AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSÉI TERV (NSRK 2007–2013) KÉSZÍTÉSÉNEK NÉHÁNY VITAPONTJA Dr. Faragó László MTA RKK 44. Közgazdász vándorgyűlés, Nyíregyháza

ALAPVETÉS  A tervezés normatív és nem objektív tevékenység  politika ≠ szakpolitika (politics – policy)  Politika  ?  szakpolitika  Koncepció  stratégia  OP Politika      szakpolitika  NSRK az országprogram speciális részstratégiája (nem egy párt programja)

TERVEZÉSI DILEMMÁK A kohéziós és egyéb politikák viszonya  Lisszaboni stratégia Nincs anyagi eszköz! Gazdasági–társadalmi szempontok Piac – állami beavatkozás és  Versenyképesség és területi-társadalmi integráció  Göteborgi stratégia Nincs anyagi eszköz! és  Versenyképesség és fenntartható fejlődés  Közös Agrárpolitika Van saját alap: EMVA Agráriumhoz kapcsolódó vidékfejlesztés  NAVT

TERVEZÉSI DILEMMÁK Nemzeti sajátosságok megjeleníthetősége  Kinek a programja? Ki koncepcionál? EU, nemzet, kormány, régió, települések, emberek? Aki fizet, az rendel!  EU Aki fizet, az rendel!  EU EU aktuális értékei – nemzeti prioritások  Erős a külső meghatározottság Újabb uniformalizálás? Ország(csoport)ok különböző érdekei?!

TERVEZÉSI DILEMMÁK Politikai választási lehetőség tartománya

DILEMMÁK ÉS VÁLASZOK Ágazatiság/területiség problematika  Módszer? Dedukció – indukció? fentről-le – alulról-felfelé építkezés? elvekre épülő – kapacitásokra, adottságokra Átfogó célok felől haladunk a konkrét teendőkig  Szektorális és területi programok  Regionális és/vagy policentrikus fejlesztés városfejlesztési terv  Város–vidék problematika. Az NSRK döntő mértékben városfejlesztési terv! (?)  Kulcsszavak: Vertikális feladatmegosztás Vertikális feladatmegosztás Területi és települési megközelítés integrálása Területi és települési megközelítés integrálása Koncentrált decentralizáció Koncentrált decentralizáció

VÁLASZOK  Szűk nemzeti/tervezői mozgástér „EU-objective driven” Tartalom, szerkezet, nyelv meghatározott! (EU kohéziós politikája, normatívák és útmutatók) EU-felé korábbi elkötelezettségek Adott a költségvetés  forrásorientált stratégiai tervezés  NSRK és OP-k 2007–2013 = Magyarország versenyképességi stratégiája

TERVRENDSZER(telenség)  Nincs átfogó szabályozás!  „tervtörvény”  Magyar „nemzeti” tervek: OFK, OTK, OTrT  EU-nak készülő kormányzati tervek: Konvergenciaprogram „lisszaboni” gazdasági stratégiák: NRP  NAP „göteborgi”: FFNS kohéziós pol.: ÚMFT/NSRK, OP-k ( NAP, NFFS stb. teljesítése is!)  Vertikális kapcsolat: OFK  ÚMFT/NSRK  CSG  Megalapozó stratégiák: ágazati és területi  Feladatmegosztás: NSRK–NAVT  NSRK  regionális stratégiák meghatározott részét

NSRK/ÚMFT Hibaforrások és hiányosságok  Szabályozatlanság  Intézményrendszer Gyakori intézményi, személyi változás Koncentráció, centralizáció  Metódus Politika túlzott befolyása Nem születtek meg időben a kívánt döntések Látszat egyeztetések és viták  Tervdokumentum Túl általános Területiséget nem jól kezeli SWOT hiánya, javítandó a belső koherencia

Intézményrendszer  „Light” NSRK és OP-k – prolongált döntések  akciótervek jelentősége  végrehajtói felelősség Intézményrendszer kiemelkedő jelentősége  Soha nem látott koncentráció és centralizáció: FIT, NFÜ (hatalmi kérdés az IH- k száma és helyük a minisztériumi/regionális struktúrában)  Legalább decentralizált végrehajtás legyen  KSZ-ek kijelölése Régiók (RFT/RFÜ) Fejlesztési pólusok, városok

A tervezés és a végrehajtás irányításának az intézményrendszere

Területi kohézió  NSRK túl általános  nehezen értékelhető  Területi szempontok érvényesítése a horizontális OP-kban?  ROP-ok közötti pénzügyi felosztás? Hol vannak a kiemelt programok?  El kell készíteni az NSRK területi mátrixát!  Az ÚMFT növeli a területi különbségeket!

Köszönöm figyelmüket! Várom kérdéseiket! Dr. Faragó László MTA RKK