Know & Pol szeminárium Szakértői segítségnyújtás az Egyesült Államok oktatásügyében Tudás és politika a gyakorlatban Vida Júlia, ELTE Társadalomtudományi kar

Miről is szól... Nézőpont: a saját tapasztalat, alapvetően gyakorlati Hogy jön ez a „know and pol”-hoz?--- szakértői segítségnyújtás: tudás és politika közti „fordítás” avagy a tudásképzés elősegítése Miről szól:  Kontextus: törvényi és intézményrendszeri  Mi is az a.. ?  Konkrétumok: betekintés a New England-i regionális központ munkájába példával Miről nem szól:  Amerikában minden szuper és követendő  Amerikában minden rosszul működik az oktatásban   Alkalmazott oktatási reform modellek/módszerek elemzéséről

Dióhéjban az amerikai oktatásügyről Erősen decentralizált oktatásirányítás:  korlátozott és vitatott szövetségi szerep  52 állam sajátos oktatási felépítménye  mintegy iskolakörzet Az oktatáspolitikával, ill. oktatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek avagy a „közvetítő intézmények” pluralizációja Az oktatásügyi kérdésekkel kapcsolatos tudásforrások, illetve a vitáknak helyet adó platformok száma óriási:  Szervezetek/intézmények publikációi, konferenciái és egyéb rendezvényei  oktatásra specializálódott lapok pl: az EdWeek,  oktatási blogok

Egységes célok: „Egy gyermek se maradjon le” a No Child Left Behind közoktatási törvény Az elszámoltathatóság minden iskolára kiterjesztett és kötelező jellegű rendszere:  államonkénti standardok tesztek  Nemzeti cél: 2014-re minden diák jártas szintet érjen el (proficient level)  A fejlődés üteme:”megfelelő éves fejlődés”-t (adequate yearly progress) jelző indikátor kidolgozásával  az iskolák/iskolakörzetek nem megfelelő teljesítését egyre erősödő szankciókkal sújtják

Tudományos megalapozottság/ Scientifically based research — a szűrő  Az NCLB-t átszövi a „tudományos megalapozottság” alapelve amely egyaránt érvényes az oktatáskutatásra és egyben az innovatív módszerek alkalmazóira is  Ennek követelményei, ismérvei:  Szisztematikus, empirikus módszerek  Adekvát és szigorú adatelemzés  Érvényes és megbízható adatok  Kísérleti vagy kvázi kísérleti konstrukció  A kísérleti eredmények bemutatása kellően részletes és világos  Egy a tudományos közösség által ellenőrzött (peer-reviewed) folyóirat vagy egy független szakértői panel elfogadja  Veszélye: leegyszerűsít, túl nagy hangsúlyt fektet az kísérleti, kvantitatív kutatási módszerekre/eredményekre

Mi az a szakértői segítségnyújtás avagy technical assistance? Inkább gyűjtőfogalom, definíciós kísérletek: „ Segítség a kliensek számára, hogy megkapják amire szükségük van a fejlesztéshez” „ Technikai segítség az oktatásügyben dolgozók számára, hogy hogyan végezzék jobban a munkájukat” „ Egy olyan kollegiális vagy tanár-tanított kapcsolat kialakítása amely által egy szakértő, aki speciális tartalmi vagy technikai tudással rendelkezik információt közvetít egy adott probléma megoldásához” „ Külső segítség nyújtása egy intézmény alkalmazottai számára, amelyből ők olyan tudást avagy készségeket nyernek, amire szükségük van (a segítség csak meghatározott időtartamra szól)” Richardson

Szövetségi TA Központok rendszere avagy a „tányéralátét ” I. NECC

Szövetségi TA Központok rendszere avagy a „tányéralátét” II: magyarázat  Jellemzők:  Szövetségi forrásokból, két minisztériumi hivatal ellenőrzése alatt  Működtetés pályázat útján, a kliensek számára ingyenes  Típusaik:  6 RRC központ: fogyatékos gyerekekkel kapcsolatos témák  6+1 PTA: fogyatékos gyerekek szülei számára  10 EAC : egyenlő bánásmód biztosítása  21 CC avagy komprehenzív központ:16 regionális (comprehensive center), és 5 tartalmi (content center) -- állami hivatalok kapacitásának építése  Különböző témák köré szerveződő egyéb központok pl.: továbbképzés, technológia, oktatásirányítás, kora-gyerekkor

Komprehenzív központok:kapacitásépítés Tartalmi központok: a tudásforrások összegyűjtése más tudásforrások adaptálása Regionális központok: szakértelmet közvetítenek, elősegítik a tudásképzést Az egyes államok oktatási hivatalai(SEA) NCLB+SBR

A New England-i regionális központ Munkafolyamatok:  Éves „szolgáltatási terv”  Kijelölt állandó kapcsolattartó minden állammal Projektek:  regionális: a központ kezdeményezései, a hat New England-i államot érintő fontos témákról  állam-specifikus: egy állam kérésére indul el, a helyi oktatási hivatal problémáira/prioritásaira igyekszik reagálni

Egy konkrét rendezvény története- az áprilisi regionális SSOS konferencia 2008 áprilisában megrendezésre került 2 napos regionális konferencia „egész államra kiterjedő segítségnyújtási rendszer” (statewide sytems of support vagy SSOS) kiépítéséről Háttér: az NCLB megköveteli egy ilyen rendszer kiépítését az alulteljesítő iskolakörzetek/iskolák megreformálása céljából, azonban kevés támpontot nyújt a megtervezéshez és kivitelezéshez Előzmény: a központ előző évi rendezvénye, amelyen a cél az eredményes SSOS kulcs- elemeinek megállapítása volt– az idei témák ezek alapján születtek

Célok A résztvevők megértik és jobban értékelik a fontosságát az iskolakörzeti vezetés/állami hivatalok közti dialógusnak és közös problémamegoldásnak Az oktatásirányítók világosabban látják, hogy mik a főbb kihívások egy ilyen támogató rendszer kiépítése során Az állami és iskolakörzeti irányítók közösen keresik a legmegfelelőbb stratégiákat a támogató rendszer kiépítésére/megerősítésére A résztvevők közösen tanulnak olyan jó gyakorlatokról/modellekről amelyek a kiépítendő rendszer részeként elősegíthetik a diákok eredményességét és az iskolafejlesztést Az állami és körzeti vezetők közösen tanulmányozzák a már alkalmazásban lévő politikákat, amelyek elősegíthetik vagy akadályozhatják a fejlesztést

Módszer Stratégia: célok kitűzése és „visszafelé tervezés” Előkészületek:  Meghívottak gondos kiválasztása(állami csapatok, kerületi)  A központ emberei---csapatok kerek-asztal témák szerint--- elkészítették, kidolgozták: Az információ megosztásához szükséges anyagokat elsősorban egy ún „research brief”-et Egy közös protokoll adaptációját a témájukhoz: 1,Miről beszélünk? — 2,Mi van most?— 3,Mit lehetne tenni? Kérdéseket, interaktív feladatokat pl: erőtér elemzés Pontos időbeosztást és moderátori szerepeket

A helyszínen... Délelőtt: kerek-asztalok témák szerint, résztvevők lehetőleg minden államból: tömör input és sok vita Délután: az egyes „államok csapatainak ideje” a meghívottak lehetőséget kaptak, hogy saját kollégáikkal tárgyalják meg a nap tanulságait, a lehetséges politikai lépéseket A második nap végén egy elismert külső szakértő „kritikai megfigyelő” reflexiói zárták az eseményt

Eredmények A résztvevők értékelése szerint sikeres esemény: jól szervezett, informatív, hasznos; sokan kiemelték, hogy időt és lehetőséget adott az együttgondolkodásra, többen említették, hogy már konkrét akciótervvel térnek haza A szervezők benyomásai szerint az emberek nyitottak voltak az eszmecserére és aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésekbe Több kerekasztal-téma is önálló projektként él tovább pl: Rhode Island

Záró megjegyzések/kérdések Amit én ebből hasznosnak találtam:  A módszerek- pl: hogyan lehet egy konstruktív vitát elősegíteni?  A munkafilozófia: együttműködés és rendszerszintű gondolkodás Mit és hogyan lehetne ebből a magyar közoktatásban alkalmazni?