ARAB EMIRÁTUSOK 8.

Hivatalos nyelv – Az arab. Arab Emirátusok - Az Egyesült Arab Emírségek (EAE, rövid alakban Arab Emírségek) egy olajban gazdag állam Délnyugat-Ázsiában az Arab-félsziget délkeleti részén. Hét emírséget foglal magában: Abu-Dhabi-t, Ajman-t, Dubaj-t, Fujeira-t, Ras al-Khaimah-t, Sharjah-t és Umm al-Quwain-t. 1971 előtt úgy ismerték őket, hogy „fegyverszüneti államok”, utalva a britek és néhány arab sejk közötti 19. századi fegyverszünetre. Szomszédai Omán, Szaúd-Arábia és Katar. Az ország a Közel-Kelet része. Fővárosa - Abu Dhabi (859 749) Nagyobb városai –Dubai (Dubayy) 1 674 527, Es-Sárka (ash-Shāriqah) 801 004, El-Ain (al-’Ayn) 614 180 Államforma – alkotmányos monarchia. Az Egyesült Arab Emírségek politikai és kormányzati struktúra keretein belül egy szövetségi elnökjelöltet állit, majd választ. A monarchia egy szövetség a hét Emirátus között. Az elnökség és a miniszterelnökség gyakorlatilag örökletes az Al Nahyan klán-Abu Dhabi és az Al Maktoum klán-Dubai között. Az elnököt aki az uralkodó, Abu Dhabi de a miniszterelnököt és az államfő helyettesét Dubai adja és fordítva. A szövetségi rendszerben a végrehajtó hatalom az elnök, alelnök, a Szövetségi Legfelsőbb Tanács (a "hét uralkodó”), és a kabinet, azaz a Miniszterek Tanácsa kezéven van. A jogalkotó ág egy parlamenti testületből áll, a Szövetségi Nemzeti Tanács. A független igazságszolgáltatást az alkotmány tartalmazza és a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság biztosítja.. Hivatalos nyelv – Az arab. Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – A 2006-os népszámlálás adatai szerint az összlakosság 22%-a őshonos arab. Kisebbségben vannak országukban. Más arab nemzetségekből 23%-ban élnek itt és a fele pedig dél-ázsiai eredetü. A nemek közti arány természetellenes, ugyanis a férfi/nő arány 2,7, messze a legmagasabb a Perzsa-öböl térségében. A lakosság 88 % -a városokban lakik, a többi vagy a sivatagi olajmezőkön vagy pedig nomád életmódot folytat. A domináns vallás, 96%-ban az iszlám, ezek zöme szunnita. Az iszlám államvallás, de az állam toleráns más vallások iránt, akár keresztény (Fülöp-szigetek) akár hindu (India) vallásuak. Függetlenség – 1971. december 2. Terület – 75 150 km² (112.) Népesség - - 2007 évi becslés 4 496 000 (139.) Népsűrűség – 59,8 fő/km² GDP - 159,3 milliárd USD (54.) - Egy főre jutó 35 431 USD/fő Pénznem – Emirátusi dirham (AED) Időzóna – UTC + 4

Nemzetközi gépkocsijel – UAE Hívószám - +971 Történelme - A 16. században a mai ország egy része a Török Birodalom közvetlen befolyása alá került. A britek ezt a régiót "Kalózpart" néven ismerték, mert itt volt azoknak a tengeri portyázóknak bázisa, akik veszélyeztették a térség hajózását a 17. századtól a 19. századig. 1819-ben a britek az indiai kereskedelem védelmében hadjáratot indítottak Ras al-Khaimah kalózai ellen. Megszállták a kalózok főhadiszállását és más parti városokat is. A következő évben békeszerződést írtak alá a parti sejkekkel. A kalózportyák mégis folytatódtak 1835-ig, amikor a sejkek beleegyeztek, hogy nem veszélyeztetik tovább a tenger nyugalmát. 1853-ban szerződést kötöttek az Egyesült Királysággal, amelyben a sejkek beleegyeztek az örökös tengeri békébe. Ezt a britek ki is kényszerítették. A sejkek egymás közötti vitáikban a britekhez fordultak közvetítésért. Hogy gátat vessenek más európai országok térségbeli törekvéseinek, az Egyesült Királyság és a Szerződéses Sejkségek 1892-es szerződésükben szorosabbra fonták kötelékeiket. A sejkek beleegyeztek, hogy nem törekszenek megszerezni olyan területet, amely az Egyesült Királyság birtokában van és nem lépnek kapcsolatba külföldi kormánnyal az Egyesült Királyság hozzájárulása nélkül. Viszonzásképpen az Egyesült Királyság ígéretet tett, hogy megvédi őket minden tenger felől jövő támadással szemben és segítséget nyújt, ha a szárazföld felől érné őket támadás. Az 1960-as évek elején olajat fedeztek fel Abu Dhabiban. Ezután gyors egymásutánban követték egymást azok az események, amelyek a sejkségek szövetségére, a mai ország megalapítására vezettek. 1967-ben Zajed bin Szultán al-Nahyan lett Abu Dhabi uralkodója. Ugyanekkor a britek kezdték elveszíteni olajipari beruházásaikat az amerikai olajvállalatok javára szerződések révén. 1968-ban az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy felszámolja szerződéses együttműködését a hét szerződéses sejkséggel, valamint Bahrainnal és Katarral, és megszünteti felettük védnökségét. Abu Dhabi és Dubaj uralkodói úgy döntöttek, hogy unióra lépnek. Alkotmányt dolgoztak ki. A többi öt emírség uralkodóit is meghívták egy találkozóra, és felszólították őket a csatlakozásra. A két alapító uralkodó megállapodása alapján Adi Bitar írta az alkotmányt 1971 december 2-án. Aznap Dubajban, a sejk vendégházában négy másik emirátus is beleegyezett, hogy megalapítsák az Egyesült Arab Emirátusokat. Ras al-Khaimah később csatlakozott, 1972 elején. 2004 november 2-án meghalt az Egyesült Arab Emírségek első elnöke, Zajed bin Szultán al-Nahyan sejk. Legidősebb fia, Kalifa bin Zayed al-Nahyan lett utódja Abu Dhabi trónján. Az alkotmánynak megfelelően az Egyesült Arab Emírségek Legfelsőbb Uralkodói Tanácsa Kalifát választotta elnökké.

Abu Dhabi – A Nagy Mecset

A minaret

Belső kép

Építészek tobzódása

Abu Dhabi – A Művészetek Háza

Abu Dhabi – Központi kórház

Abu Dhabi - Az Emirates Palace Hotel-bejárat

Abu Dhabi - Az Emirates Palace Hotel

Abu Dhabi - Az Emirates Palace Hotel-sétány

Az ősi vadászat szimbóluma

Dubai - Városkép

Dubai – Sétahajókázás a városban

Dubai – fűnyírás a parkokban

Dubai – modern dzsungel

Dubai – Régebbi épületek

Dubai - Óratorony

Dubai - Amfiteátrum

Dubai – Kelet-Nyugat találkozása

Dubai – Régebbi kereskedelmi központ

Dubai – Régi berber lakóház

Dubai – A Burj al Arab szálloda és a Medinat

A Burj Dubai szálloda, a világ legmagasabb épülete

Dubai - Felüljáró

Dubai - Arab szépség

Dubai – Bastakiya, az óváros

Dubai – Jomeira, iráni stílus

Dubai – Jumeirah mecset

Dubai – kikötői kép

Pihenés

Dubai – Kereskedelmi központ

Dubai - Városkép

Az új Dubai

Széltorony

Dubai – a régi város

Dubai – A bazárban

Dubai – Az óváros a tengerről

Dubai - Bevásárlás

Dubai – építészeti remekmű

Dubai - Utcakép

Dubai – A Pálma lakótelep

Dubai – Házak a „pálmalevélen”

Dubai – A Földgömb-szigetek

Sharjah - Minaretek

Sharjah - Erőd

Sharjah - Városkép

Sharjah – A Kristály-plaza

Belső felvétel

Sharjah – King Faisal mecset

Sharjah – Kuweit-tér

Sharjah - Utcakép

Sharjah - Utcakép

Etisalat – telekommunikációs központ

Alagút

Tengerparti sétány

Beduinok

VÉGE Készítette: Fehér László – 2009 május Zene : Mezdeka - Beledi

További pps-ppt letöltése: http://www.ppsvilag.extra.hu