Az MTA reformfolyamata Az MTA október 30-i rendkívűli közgyűlésének bevezetője

Mire terjed ki a reformkezdeményezés eredeti céljaink szerint ? Tudományos testületi rendszer MTA kutatóhálózata Finanszírozás (költségvetés, kompetitív források, vállalkozások, külföldi források) és vagyongazdálkodás Titkárság központi szervezete. Ezt külön ismertetjük.

A reformfolyamat indokai Az Akadémia körüli jogi környezet megváltozása (Felsőoktatási Tv., Innovációs Tv.) A testületi irányítás nem elég gyors és hatékony Az EU 7. keretprogram új kiválósági preferenciái Társadalmi és gazdasági hatékonyság

Felmerült feszültségek a folyamatban Demokrácia Autonómia Kutatás szabadsága Testületi szerep nő Tudomány egésze Túl gyors Túl radikális Túl önjáró Túl belterjes Hatékonyság Centralizáció Kutatás hasznosítása Intézeti önállóság MTA intézmények Túl lassú Túl puha Túl sok vita Túl kifelé tekint

A célrendszer főbb jellemzői Alapvető cél a magyar tudomány egészének nemzetközi szinten tartása a növekvő versengésben Ennek keretében kapcsolódás a központi társadalmi kérdések megoldásához a kutatással Az MTA országos képviseleti és áttekintő szerepének növelése Az MTA kutatóhálózata versenyképességét segítő működési és irányítási modell fejlesztése

Legfőbb akciók A kutatóhálózat versenyképességének növelése Társadalmi beágyazás Felsőoktatási kapcsolatok

Néhány alapvető jellemző Újítás Kompetitív elem erősítése Szigorú teljesítmény elv Hatékonyabb működés Megőrzés Meritokratikus szervezet Akadémiai köztestület és intézethálózat együtt maradása

Néhány jellegzetes változási terv Felsőoktatás és MTA kapcsolat erősítése Szigorúbb alkalmazás, előmenetel és teljesítményelvűbb finanszírozás Irányítási rendszerben az érintettek felelősségének és hatáskörének egyensúlya. KUTATÁS Intézetek Központi vezetés Társadalom/ gazdaság SzenátusTestület

Javaslat a vitára Először vitassuk meg az általános elveket, a célokat, és a Határozati javaslat kereteit Ezt kövessék tematikus csoportok szerint hozzászólások a 16 mellékleti ponthoz. Az elhangzottakat rögzítjük a további konkrét megvalósítás számára. Ezután kerüljön sor az általános szavazásra a Határozati javaslatról

Határozati javaslat A Közgyűlés a vitában elhangzottak figyelembe vételével 1.támogatja az akadémiai kutatóhálózat működési, szervezeti és irányítási reformjáról szóló előterjesztést, az annak mellékletében rögzített elveit, és felhatalmazza az Akadémia vezetését, hogy a kutatóhálózatra, az akadémiai vagyongazdálkodásra, a felsőoktatási intézményekkel való együttműködésre és a magyar tudománypolitika dinamizálására vonatkozó, és ugyancsak az előterjesztés mellékletében meghatározott feladatokat végrehajtsa. 2.felkéri az Alapszabály Módosító Bizottságot az elfogadott reformnak megfelelően módosított Alapszabály tervezetének elkészítésére, valamint arra is, hogy – amennyiben szükség van rá – készítsen javaslatot az Akadémiai Törvény módosítására. 3.felkéri az MTA főtitkárát a saját hatáskörébe tartozó reform- feladatok végrehajtására és azok ütemtervének elkészítésére, 4.megköszöni a Reformbizottság munkáját és azt befejezettnek tekinti.

Konkrét reformlépések és kezdeményezések

I. Kutatóhálózat A kutatóhálózat fölött az akadémiai köztestület által továbbra is a teljes magyar tudományos közösség felügyelete érvényesül Az MTA kutatóhálózatában emelt alkalmazási feltételek érvényesülnek. A kutatóhálózat intézményei alapító okiratainak megújítása, az ellátott közfeladatokhoz igazodó a finanszírozás. Az intézetek új belső szervezeti formái a versenyszerű mozzanatot erősítik meg a kutatóhálózatban.

Néhány adat 2005-ből 38 intézet Költségvetési támogatás millió Ft (58 %) Saját bevétel millió Ft (42 %) 2402 kutató akadémikus:72(3%) MTA doktor:394(16%) kandidátus, PhD:1001(42%) nincs fokozata:935(39%) Közlemények: 6902

1.A kutatóhálózat irányítási modellje. 2.A hálózatos kutatásszervezet ösztönzése. 3.A tudományos kutatói előmenetel minőségi követelményeinek megerősítése. 4.Intézetigazgatói pályázatok. 5.Finanszírozás.

II. Akadémiai vagyongazdálkodás 6. Az önálló vagyongazdálkodás törvényi hátterének megteremtése. 7. Szellemi vagyongazdálkodás elvei és szervezése.

III. Felsőoktatás A felsőoktatás a legnagyobb kutatási potenciál (60 %) A köztestület több mint fele a felsőoktatásban tevékenykedik Akadémikusok, doktorok, Bolyai-rendszer

Kutatási együttműködés is jelentős mértékű Nemzetközi magyar publikációk Összes publikáció Más 9% Akad 22% Akad & Egyet 18% Egyet 51% Kiemelkedően idézett publikációk 250 Más 14% Akad 28% Akad & Egyet 16% Egyet 42%

Konkrét akciók 8.Együttműködés a Magyar Rektori Konferenciával. 9.A támogatott kutatócsoportok kiválasztása. 10.Intézményesített részvétel a felsőoktatásban. 11.Kutatói vendégidőszak az MTA intézeteiben.

IV. A magyar tudománypolitika dinamizálása Ez hivatott kifejezni az MTA országos felelősségét. Elkötelezettség a tudománypolitika országos elveinek és rendszerének alakításában játszott szerepre. Törődés a jövő nemzedékével.

Aka-dé- mikus MTA doktora Köztestület

Kutatói életpálya-modellek kialakítása A rugalmas, ugyanakkor a tudom á ny ir á nt é rdeklődő, tehets é ges fiatalok sz á m á ra perspekt í v á t ny ú jt ó modellre van szükség: - a tehets é ggondoz á s iskolai időszaka (Kutat ó Di á kok H á l ó zata) - az egyetemi é vek tudom á nyos di á kk ö ri tev é kenys é ge - doktori k é pz é s - posztdoktori ö szt ö nd í jak, k ü l ö n ö s tekintettel a Magyary é s Bolyai ö szt ö nd í jra - fiatal kutat ó i alkalmaz á sok az akad é miai kutat ó int é zetekben - k ü lf ö ldi munkav á llal á sok idej é re hazai kapcsolatok é s visszat é r é si lehetős é gek fenntart á sa - k ü lf ö ldi szakmai tev é kenys é g be é p ü l é se a hazai tudom á nyos előmenetelbe egyetemi-kutat ó int é zeti á tj á r á sok biztos í t á sa a kutat óé vek/f é l é vek é rdek é ben0

Női kutatói pálya támogatása Sajátosan szükséges a női kutatói pályaépítés modelljének kialakítása: –családbarát munkahely teremtése az MTA intézetekben. –nők számára speciális ösztöndíjak és díjak –családalapítási korban lévő nők juttatásaiban a speciális személyi tényezők figyelembe vétele. –a sikeres női pályák kommunikációja.

Konkrét akciók 12.Nemzeti tudományos és kutatás- fejlesztési tanács. 13.Szenátus. 14.A testületi és vezetési rendszer. 15.Életpályamodell. 16.OTKA.

A reform további folyamata Határozati javaslat Közgyűlés október Közgyűlés május Megvalósítás Reform megvalósítás Reformmal törődés Szenátus

Mi készül a közgyűlés után? Végrehajtási döntések Ha szükséges Alapszabály változtatás A törvényi környezet átgondolása

Átalakítási kezdeményezéseink akkor méltóak Széchenyi szelleméhez, ha észrevesszük, hogy a jobb jövő ígéretét néha az előjogokról való lemondás és az önzetlen gesztusok biztosítják

A Reformbizottság Köszöni a sok javaslatot ~ 250 A közös gondolkodás lehetőségét A világos bírálatokat S mindenkinek sok sikert kíván a közgyűlésen s a reform megvalósításában