6. Tárló Időszak: 1849. július 1. – 1849. július 30. Buda elfoglalását követően a honvédség a Vág mentén kíván támadó hadműveleteket folytatni és kiszorítani az osztrák erőket. Megjelenik azonban egy új szereplő is, a cári hadsereg. A szabadságharc legnagyobb tömegeket megmozgató és legvéresebb összecsapásai következnek. A küzdelmekből kiveszi részét a 70. honvédzászlóalj is - váltakozó sikerrel. Csata Komáromnál 1849. július 2-án avagy a szabadságharc harcászata. (Hadimúzeum Alapítvány, 2003) A július 11-i [2-i] komáromi csata; az ácsi erdőben vívott ütközet. Franz Werner kiadásában megjelent litográfia, 1849, 29x35 cm. Az 1848-49-iki Magyar Szabadságharcz Története IV., írta Gracza György. Nyitva a 1848-49-iki Szabadságharcz Hadi útjai térképnél. V. Waldapfel Eszter: A Forradalom és szabadságharc levelestára I-IV. (Budapest Közoktatásügyi Kiadó vállalat, 1950) 1898-ban a szabadságharc 50. évfordulójára kiadott „EZERNYOLCZSZÁZ NEGYVENNYOLCZ” AZ 1848/49-IKI MAGYAR SZABADSÁGHARCZ TÖRTÉNETE KÉPEKBEN. (EGYKORÚ KÉPEK. OKIRATOK. EREDETI KÉZIRÁSOK. EREKLYÉK. NEVEZETES NYOMTATVÁNYOK. KIÁLTVÁNYOK. MŰVÉSZI EMLÉKEK. EZER KÉPPEL.)” Szerkesztők: Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor. Reprint, 1991.

1. Csata Komáromnál 1849. július 2-án, avagy a szabadságharc harcászata. (Hadimúzeum Alapítvány, 2003). Az 1849. július 2-i komáromi csata a szabadságharc egyik olyan eseménye, amely módot ad számukra mélyebb elemzésekre. Egyrészt ennek az az oka, hogy a csata több önálló ütközetből állt, melyek különböző körülmények között zajlottak, másrészt rendkívül sok jelentés és visszaemlékezés őrizte meg a nap eseményeit. Az eseményeket követve választ kaphatunk miként harcoltak a katonák a magyar szabadságharc csataterein.. Ennek megfelelően a munka kitér a kor harcászatának elveire, előírásaira és a csata eseményein keresztül a gyakorlatára is. Előtérbe kerül a katona, akit a legközelebbről érintettek az események, aki a legtöbbet szenvedett és akinek kevesebb dicsőség jutott osztályrészül, mint parancsnokainak. (részlet a könyv ajánlójából)  A csata során a Janik hadosztály (46., 57., 70., 71. honvédzászlóaljak) pánikba estek, a 6. osztrák vadász zászlóalj támadása, majd az azt követő osztrák főerő támadása miatt. A menekülő csapatokba Görgei Artúr tábornok előbb tüzérséggel, majd gyalogsággal belelövetett.

2. A július 11-i [2-i] komáromi csata; az ácsi erdőben vívott ütközet 2. A július 11-i [2-i] komáromi csata; az ácsi erdőben vívott ütközet. Franz Werner kiadásában megjelent litográfia, 1849, 29x35 cm. A dátum azét valószínűleg július 2-a, mivel a kép középpontjában álló jelenet azt a pillanatot ábrázolja, amikor az I. honvéd zászlóalj elveszti zászlaját. Az alakulat a későbbiek folyamán új zászlót kapott, ezt azonban többet harcba nem vitte magával, csak az üres zászlótokot.

3. Az 1848-49-iki Magyar Szabadságharcz Története IV 3. Az 1848-49-iki Magyar Szabadságharcz Története IV. Írta: Gracza György. Nyitva a 1848-49-iki Szabadságharcz Hadi útjai térképnél.

4. V. Waldapfel Eszter: A Forradalom és szabadságharc levelestára I-IV 4. V. Waldapfel Eszter: A Forradalom és szabadságharc levelestára I-IV. (Budapest Közoktatásügyi Kiadó vállalat, 1950) Kiállítva az első kötet, 152-153. oldal, Szalmay Antal őrmester levele szüleihez.

5. 1898-ban a szabadságharc 50. évfordulójára „EZERNYOLCZSZÁZ NEGYVENNYOLCZ” AZ 1848/49-IKI MAGYAR SZABADSÁGHARCZ TŐRTÉNETE KÉPEKBEN. (EGYKORU KÉPEK. OKIRATOK. EREDETI KÉZIRÁSOK. EREKLYÉK. NEVEZETES NYOMTATVÁNYOK. KIÁLTVÁNYOK. MŰVÉSZI EMLÉKEK. EZER KÉPPEL.) Szerkesztők Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor. Reprint, 1991. Nyitva a 324-325. oldalon. A 6. honvédzászlóalj zászlaja (325. oldal).