Munkanélküliség és foglalkoztatási viszonyok az aprófalvas térségekben – van-e esély a megmaradásra MTA RKK ÉMO Miskolc

A kutatás célja: új fejlesztési irányok megalapozása a halmozottan hátrányos helyzetben lévő, aprófalvas térségek számára

Elvégzett kutatási feladatok és a kapott eredmények - Tartalom Bevezetés: célok, módszerek Történelmi örökség Változások a 90-es években Gazdaság Társadalom Életkörülmények Területi különbségek aprófalvas körzetek Aprófalvak típusai, fejlesztési igényei Munkaerő-piaci sajátosságok Keresleti oldal Kínálati oldal Kereslet-kínálat összhangja Foglalkoztatási programok és tapasztalataik Külföldi Hazai Javasolt modellprogramok Faluműhely Turisztikai rendszer

Történeti áttekintés Eredmény: Sajátosságok feltárása az aprófalvak településhálózaton belüli helyének változásaiban Eredmény: ciklikusság élénkülő aprózódás posztmodern értékek

Változások a 90-es években (1) GAZDASÁG A privatizáció vesztesei Vállalkozások hiánya Meghatározó maradt a mezőgazdaság, azon belül az erdőgazdaság dominál Nőtt a turizmus súlya, de csak az 1/5-ben A munkavállalók 70%-a ingázik A személyi jövedelmek az országos átlag felét is alig érik el

Változások a 90-es években (2) TÁRSADALOM Az elnéptelenedés üteme lelassult Intenzív népességcserélődés Javuló, de nagyon alacsony iskolai végzettség Szociális segélyből élők széles köre Gyenge önkormányzatok, mérsékelt együttműködés Civil kezdeményezések hiánya

Változások a 90-es években (3) ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Javuló, de még mindig a legfejletlenebb közműellátottság Közlekedési elzártság Elavult lakásállomány Leépülő intézmények

Aprófalvas körzetek Aprófalvas kistérségek – 41 db az aprófalvak aránya legalább 40% (39 db) az aprófalvakban élők aránya legalább 10% (34 db) Aprófalvas körzet – 10 db Egymással határos, ugyanazon tájegységhez tartozó aprófalvas kistérségek a települések 44%-a az aprófalvak 78%-a a népesség 16%-a az aprófalvas népesség 75%-a

Aprófalvas körzetek - települések

Aprófalvas körzetek - népesség

Aprófalvak típusai Hagyományos (elnéptelenedő, kiürülő) aprófalvak Slummosodó aprófalvak Szuburbán és ingázó aprófalvak Hétvégi falvak Turisztikai szolgáltató falvak Uradalmi falvak Alternatív életlehetőségeket biztosító (öko)falvak

Munkaerő-piaci kereslet Foglalkoztatottság 1990 2000 Foglalkoztatott 115 ezer fő 76 ezer fő Munkanélküli 4 ezer fő 15 ezer fő Inaktív 96 ezer fő 113 ezer fő Eltartott 85 ezer fő 74 ezer fő Összesen: 300 ezer fő 278 ezer fő Nők aránya 38,3% 41,5% Helyben foglalkoztatott 22 ezer fő 30% ebből mezőgazdaságban 26,8% szolgáltatásban 55,2% iparban 18,0%

Potenciális kereslet Belső piaci igényeket kielégítők pedagógus, orvos, orvosi asszisztens, ápoló, pap, közigazgatási hivatalnok, szociális gondozó, gyermekfelügyelő, falugondnok, településüzemeltető, közösségszervező, kereskedő, postás, fodrász Korlátos piac, csak megosztott feladatellátással bővíthető 10-15 falunként 90 munkahely B. Külső piacra irányuló tevékenységekben is dolgozók: épület-karbantartó, állattenyésztő, gyümölcstermesztő, növénytermesztő, erdőművelő, méhész, tájfenntartó, mezőgazdasági idénymunkás, önálló gazdálkodó, kisüzemi élelmiszeripari munkás, kézműves, falusi vendégfogadó, túravezető, programszervező, háztartási alkalmazott, számítógépes munkakörben dolgozó távmunkás, értékesítési menedzser Bővíthető 10-15 falunként 250 munkahely

Foglalkoztatási programok és tapasztalataik külföldi foglalkoztatási törekvések és programok, valamint azok tapasztalatai EU: foglalkoztatási stratégia, EQUAL, KAP, LEADER USA: vidéki közösségek megerősítése program hazai foglalkoztatási törekvések összegzése Foglalkoztatási, vidékfejlesztési, szociális, gazdaságfejlesztési, területfejlesztési Az NFT illeszkedése az aprófalvas szükségletekhez Eredmény: Új, célzott programra van szükség

Aprófalvak fejlesztési szükségletei Kislétszámú alkalmazotti státuszban lévő munkaerővel, hálózatosan működtethető munkahelyek A fejlesztés (civil) alanyának megerősítése, külső alany bevonása Inaktívak fontos célcsoport Betelepülés ösztönzése Integrált megközelítés Kiegészítő szolgáltatások a foglalkoztatás mellé Zéróhoz tartó pénzbeni sajáterő Követhető minták Menedzsment és döntéshozók felkészítése, „lássanak világot!” Hatékonyság mérése más módon

Fejlesztési célok Centrumokhoz való kapcsolódás: közlekedés, informatika + választék az oktatásban, kereskedelemben, szórakozásban Innovatív népesség betelepülése: lakások előkészítése Közösségi vállalkozások Tájfenntartás Üdülőházak gondozása Turisztikai szolgáltatások Városiaknak élelmiszer, háztartási szolgáltatások Falufelújítás és karbantartás Szociális és személyi szolgáltatások Információs szolgáltatások Kézművesség Közösségi kapcsolatok megerősítése (belső és külső)

Javasolt modellprogramok Faluműhely Karbantartás, tájgondozás szociális vállalkozásban Turizmus franchise rendszerben Közösségi mezőgazdálkodás Szociális alappont Vidékfejlesztési gyakorlóhelyek hálózata

Folytatás (1) A kutatásban: Az eddigi és az indítandó új programok részletes hatáselemzése Értékelési eszköz kidolgozása az aprófalvas szempontok érvényesülésének kimutatásához és a hatáselemzéshez Az aprófalvas falutípusok és a hozzájuk tartozó foglalkoztatási szükségletek további árnyalása (kérdőíves felmérés) Az aprófalvakba való betelepülési szándékok és motivációs tényezők feltárása (kérdőíves felmérés)

Folytatás (2) A gyakorlatban: Az aprófalvas szempont beépítése a monitoringba A modellprogramok beépítése az új tervekbe Térségi foglalkoztatási partnerségek szervezése Külső segítői (mentori) hálózat kialakítása Helyi döntéshozók figyelemfelkeltése, utaztatása Helyi menedzsment felkészítése Betelepülést ösztönző propaganda kidolgozása Az aprófalvak és aprófalvas körzetek közötti kommunikáció élénkítése