Az időszámítás és a naptárak Vázlat AETAS és KRONOSZ Az időszámítás és a naptárak Vázlat
Az idő mint kutatási kérdés Nincs világos és pontos a meghatározása, Az idő mint probléma, Csillagászat, Fizika, Filozófia, Történelem, történetírás,
Az idő mérése – a természet kínálata Nappalok és éjszakák váltakozása a Föld tengelyforgása, Csillagok – csillagos égbolt – napi körbefordulása ( a csillag, vagy sziderikus nap) A Föld és Nap körüli keringés időtartamát, a bolygó pélya menti mozgásainak időtartama (tropikus év) A Hold havi keringése, fényváltozási periodusait azonos fázistól azonos fázisig (szinodikus hónap)
Az időszámítás rendjei Tropikus idő – a tavaszi napéjegyenlőségtől a következőig tartó időszak – 365,2422 = 365 nap, 5 óra, 48 mp, Sziderikus idő – egy csillag helyzetéhez viszonyított idő – 365,2563 = 365 nap, 6 óra, 09 mp, Anomalisztikus idő – 365 nap, 6 óra 13 mp, Bessel-év (Annus Fictus) Akkor kezdődik, amikor a nap rektaszcenziója 280°, kb újév táján,
A ciklikus idő számítása Lunáris - muzlim Szolaris - keresztény luniszoláris – zsidó időszámítás
Naptár Egyiptom – naptemplomok, 365 nap, Théba – hat órát tettek még hozzá, Demokritosz, Hipparchosz Albategnius,
A római naptár – Juliánus naptár Romulus – 10 hónapos, 29 s 30napos, Numa Pompilius – 12 hónapos, 355 nap, Julius Caesar – 445 napos, „a zűrzavar utolsó esztendeje” Szoszigenész, 128 évente egy nap elcsúszás van,
A Gergely naptár Próbálkozások a 13. századtól, VI. Kelemen (1342-1352) – elvetették a javaslatot, Regiomontanus kísérlete, XIII. Gergely 1576 a bizottság összehívása 1582. október 4 – 15. A protestáns országok később veszik át Anglia, Dánia, Svédek, Svájciak,
A zsidó naptár - Luáh Holdjárás 29, fél nap, Változó évhosszak 354 – 365 Minden év 11 nap, 19 év alatt x 11 = 209 = 7 x 30 19 éves ciklusokra oszlik, 12 közönséges év és 12 hónap, 7 szökőév 13 hónap, (3., 6., 8., 11., 14., 17., 19.)
Zsidó naptár - Luáh Zsidó ünnepek Kezdete Zsidó hónapok, Peszáh, Sávout, Szukot, Jon kippur, Kezdete Egyetemi kivonulás, királyok trónralépése, 538 babilóniai fogság kezdete, 198 -165 Szeleukida, 312 Szelekuida Nikánor, Zsidó hónapok, Tiszi, herván, kiszlév, tévét, svát, ádár, (ádársémi), nszám, ijár, sziván, tamuz, áv elül, Rabbi JoszéHáláfla 11. sz.,
Az idő további osztása Kultúrtörténetileg is elkülönülve alakult ki, Voltak 1-14, voltak 2x12 órás megoldások, Ptolemaiosz – ekvinokciális órák,
Az idő mérése Napóra, Klapszüdra – vízóra, Sumerek felosztása nappal – éj 6-6 óra, 1 óra 30 perc, Kr.e. 5. sz Babilónia 12 órára osztották a dolgokat,
Nemzetközi megállapodás 1884 a ma is használatos idő, A rómaiak találták ki, hogy a nap éjjel kezdődjön – 17. századtól terjedt el, Vlami
Az idő mint probléma Ciklikus – lineáris, Objektív – szubjektív, Monokronikus – polikronikus,
Az idő kezelése a történelemben Mitikus idő, amelyben nincs múlt, hanem egy végtelen jelen csak A folklór ideje, ahol van egy múlt és egy szembeállított jelen, Az annales ideje, ahol osztva van az idő Epochális idő, temporálva vannak a dolgok, s ez a lényeg,
A lineáris idő Korszakok, szakaszolások, Nemzedéki megközelítés Vasary a középkor
Történelmi korszakok és termelési módok NY. Buharin és Preobrazsenszkij: A kommunizmus ábécéje Vlami
A szubjektív idő Antikvitás idő mint kerék (India) Görögök: „Visszatérés valamihez nem feltétlen megismétlése ugyanannak, ami volt.” A lineáris idő az egyik lehetséges értelmezés, irreverzibilitás
A középkor és az időszemlélet Augustinus szakított a hellén ciklikus időszemlélettel, Ioannus Scotus nyomán Teremtő és nem teremtett természet = Isten Teremtő és teremtett termszet, vagyis eszmék, Nem teremtő és teremtett természet, megismerhető lények, Nemteremtett természet és nem teremtő természet minden vége és célja vlami
A középkor és az időszemlélet Augustinus időbölcselete „Földi ország” – állam a múlandó „Isten országa” – az örök Augustinus – hat korszakból álló világ, A teremtés egy napja = ezer évvel, Beda Venerabilis Az „örökkévaló” aeternitas A „kor” aevum Az „emberélet” ideje tempus vlami
A középkor és az időszemlélet „Minden, ami változik veszít az értékéből.”