváltozások az intézményi statisztika szerint A továbbiakban csak a versenyszféráról lesz szó!

A becslések a Bértarifa-felvételből épített vállalati panelre vonatkoznak. Versenyszféra, 5432 mindkét évben megfigyelt vállalat,  100 efő évente A „túlélő” vállalatok aránya 60%, az 50 fősnél nagyobb cégek esetében 90%, foglalkoztatási súlyuk 70% Az adatok előzetesek és mindössze 4 hete állnak rendelkezésre, további ellenőrzésre, tisztításra szorulnak

A panel kiválasztódása Változások a teljes versenyszférában és a panelben *** A béregyenlőtlenség változása Egyéni és vállalati szintű bér- és foglalkoztatási regressziók (mvreg)

A vállalati panel Probit annak valószínűségére, hogy egy 2008-ban megfigyelt vállalat szerepel 2009-ben is Kisvállalatoknál (természetesen) alacsony p Erősen csökkentette p-t: állami tulajdon, szolgáltatások Erősen növelte p-t: energia, víz, pénzügy Becsült p  súly=1/p A súlyozás erősen befolyásolja a kereset szintjét, de alig hat a megfigyelt relatív bérváltozásokra

Versenyszféra és a panel A továbbiakban minden adat a panelre és az előző évi jutalmak nélkül számított teljes keresetre vonatkozik!

A béregyenlőtlenség változása De: a változások sajátos eloszlást követtek 

Az átlagkereset változása (Ft) a kereseteloszlás percentiliseiben Minimálbér-hatás? Összetételváltozásból eredő látszat? Minimálbér-emelés 2009 január: alap: 3.6%, képzett, exp  2: 5.3%, képzett: 1.1%

Valószínűleg az előbbi  Probit annak valószínűségére, hogy w<MW(2009) 2008-ban  Becsült valószínűség 2008-ra és 2009-re is  A hisztogramok nagyfokú hasonlósága arra utal, hogy a munkaerő- állomány összetétele nem változott erősen a várható kereseti szint szerint

„Valódi” minimálbér? Ha a munkaköltség tetemesen emelkedik és a foglalkoztatás nem alkalmazkodik azonnal és teljesen, akkor a minimálbéren fizetettek aránya várhatóan emelkedik.

A bérváltozások forrásai Egyéni béregyenletek (ismételt keresztmetszet), változások az együtthatókban Vállalati szinten mvreg a foglalkoztatás és a havi átlagkereset változásaira Miért nem órakereset, munkaóra és foglalkoztatás? 

Az egyéni béregyenletekből: Megj: a kistérségi munkanélküli ráta 2007-es, és a telephelyekre vonatkozó értékekek vállalati átlaga!

Az egyéni béregyenletekből és a vállalati szintű foglalkoztatási egyenletből: Megj: a vállalati mutatók 2008-ra vonatkoznak. Kollektív szerződés: bármilyen, bármely évben

Ágazati hatások az egyéni béregyenletekből és a vállalati szintű foglalkoztatási egyenletből

Mértékek

Reziduumok közötti korreláció: , Breusch-Pagan: 17,621 (0.0000) A bér- és foglalkoztatásváltozások viszonya együtthatók a vállalati szintű bér- és foglalkoztatásváltozási egyenletekből Variable | Obs Mean Std. Dev. Min Max iskev | nem | exp |

Miért nem foglalkoztatás + munkaóra + órakereset? A  H és  W közötti erős negatív korreláció nem feltétlenül jelez átváltási lehetőséget. Ha mindenki kevesebbet dolgozik és keres, de az elszámolt órákat nem mindenhol csökkentik  az órakereset nő, ahol az órákat visszavették, és csökken, ahol változatlanul hagyták  negatív korreláció Reziduumok közötti korreláció háromegyenletes mvreg-ből:

Az induló relatív bérrel lazán összefüggő változások a kereseti hierarchiában Veszteségek magas és alacsony keresetű csoportokban egyaránt: férfi, idősebb, külföldinél alkalmazott versus új belépő, határozott időre szerződtetett, rossz helyen élő, szakképzetleneket, fiatalokat foglalkoztató cégnél alkalmazott, stb. Összefoglalás

Nagyobb vállalatoknál inkább létszám- alkalmazkodás Képzetlen fiatal férfiakat foglalkoztató cégeknél inkább létszám-alkalmazkodás Az ágazati hatások és a reziduumok gyenge átváltásra utalnak  L és  w között Egyes margón lévő csoportok az átlagosnál többet veszítettek. De: minimálbér! Összefoglalás folyt