>Cseres-Gergely Zsombor (MTA KTI, CEU)‏ Foglalkoztatottság Magyarországon: a nyugdíjrendszer és a GYES/GYED hatása >Cseres-Gergely Zsombor (MTA KTI, CEU)‏ Összefoglaló Bálint Mónika, Cseres- Gergely Zsombor, Köllő János és Scharle Ágota tanulmányai alapján

A transzferek és a foglalkoztatás 2006: a 15-64 éves magyar lakosság 57,3%-a dolgozott, és 22,8%-a kapott nyugdíjat vagy a gyermeknevelési támogatás valamilyen formáját. A transzferek között kiemelkedő a nyugdíj és gyeremeknevelést támogatók aránya. Az előbbiben a korcsoport 18,6%-a, az utóbbiban 4,2%-a részesül. Ezek célját nagyjából ismerjük, hasznait sejtjük, de költségeit sokáig nem mertük számba venni. A transzferek munka ellen ösztönző hatása mikroökonómiai trivialitás és nagy költség. A következőkben a költségek felméréséhez nyújtunk adalékot a rendelkezésre álló kutatási eredményeket bemutatva.

Kiemelt csoportok aránya a nemfoglalkoztatásban 1993-2006 között X

Aktivitás és transzferstátus az élet-ciklus során Magyarországon (2006)‏

Gyermeknevelési támogatások (GYT) – háttér A kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya igen kicsi (OECD: utolsó). A gyermekellátó intézményrendszer ezzel összhangban fejletlen, az anyasági ellátásokra költött pénz relatív nagysága a legnagyobb. Politikai cél: termékenység növelése. A támogatás-születés összefüggés pozitív (Gábos- Gál, 2005, Kapitány, 2008, stb.). Ez az ösztönzés azonban nem feltétlenül szükséges és hatékonysága kicsi. A legbiztosabb eredmények alapján 1,5-2 éves kor felett a munkavállalásnak nincs negatív hatása a gyermek fejlődésére (differenciált!)‏

Gyermeknevelési támogatások (GYT) – költségek és hasznok A jelen szabályozás mellett a bölcsőde drága, főleg a segélyhez képest (125e Ft/hó). Nem teljesen világos a ma szokatlanul korai (2 év alatti) bölcsőde hátrányos hatása. DE: belső átcsoportosítások és EU-s források állnak rendelkezésre, és a 2 éves kornál húzott határ is előrelépés. A jelenleg egy gyermek utáni átlagos 3.7 éves (képzetleneknél: 4.2 éves) kihagyást (MEF becslés) 2 évre szorítva a nyereség: 4-5%pont életpálya foglalkoztatás növekedés, a kihagyásból eredő kereseti veszteség tompítása (kb. 10%), Munkavállalói magabiztosság megtartása, előítélet csökkentése

A GYT igénybevétele A GYT igénybevétele szinte automatikus, amit főként a „kínálat” befolyásol (munkajogi védelem egyfelől, és pl. GYED eltörlése 1996 és 2000 között másfelől). Az igénybevevők összetételét és az igénybevétele alatti munkavégzést a szabályozás mellett a munkapiaci előélet befolyásolja. A fordított okság (gyermek miatt inaktivitás helyett munkapiaci problémák miatt gyermek) sok egyéni tulajdonságot és munkatörténeteket kellene ismerni.

Kilépés a GYT-ből A GYT-t a kilépés körülményei tehetik munkapiaci menedékké. Ennek vizsgálatára is kevés az adat, de látjuk, az iskolázatlanabbak tovább maradnak távol, mint az iskolázottak (átlag 4,2 és 3,2 év 1 gyerek mellett). Bálint-Köllő (2007) becslései azt mutatják, hogy az iskolázottság mellett a település tulajdonságai (munkapiaci, közlekedés, bölcsődei ellátottság) is befolyásolják a kilépés esélyét. Ugyancsak Bálint-Köllő (2007) megmutatja, hogy a bérveszteség jelentős, a teljes bér mintegy 10%-a. Scharle (2008) európai országokra kiterjedő elemzése különféle intézményi felállásokat vizsgált. Eredményei szerint a gyermek napközbeni elhelyezése növeli, a pénzbeni juttatás csökkenti a munkakínálatot.

A magyarországi rendszer reformjainak tapasztalatai A Bokros-csomag 1996-1999 között megszüntette a GYED- et, jövedelemvizsgálathoz kötötte a GYES-t. Eredmény: munkavállalásban minimális, GYED helyett GYES választása, illetve a gyermekvállalás elhalasztása (Köllő, 2008). Kapitány (2008) írása is megerősíti és szignifikánsnak találja az utóbbi hatást. 2006-ban GYES mellett lehetséges teljes állás vállalása. Köllő (2008) eredményei szerint a munkavállalási magatartásban nem volt változás. Következtetés: a magatartást mélyen gyökerező szokások, és az egyént körülvevő teljes intézményrendszer, illetve saját életstratégiája alakítja (vö. Weiss-Gronau, 1981). De két hatás: intézményrendszer, autonóm változások (iskolázottság).

Nyugdíjrendszer - háttér A kelet-középeurópai országok között Magyarország mellett csak Lengyelországban ilyen arányú a nyugdíjazással kombinált inaktivitás. Cél: munkapiaci segítségnyújtás? Stratégia: Vanhuysse (2006). Nincs ellenpróba! Öregségi nyugdíj: 1992-93-ig “felhalmozás”, 92-97 között stabilitás. Reformja 1997-től‏. Lassú korhatáremelés, “felhígulás”, nincs perspektíva. De: javulás. Okok és arányok nem teljesen világosak (összetételhatás vagy ösztönzés?). Rokkantnyugdíj reformja: kötelező rehabilitáció 2008-tól. Eredmények még nem ismertek.‏

A nyugdíjas státust és nyugdíj igénylését befolyásoló tényezők Keresztmetszetben mindként fő nyugdíjnemnél az iskolázatlanok (és az idősebbek) többségben, az alacsony foglalkoztatású lakóhely rizikófaktor (Cseres-Gergely, 2007). De: a stock-ban a rendszerváltás körüli felhalmozás hatása (is) érvényesül és az egészségi állapot hatása nem különíthető el. Scharle (2007): a helyi munkapiaci viszonyok az egészségi állapotot rögzítve is negatívan hatnak a rokkantnyugdíj igénylésére. Cseres-Gergely (2007): A nyugdíjak igénylésére a nyugdíjkorhatártól való távolság a helyi viszonyok, és az egészségi állapot mellett a várható jövedelem és nyugdíj szignifikánsan befolyásolja.

Változások a 90-es évek eleje óta - férfiak Vékony vonal: 1993-1995, vastag vonal: 2004-2006

Változások a 90-es évek eleje óta - nők Vékony vonal: 1993-1995, vastag vonal: 2004-2006

Mi a változások oka? A rokkantnyugdíj rendszerének átalakításról még nincs adatunk. Az öregségi nyugdíj korhatár nőknél 6 (legtöbbször 2), férfiaknál 2 (legtöbbször 0) évvel nőtt. A rokkantnyugdíjat igénylők esetében mutatkozik autonóm beáramlás-csökkenés az iskolázottság javulásával (Scharle, 2007)‏ A nyugdíj estében nem nyilvánvaló a helyzet. A 2006-os konvergencia jelentés a foglalkoztatás változását demográfiai, transzfer és foglalkoztatás hatásra bontja, bemutatva, hogy 1997-től a transzferhatás a domináns Figyelemreméltó: a hatás rendkívül kiterjedt az életkori csoportok között.