A foglalkoztatás alakulása az EU-ban és hazánkban, új tendenciák „A válság kezelése a világban és Magyarországon” 47. Közgazdász-vándorgyűlés 2009. szeptember 24. és 26. Zalakaros A foglalkoztatás alakulása az EU-ban és hazánkban, új tendenciák Belyó Pál

A magyarországi foglalkoztatási ráta uniós jellemzőkhöz viszonyított változásai az 1997-2007. közötti években

a munkaképes korú lakosság számának változásával, A foglalkoztattak számának változása több tényező együttes hatásának eredője. Ez főként az alábbi faktorokkal hozható kapcsolatba: a munkaképes korú lakosság számának változásával, a gazdaságilag aktívak, illetőleg nem aktívak arányának módosulásával, és a munkanélküliek számának az alakulásával.

„A legtöbben azért szalasztják el a lehetőséget, mert az overálban van és munkának látszik” Thomas Alva Edison

Az uniós tagországok 2007. évi foglalkoztatási ráta szerinti rangsora (15-64 éves lakosság száma = 100)

Külföldi munkaerő-állomány az összes foglalkoztatott arányában (%) 1995 2000 2004 2008 Magyarország 0,5 0,8 1,4 Finnország 1,1 1,6 1,9 1,8 Csehország 2,2 2,0 2,1 1,2 Dánia 3,0 3,4 3,9 4,6 Egyesült Királyság 4,0 5,2 7,8 Franciaország 6,2 6,0 5,6 Németország 8,8 9,1 8,5 USA 9,7 13,0 14,8 .. Forrás: OECD Employment Outlook 2004 adatbázisa alapján

Munkaerő-mobilitási adatok (az összes foglalkoztatott arányában, %-ában, 2005) Forrás: Eurostat adatbázisa alapján http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1090,30070682,1090_33076576&_d ad=portal&_schema=PORTAL

A részidős foglalkoztatás aránya az összes foglalkoztatotthoz képest, % Forrás: OECD Employment Outlook 2007 adatai alapján

A részmunkaidőben foglalkoztatottak részarány változása

Nemzetközi makro-körkép (százalék - 2009. július) *év/év Forrás: EUROSTAT

Nemzetközi makro-körkép - folytatás (százalék – 2009. július) *év/év Forrás: EUROSTAT

A 25 év alatti lakosság munkanélküliségi rátáinak változásai

Az idősebb (55-64 éves) munkavállalók foglalkoztatási rátájának változásai

ha Te vagy munka nélkül” „A munkanélküliség 100 százalékos, ha Te vagy munka nélkül” egy ismeretlen

A tartós (vagy hosszú távú) munkanélküliek aránya

A munkájukat abbahagyók (nyugdíjba vonulók) átlagos életkora (év)

a „megújítható növekedés” jövőbeni esélyei Az új gazdaságnövelési stratégia három pillére a kutatás-fejlesztés (röviden K+F), továbbá az innovációs tevékenység hatékonyságának a növelése; az anyag és energiaigényesség csökkentése, és a foglalkoztatás bővítése, az átlagos uniós foglalkoztatási ráta mielőbbi megközelítése.

A foglalkoztatás növelés hosszú távú céljainak meghatározása során figyelemmel kell lennünk : az ország demográfiai folyamataira (például a népesség szám változásaira, kor és nemenkénti összetételére, képzettségi, területi, esetlegesen etnikai és egészségügyi szerkezetére), általános versenyképességi szempontokra (például a termelékenység, bér és adóterhek változási arányaira), a gazdasági növekedés potenciáljának a fenntarthatóságára (például a termelői, szolgáltatói kapacitások bővítési és modernizációs szükségleteire, a lakókörnyezet fenntarthatóságára, a belső és külső fogyasztói kereslet változásaira), életszínvonal politikai összefüggésekre (például a foglalkoztattak ösztönzöttségének a növelésére, az eltartottak számának változásaira, a társadalmi és egyéni szükségletek arányaira), a lakosság általános képzettségi színvonala növelésének, a gazdasági-társadalmi szükségletei kielégítésének, továbbá a termelő (szolgáltató) kapacitásokhoz szükséges munkaerő szakmai összetételének a minél teljesebb kielégítési szempontjaira, stb.

Az egy órára jutó bérköltség nagysága és változási üteme (euró/óra, illetve változási százalék)

A havi munkaerő költség adatok 2006. évi uniós rangsora (euró/hó)

Az összes bér- és kereset teljes munkaerő költséghez viszonyított aránya (2006. évben, összes munkaerő költség = 100)

A 2005. évi Európai Tanácsi értekezlet gazdaságpolitikai iránymutatása (ún. Win Kok jelentés - 2004) nyolc pontban: teljes foglalkoztatás, a munka minőségének a javítása, a szociális kohézió erősítése; a munka életciklus alapú megközelítésének elősegítése; a munkavégzés vonzóvá és kifizetődővé tétele; a munkaerő-piac igényeinek az összehangolása; rugalmasság és biztonság megteremtése a munkaerő-piacon; foglalkoztatás-barát munkaerőköltség-fejlesztés biztosítása; humán-erőforrás befektetések fokozása; képzési rendszerek új munkahelyi körülményekre figyelemmel történő kiigazítása.

„ha egy közgazdász biztosan látja egy probléma megoldását, ugyanolyan biztos lehet abban, hogy téves.” H. A. Innis amerikai közgazdász

A magyarországi foglalkoztatottság alakulásáról

A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók létszámának változása 2009 A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók létszámának változása 2009. első. félév (előző év azonos időszaka=100)

A magyar kormányzati foglalkoztatáspolitikának az uniós irányelveknél reálisabb céljai: a gazdasági aktivitás növelése; a foglalkoztatás bővítése, több munkahely létesítésével * a munkaerőpiacra való be- és visszalépés segítése; a munkavállalás esélyegyenlőségének mindenki számára való biztosítása. Mindennek érdekében: az aktivitás területi különbségeinek a csökkentése; a kereslet-kínálat összhangjának a megteremtése; a foglalkoztatás és képzés közötti összhang erősítése * A válság éveiben ezt értelemszerűen a meglévő munkahelyek megőrzésének célja váltotta fel.

Egy lehetséges több pilléres magyar foglalkoztatási politika kialakítása*: az első pillért a piacgazdasági viszonyok között hatékonyan alkalmazott, de megfelelő oktatási (képzési) és foglalkoztatás ösztönző adó és járulék politikával kiegyenlített, a keresleti-kínálati viszonyok mellett működtetett üzleti foglalkoztatás politika jelentheti; a másik pillért a nonprofit szektorban működtetett, meghatározott hátrányos csoportok foglalkoztatásának növelése céljával létrehozott és koncentrált állami támogatásban részesített szervezetek és szövetkezetek létrehozása képezheti *Történelmi és nemzetközi tapasztalatok, valamint számos helyi (kistérségi, kistelepülési) foglalkoztatás növelő kezdeményezés példája alapján javasolható

A foglalkoztatottság alakulásának becslése a válság hatására ECOSTAT előrejelzések: Két módszerrel történt becslések eredményeként mintegy 150-160 ezer fővel csökkenhetne a válság hatására a foglalkoztatottság ÁKM-en alapuló modell Vállalati on-line panel becslése De a kormányzati munkahelymegóvó támogatások eredményeként 100-110 ezerre becsülhető a foglalkoztatottság visszaesése

ún. foglalkoztatási multiplikátor- technika kimutatja a végső kereslet egyes összetevőinek (fogyasztás, beruházás, export) kihatását, valamint segítségével elkülöníthetők a közvetlen és a közvetett (átgyűrűzésekből adódó) hatások is. Az alapgondolat nem sokban különbözik a hagyományos kibocsátás-multiplikátor kiszámításától.

A foglalkoztatás potenciális visszaesése ágazatonként (2009 A foglalkoztatás potenciális visszaesése ágazatonként (2009. szeptember - 1000 fő)

A vállalatok létszámmal kapcsolatos várakozásai Forrás: ECOSTAT vállalati konjunktúra-indexek 2009. szeptember

további eredményes tanácskozást kívánok! Köszönöm a figyelmet, további eredményes tanácskozást kívánok!