Szótárak: fajták és tipologizálás

A szótárak terjedelme szerint A terjedelem szerinti besorolás több szempont alapján történhet: a feldolgozott anyag mennyiségétől a lemmák számától a könyv centiméterben vagy kilogrammban mérhető méretétől vagy tömegétől az adott terület teljes mennyiségéből vett minta nagyságától az adott nyelvterület, szakma szokásaitól Egyedül a címszavak száma nem mérvadó a terjedelem megítélése szempontjából.

A terjedelem alapján meg lehet különböztetni zseb-, kicsi, kézi (közép-) és nagy szótárakat. Amikor terjedelemről van szó külön kell választani a tudományos és a kereskedelmi megközelítést. A kereskedelemben az eladhatósági szempontok felülkerekednek a tudományos szempontokon.

A nyelvek száma szerint A nyelvek száma meghatározza a szótár szerkezetét, lehetővé teszi ill. korlátozza a különböző információk közlését. Három típus: egynyelvű kétnyelvű többnyelvű szótár

A felhasználás célja szerint aktív (dekódoló) szótár az aktív szótár dekódoló funkciójú  elsődlegesen a jobb megértést szolgálja. Példák: az egynyelvű szótárak között a thezaurusz, a kétnyelvű szótárak között pedig a fordító funkció. passzív (kódoló) szótár a passzív szótár kódoló funkciójú  elsődlegesen a tanulást szolgálja, előszeretettel alkalmaz utalásokat.

A tartalom rendezése szerint betűrendes szótár: a forrásnyelv alfabetikus-rendje szerint sorolja fel a szavakat tematikus szótár: témák szerint osztályozzák a körülöttük lévő világot. Fogalomköri, metodológiai, konceptuális szótáraknak is nevezik őket.

Már a középkorban léteztek témák szerint csoportosított szójegyzékek, melyeket szerzőik a mindennapi használatra szántak. Az egyik legismertebb fennmaradt mű a Solennissimo vochabulista a XV. századból. Fogalomkörökbe rendezett témákba csoportosítja a szavakat az ételektől a fegyverekig, az állatoktól a szövetekig, a mesterségektől az emberi testrészekig. A magyar lexikográfia első jelentős lépéseként számon tartott műve is, Apáczai Csere János Magyar Encyclopaedia c. műve (1653) is témák alapján csoportosított tudományos enciklopédia.

A fogalomköri szótárak közül az egyik legjelentősebb a Peter Mark Roget által készített Thesaurus (Roget 1852), amelynek sok követője akadt Európában (francia, német, spanyol). Roget a természettudományokat vette alapul a fogalomkörök kialakításánál. Hat fogalmi körre, majd alosztályokba és csoportokba sorolta a szavakat, a végén 1000 szócsoportot alkotva. A Roget által kialakított hat fő osztály: absztrakt relációk, tér, anyag, értelem, akarat, érzések.

Az információ-tartalom szerint általános szótárak speciális szótárak (v. szakszótárak) rendkívül sokféle típusuk létezik: gazdasági, műszaki, (természet)tudományos, nyelvészeti, művészeti stb. szakszótárak vagy terminológiai adatbázisok. a nyelv lexikájának egy kiválasztott részét tartalmazzák a kiválasztás többféle szempont alapján történhet, pl. lehet valamilyen nyelvi változat - területi (nyelvjárás) v. társadalmi (szaknyelv v. csoportnyelv) nyelvváltozat - pl. szlengszótár (Kövecses 1998)

A hordozó szerint nyomtatott szótárak (a hordozó könyv) a XX. században megjelent az elektronikus hordozó több fajtája e-szótárak számítógépen és más elektronikus eszközökön érhetők el (Quicktionary 1998) interneten elérhető, on-line szótárak (MobiDictionary) az elektronikus szótáraknak sok formája létezik, pl. CD-ROM-on: kétnyelvű szótárak, enciklopédiák, többnyelvű terminológiai adatbázisok, fordító rendszerek, on-line szótárak