Mikro és kisvállalkozások szerepe a rövid ellátási láncban Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

2 Változó társadalmi, piaci, fogyasztói elvárások az élelmiszer-láncban  Igény a fenntartható fejlődés biztosítására  Igény az olcsó, de biztonságos élelmiszerekre  Igény az egyedi fogyasztói igényeket kielégítő, magas minőségi fokozatú élelmiszerekre  Fokozott érdeklődés az egészséges táplálkozás iránt  Jelentős fogyasztói bizalomvesztés a nemzetközi élelmiszer botrányok miatt  Fenntartások a globalizáció hatásaival szemben – igény az önrendelkezésre  Növekvő érdeklődés a nemzeti termékek iránt  Nosztalgia a hagyományos készítési módok, ízvilág újra felfedezésére

3 Változó magyar élelmiszer-gazdaság  A jellemzően nagyüzemi struktúrából mikro+kis vállalkozások sokasága (96%; iparági részesedés 10%) gyenge műszaki, technológiai színvonal elavult termékszerkezet gyenge versenyképesség tőke hiány innovációs elmaradás gyenge érdek érvényesítő képesség az értékesítésben ahol „felébredtek”, ott dinamikus fejlődés

4 Változó magyar élelmiszer-gazdaság  Termelői, kistermelői feldolgozás megjelenése (minimális részesedés, statisztikai hiányosságok) gazdasági kényszer motiválja figyelemre méltó termékszerkezet, választék sziínesítés útkeresés, értékesítési nehézségek  Megmaradt nagyüzemekben (4%, iparági részesedés 90%) erőteljes koncentráció korszerű, versenyképes technológiák export orientált termék és termelés szerkezet innováció motorja a profit

5 Változó magyar élelmiszer-gazdaság Merre tovább? Kormányzati álláspont - Nemzeti Vidékstratégia-ban  kistermelők, mikro és kisvállalkozások nagy hozzáadott értékű, a helyi igényeket kielégítő, hagyományos termékek  kis-, közepes vállalkozások nagy hozzáadott értékű, speciális fogyasztói igényeket kielégítő élelmiszerek  közepes-, nagyüzemek egészséges táplálkozást segítő, biztonságos tömegélelmiszerek a fenntarthatóság biztosításával

6 Egy kitörési lehetőség a „kicsiknek” – helyi élelmiszer-feldolgozás, helyi értékesítés  Lehetőség a hagyományos, helyi élelmiszerek újra felfedezésére  Lehetőség a magasabb fogyasztói minőségi igények kielégítésére  Lehetőség a termelők megélhetési feltételeinek javítására  Segítség a vidéken maradáshoz, helyi foglalkoztatás növeléséhez – jelentős számú kistermelő/őstermelő is bevonható  Színesíti az élelmiszer választékot a piaci kínálatban  A fogyasztó számára segíti a bizalom visszaszerzését – személyes kereskedelem, „arc az élelmiszerhez”  Rövidebb lánc, nagyobb biztonság  Kisebb környezetterhelés  Új vásárlói élmények a helyi piacokon, új közvetlen értékesítési csatornák

7 Feltételek a kisvállalkozások sikeres működéséhez  Komplex térségi tervezés az önkormányzatok bevonásával – termelők, feldolgozók, vendéglátók, idegenforgalom együttes fejlesztése  Vertikális és horizontális együttműködések, szövetkezés  Közösségi feldolgozók működtetése  Közös logisztikai rendszerek létrehozása  Közösségi marketing (HÍR védjegyek, helyi piac védjegyek)

8  Bizonytalan szakmai felkészültség - nagyobb élelmiszer- biztonsági veszély  Higiéniai feltételek részleges biztosítása – nagyobb élelmiszer- biztonsági veszély  Alacsonyabb szintű minőségi, forgalmazási szabályozás - visszaélések, hamisítások, hiányos fogyasztói tájékoztatás  Megoldás a veszélyek kezelésére oktatás, felvilágosítás önszerveződő termelői, helyi piaci felügyelet nyilvánosság ereje hatékony hatóság Veszélyek a „kézműves” feldolgozásban, helyi értékesítésben

9 Mit tehet a szabályozás?  Támogató adópolitika  Egyszerűsített, de hatékony higiéniai szabályozás  Oktatás, tanácsadás szervezése  Rugalmas termelői, piaci, értékesítési szabályok  Közösségi marketing, tanúsító védjegyek támogatása

10 Köszönöm a figyelmüket!