1 Oktatás és iskolázottság – nemi egyenlőtlenségek konferencia Az előadás címe: A hátrányos helyzetűek oktatásban való részvétele gender szempontból (különös tekintettel a látás, hallás és mozgássérültekre, gender szempontok nélkül) Előadó: Laki Ildikó MTA Szociológiai Kutatóintézet Budapest, szeptember 12.

2 Az előadás tartalma: 1.A fogyatékos szerep 2.A fogyatékos fiatal felnőttek az oktatási rendszerben

3 A fogyatékosság fogalma: ENSZ december /96. sz. határozat alapján: (az esélyegyenlőség alapvető követelményeit tartalmazza) „A világ tetszőleges országának bármely népességcsoportjában előforduló nagyszámú különböző funkcionális korlátozottság”.

4 1. A fogyatékos szerep Az elfogadás esetében nagyobb jelentőséggel bírnak az emberek fejében lévő elképzelések a fogyatékosokról, mint az egyes emberek egyéni jellemzői.Az elfogadás esetében nagyobb jelentőséggel bírnak az emberek fejében lévő elképzelések a fogyatékosokról, mint az egyes emberek egyéni jellemzői. A fogyatékosok élete egy zárt világot alkot, ugyanakkor zárt szubkultúrát is. (a fogyatékos identitás kérdésköre)A fogyatékosok élete egy zárt világot alkot, ugyanakkor zárt szubkultúrát is. (a fogyatékos identitás kérdésköre) A fogyatékosok között is érezhető az elkülönülés, a megkülönböztetés.A fogyatékosok között is érezhető az elkülönülés, a megkülönböztetés.

5 2. A fogyatékos fiatal felnőttek az oktatási rendszerben Alapvető felvetésem: a mai felsőoktatási rendszer még mindig nincs felkészülve a fogyatékossággal élő hallgatók beilleszkedésének segítésére. Egy OKM által készített tanulmány szerint 2006-ban a felsőoktatásban 639 fő vett részt. Ez tulajdonképpen az intézményi megosztásban nem sok (72).

6 Okok: a fogyatékosság típusai miatt jelenlévő problémák, a családjuk és önmaguk szociális helyzete, közlekedés, település típus, elérhetőségek. az intézményválasztás, a saját döntés, motiváció, illetve az egyéni törekvések csoportja, valamint a kortárs csoportok köre.

7 Az intézményekkel szembeni elvárások: Az épületek akadálymentesítése, mely még mindig „hiányosnak” tekinthető egy-egy intézmény esetében. Az intézmények tananyagai, tanulást segítő szándékainak hiányossága. A többség-kisebbség integrálódásának kérdése. Az intézmények jelentős hányada egyfajta kötelezettséget érez a fogyatékkal élők oktatására vonatkozóan, mások közömbösséget.

8

9 A fogyatékossággal élők részéről megfogalmazott elvárások, kérdések…. A tanuláshoz való jog. A megfelelő elbánás. A tanulási körülmények biztosítása. Egyes esetekben a „pozitív diszkrimináció” elvének gyakorlása – vizsgák esetében… A megkülönböztetés elvének kizárása. ……

10 Pozitívumok: Az intézmények elkészítették a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítására vonatkozó szabályzatot. Bizonyos törvényi kereteket kötelezettsége végett. Egyre inkább törekednek a nem kirekesztő politika elveinek kialakítására. Egyes intézmények már tananyagokat is készítettek.

11 A felsőoktatásba kerülő fogyatékossággal élő egyénnek mindenféleképpen egy komoly mobilitási, előrelépési lehetőséget jelent maga a felsőoktatási intézmény. A társadalmi integrálódást elősegítő folyamatról van szó, mely az egészséges társadalom működésében elengedhetetlen. Segítséget kell nyújtani az integrálódásban a felsőoktatási intézménynek egyaránt.

12

13

14 KÖSZÖNÖM A FIGYELEMET!