Kiss Ferenc László Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata
Advertisements

A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Vita az infokommunikációs hálózatok semlegességéről Gálik Mihály Pápai Zoltán Urbán Ágnes.
EXTERNÁLIÁK.
Munkáltató és a részvételi intézmények Kisgyörgy Sándor ÉTOSZ.
Koncepció MARKETING Cernat Kati Cernat Kati.
B – csoport E-kereskedelem logisztikája és E-logisztika
Ismétlés  A marketing a piac folyamatos elemzése, reagálás, és befolyásolás.  Orientációtörténelem: 1. Termelés orientált 2. Értékesítés orientált 3.
Önkormányzati informatika ASP alapokon
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
Optimális szervezet Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszerrel
Vállalati Gazdaságtan
NAMS szakértői kerekasztal november 28. IJC Tóth András: Versenyjog – médiaszabályozás - NAMS.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
E.ON – Versenyben Önökért!
A „TRUEFOOD” projektről  Az Integrált projekt teljes címe: Hagyományos európai élelmiszerek fejlesztése innovatív módszerekkel  Tematikus prioritás:
Környezetgazdaságtan
2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE
A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás 1 Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 5. előadás 1 DátumTémakör szeptember.
A kurzus programja Dátum Témakör december Piaci elégtelenségek
A kurzus programja Dátum Témakör november 17.
Elmélettörténet Új intézményi iskola. Irányzatok Az 1970-es években bontakozik ki Előfutár: Ronald Coase, 1937-es és as cikkeire támaszkodnak Irányzatok:
4. Előadás Vállalatgazdálkodási alapok
1. Bevezetés 1.1. Alapfogalmak
Közgazdaság: tudomány vagy tan? A "modern elmélet" a válság tükrében.
KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA
A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai
Összehasonlító politikatudomány. 3 egymással összefüggő elem Más országok berendezkedésének izolált tanulmányozása – angolszász kultúra – így csak implicit.
AZ ÁTALAKULÓ ÉLELMISZER-GAZDASÁG FŐBB TERÜLETI, TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Prof. Dr. Villányi László Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi.
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
A regionális gazdaságtan tárgya
A postai képzés lehetséges irányai a felnőttképzésben és a szakképzésben április 5. Előadó: Szűts Ildikó Humánerőforrás vezérigazgató helyettes.
Az IKTA/ számú pályázat alapján: Ügyfélbarát ügyintézést támogató informatikai rendszer prototípusának kialakítása (Elektronikus Polgármesteri.
Vállalkozások. A vállalat: olyan szervezeti egység, amely a piac más szerepl ő it ő l elkülönülten gazdálkodik, ezekhez piaci kapcsolatok f ű zik, megteremti.
Elméleti közgazdaságtan
Marketing mix.
Pénzügytan II. – február 23. Dr. Farkas Szilveszter
Pénzügytan II. – február 23. Dr. Farkas Szilveszter
A marketing piac tartalma
1 Kiss Ferenc László Belső gazdaságosság és a versenyző természetes monopólium.
A NEM KONZISZTENS VERSENYMODELL VESZÉLYEI A HÁLÓZATOS KÖZSZOLGÁLTATÁSOKBAN Kaderják Péter Kutatóközpont vezető Budapesti Corvinus Egyetem, REKK.
VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS 2010 I.Áttekintés. MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN II.Betekintés. ELEMZÉSI MÓDSZEREK ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK.
Árelőrejelzés a liberalizált magyar háztartási piacon
Köszöntő avagy néhány mondat a felsőoktatásról. Adatkezelés a felsőoktatási intézményekben Bakonyi László elnök, Oktatási Hivatal.
Gyakorló feladatok Mikroökonómia.
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
Az EEM helye a menedzsmentben
Az elméletek és a gyakorlat viszonya a szociális munkában Összeállította: Ágoston Magdolna Forrás: Malcolm Payne: Modern Social Work Macmillan Press Ltd,
A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:
Számítógép-hálózatok
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
TÁMOP A távhőszolgáltatás Kocsis György Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület.
Árszabályozás az energiaszektorban: eredmények és kihívások Varró László Vezető Közgazdász
A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FEJLŐDÉSE
Új technológiák elterjedésének modellezése
Verseny és szabályozás 2013 MTA KRTK KTI Bemutató konferencia szeptember 30.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Adatbáziskezelés. Adat és információ Információ –Új ismeret Adat –Az információ formai oldala –Jelsorozat.
„I. Alternatív finanszírozási stratégiák” Sopron, október 3.
A raktár teljesítményének mérése
A médiakoncentráció korlátozása Médiaszabályozás március 26. Készítette: Dr. Pintér Szilvia.
A reklám centruma.
Harsányi László: Munkafüzethez 1. MOME 1. 2 A számításba veendő öt alaptényező: Beszállítók (írók, nyomdák, stb.) alku-pozíciója Vásárlók (fogyasztók)
Meglévő – megmaradó hálózatnál GÁZ – BESZERZÉSI MEGTAKARÍTÁS
A piac és a piacgazdaság
Piacnyitás az energiaszektorban
Környezetgazdaságtan 3. előadás Mikroökonómiai problémák
Előadás másolata:

Kiss Ferenc László Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába

A természetes monopólium nem inkonzisztens a versennyel.

Az 1910-es években ... Elméleti háttér nélkül, intuitív alapon duális érvelés zajlott a monopólium mellett: belső (termelési) gazdaságosságok (méret- és választékgazdaságosság, költség-szubadditivitás); külső (fogyasztási) gazdaságosságok (externáliák). Eredmény: szabályozott „természetes” monopólium a következő 70-90 évben.

Az 1970-90-es években ... Az elmélet és módszertan jelentős új eredményei alapján harc zajlott a mono-pólium és a verseny hívei között. A vita a monopólium megtartása és a verseny bevezetése közötti választásról szólt. A vita eldőlt, a versenyt bevezették a legtöbb infokommunikációs és más köz-szolgáltatási piacra.

A monopóliumok és híveik úgy érveltek, hogy ... a távközlési piacokon gazdaságtalan a verseny bevezetése, mert a verseny kö-vetkeztében a piacot ellátó termelési fo-lyamatok sokasodnak, és a társadalom elveszíti a a nagyfokú méret- és válasz-tékgazdaságosságból, fakadó költség-előnyöket. E veszteség jelentősen meg-haladhatja a verseny pozitív társadalmi jóléti hatását.

A verseny hívei úgy érveltek, hogy ... A termelési folyamatokban nincsenek jelentős belső gazdaságosságok és az alkalmazott technológiák nem költség-szubadditívak. Továbbá nem vizsgálták az externáliák lehetséges negatív következményeit.

A 2000-es években ... Folyamatosan gyarapodó új evidencia: A belső gazdaságosságokról: különös figyelemmel a természetes monopólium tulajdonságokra a termelési technológiákban. A külső gazdaságosságokról: különös figyelemmel a versenypiaci kudarcforrások feltárására. A „természetes” monopólium érvei kisértenek. Szükségessé vált annak reviziója, ahogyan a természetes monopólium fogalmát az infokom-munikációs szolgáltatási piacokra alkalmazzuk.

A „természetes” monopólium neoklasszikus kategória Költségalapú fogalom: azért „természetes”, mert gazdaságos, legkisebb költségű. Szükséges és elégséges feltétele a költség-szubadditivitás ami azt jelenti, hogy:

A természetes monopólium neoklasszikus kategória ...a monopólium akkor – és csakis akkor –természetes, ha outputjainak bármely le-hetséges kombinációját alacsonyabb költséggel képes megtermelni, mint amek-kora összes költséggel bármilyen számú versenyző vállalat bármilyen kombi-nációban képes lenne megtermelni ugyanazoknak az outputoknak ugyanazon mennyiségeit.

Duális (fogyasztói oldali) kiegészités: érték (hasznossági) szuperadditivitás A monopólium akkor érték-szuperadditiv, ha a bármely méretű piacot egyedül ellátó hálózat hasznosabb a fogyasztók számára, mint az ugyanazt a piacot bármely kombinációban ellátó bármely n számú, egymással versengő hálózat hasznosságainak az összessége.

A monopólium lehet ... technológiai (egyetlen közös termelési folyamat költség-szubadditivtással) intézményi (egyetlen szolgáltató látja el a piacot) tulajdoni (az egyetlen szolgáltató egyetlen tulajdonos kezében van)

Technológia, intézmény és tulajdon a közszolgáltatási ágazatokban sokféleképpen kombinálódhat egymással. A monopólium legtisztább esetében egyetlen termelési folyamat, egyetlen intézmény és egyetlen tulajdonos létezik. Az állami tulajdonú európai postai, távíró- és távbeszélő-szolgáltatók (PTT-k) – köztük a Magyar Posta is – ezt az esetet testesítették meg. A háromféle monopólium egyidejű, kombinált létezése azonban nem szükséges feltétele a költségek szubadditivi-tásának. Tehát olyan modellek is szubadditivitást jelez-hetnek, amelyekben a háromféle monopólium nem kombinálódik.

A természetes monopóliumra vonatkozó ökono-metriai eredmények a technológiai értelemben vett monopólium költségelőnyéről szólnak. A közös termelés technológiai költségelőnyeit ak-kor is lehet hatékonyan realizálni, ha a termelési folyamat különféle termelési tényezői és/vagy részfolyamatai különböző vállalkozók tulajdo-nában vannak, illetve különböző cégeken belül szerveződnek, mégpedig az illető cégek tulaj-donviszonyaitól függetlenül, és még akkor is, ha ezek a különböző cégek versenyeznek egymás-sal.

Ha a szolgáltatás hálózati termelés eredménye, akkor a közös termelés két alapformája az egyetlen hálózaton, illetve az összekapcsolt hálózatokon történő szolgál-tatás. A hálózatok összekapcsolása megvalósulhat a piaci verseny körülményei között is. Az egymással versenyző szolgáltatók hálózatainak gazdaságos össze-kapcsolása anélkül teszi lehetővé a versenyt és a versennyel általában asszociált gazdasági előnyök (hatékonyság, költségcsökkentés, innováció, alacsony árak, jó minőség stb.) megjelenését a szolgáltatások piacain, hogy a társadalomnak le kellene mondania a belső gazdaságosságok által létrehozott költségelőnyök-ről.

A természetes monopólium nem zárja ki a versenyt, hanem a hálózatok összekapcsolása és a soktulajdonos hálózatok révén a költség-szubadditivitás és a verseny előnyei egyidejűleg biztosíthatók a társadalom számára. Jó példa erre az internet, amelyről nagy biztonsággal elmond-ható, hogy jelentős méret- és választék-gazdaságosság, valamint költség-szubadditivitás jellemzi, tehát természetes monopóliumnak tekinthető, azonban mint a „hálózatok hálózata” sokmillió tulajdonos több millió összekapcsolt hálózatából tevődik össze, és valóban igen sokoldalú és intenzív verseny folyik a hálózatok és tulajdonosaik között.

A természetes monopólium nem inkonzisztens a versennyel.