FENNTARTHATÓ VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS AZ EURÓPAI VÍZ POLITIKA MTA – KvVM közös kutatási program: A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére Somlyódy László BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Fenntartható vízgazdálkodás Cél: biztosítani a jövő generáció vízzel kapcsolatos elvárásainak teljesítését Rugalmasság és elővigyázatosság Zárt víz- és anyagforgalom Társadalmi, politikai és közgazdasági szempontok Összefonódó ökológiai és mérnöki személet Szemléletváltás a vízgazdálkodásban

1998 – 2000: MTA Stratégiai kutatások A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései Vízkészletek hasznosításának környezeti korlátai Az éghajlatváltozás hatása Az árvízvédelem új lehetőségei A mezőgazdaság vízhasználatának problémái Települések komplex vízgazdálkodási kérdései Vízminőség és szabályozása Az ökológiai és a mérnöki szemlélet harmóniája

2000: EU Víz Keretirányelv A fenntartható vízgazdálkodás hosszú távú európai programja Célok: Ökoszisztémák védelme A vizeket érő szennyezések fokozatos csökkentése A fenntartható vízhasználatok hosszú távú biztosítása Balesetek, szélsőséges események káros környezeti hatásainak megelőzése

A megvalósítás különböző szintjei Duna Tisza Dráva Vízgyűjtő és vízgyűjtőkerület a Duna Részvízgyűjtők: Duna Pozsony alatt, Dráva, Tisza Tagállamok: Magyarország .. és még 12 ország

A megvalósítás különböző szintjei 4 nagy tervezési egység a nemzetközi egyeztetésekhez és a EU jelentéshez

A megvalósítás különböző szintjei 4 nagy tervezési egység a nemzetközi egyeztetésekhez és a EU jelentéshez: 18 tervezési alegység a kidolgozáshoz

A megvalósítás különböző szintjei 18 tervezési alegység a kidolgozáshoz Kb. 1000 víztest

Vízgyűjtőgazdálkodási terv 2004 2006 2009 2015 gaz dasá g i szempon t Állapotértékelés Monitoring Környezeti célkitűzés Általában: a vizek jó állapotának elérése 2015-ig közvé l emény Intézkedési program (terv a megvalósításra) Végrehajtás

A kutatás célja Jó állapot? Indokolt eltérések? Minősítési módszerek (kritériumok) Monitoring EU útmutatók, de jórészt hazai feladat Kutatás és alkalmazás párhuzamosan A megvalósítás költségei számottevően függenek a körültekintő hazai adaptációtól A kutatási program célja a Víz Keretirányelv hazai alkalmazásának tudományos támogatása a hazai sajátosságok figyelembevételével

A program végrehajtását meghatározó elemek egyeztetések előírások A fenntartható vízgazdálkodás megvalósítása ______ hazai vízgyűjtőgazdálkodási tervezés hazai sjátosságok Magyarország EU Víz Keretirányelv és egyéb irányelvek Duna vízgyűjtő A Duna Egyezmény Bizottsága (ICPDR) állapotértékelés monitoring intézkedési program KUTATÁSI PROGRAM - Felszíni vizek ökológiai minősítése Mikroszennyezők minősítése Hasznosítható felszín alatti vízkészlet Települési vízgazdálkodás D P S I R DPSIR: Az European Environmental Agency által bevezetett vizsgálati módszer angol nyelvű rövidítése D: emberi tevékenység, P: terhelés, S: állapot, I: hatás, R: intézkedés

Második év: kidolgozás A kutatás programja Első év: előkészítés rendelkezésre álló információk összefoglalása feladatmeghatározás a KvVM-mel közösen alkalmazható (gyors és hatékony) módszerek (kutatás és alkalmazás szoros kapcsolódik) Második év: kidolgozás javaslatok szakmai vitája kidolgozás első fázisa (VKI: állapotértékelés igényei) Harmadik év: véglegesítés, ismertetés végtermék: minősítési javaslatok és monitoring fejlesztési koncepciók (alkalmazhatók a tervezési fázisban) javaslatok a kutatások folytatására (a gyakorlat gyors kutatói válaszokat vár majd) eredmények „népszerűsítése” (elősegíti a szemléletváltást)

Tanulmányok (1) Ács Éva (MTA ÖBKI, Magyar Dunakutató Állomás): Az ökológiai minősítés kérdései 2003: Epilitikus kovaalgák. A szerző segítségére volt tanítványa, Szabó Katalin. Ambrus András (Fertő-Hanság NPI), Kovács Tibor (Mátra Múzeum) és Juhász Péter (MTA BLKI): Az ökológiai minősítés kérdései: Makroszkópikus vízi gerinctelenek. Fleit Ernő (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék): Az ökológiai minősítés kérdései 2003: Általános összefüggések. Guti Gábor (MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás): Az ökológiai minősítés halbiológiai kérdései. Oertel Nándor (MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás): Mikroszennyezők (nehézfémek) és a felszíni vizek élőlény együtteseinek kölcsönhatása (akkumuláció, bioindikáció), és ezek felhasználhatósága a VKI szerinti minősítési rendszerben. Padisák Judit (Veszprémi Egyetem, Limnológia Tanszék): Az ökológiai minősítés kérdései 2003: Fitoplankton. Pomogyi Piroska (Nyugat-Dunántúli KÖVIZIG, és Szalma Elemér (Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Főiskolai Ka, Biológia Tanszék): A makrofita ökológiai minősítés kérdései 2003. Lakatos Gyula (Debreceni Egyetem Alkalmazott Ökológia Tanszék): Az ökológiai minősítés kérdései 2003: VKI értékelés a perifiton (epifiton) adatok felhasználásával. A munkában közreműködtek: K. Kiss Magdolna, Tóth Albert, B. Szabó Marianne, Borics Gábor, Gidó Zsolt, Galicz Éva, Paksi Viktória, Gór Dénes, Kozma Emőke, Krausz Erzsébet, Varga Éva, Kovácsné Gábor Anikó, Hegedűs Ildikó, Deák Csaba és Lakatos Szilvia. Schmidt Antal (Alsó-Duna-völgyi KÖFE): Az ökológiai minősítés kérdései: Nagy folyók fitoplanktonja. Tóthmérész Béla (Debreceni Egyetem, Ökológia Tanszék): Az ökológiai minősítés kérdései: A VKI adatértékelési módszertanának kidolgozása. Szilágyi Ferenc (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék): Az ökológiai minősítés kérdései: Összefoglaló jelentés. 12. Fleit Ernő (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék): Üledékminőségi kritériumrendszerek kritikai áttekintése 13. Fleit Ernő: A mikroszennyező anyagok környezetminőségi kritériumai 14. Juvancz Zoltán (VITUKI Rt): Gyógyszermaradványok, EDS anyagok vizsgálati módszerei, a mérések tapasztalatai és javaslatok a hazai bevezetésre (nemzetközi kitekintés) 15. Licskó István (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék): A mikroszennyező anyagok hazai monitorrendszerével kapcsolatos tapasztalatok összegzése (a vízben jelenlévő mikroszennyező anyagok mérése a törzshálózati mintavételi pontokon)

Tanulmányok (2) 16. Lakatos Gyula (Debreceni Egyetem, Alkalmazott Ökológiai Tanszék): A toxikus szervetlen és szerves mikroszennyező anyagok szerepe és hatásainak áttekintése, hazai esettanulmányok felhasználásával 17. László Ferenc (VITUKI Rt.): A lebegőanyag- és üledékszennyezettségre vonatkozó, meglévő hazai adatbázisok értékelése 18. Ambrus András (Fertő-Hanság NPI), Kovács Tibor (Mátra Múzeum) és Juhász Péter (MTA BLKI): Makrogerinctelenek állapota és a vízjárás kapcsolata a Dunántúl hegy- és dombvidéki kis- és közepes vízfolyásain. 19. Aradi Csaba (Hortobágyi NPI): A felszín alatti vizek és az ökoszisztémák kapcsolata Kelet-Magyarország síkvidéki feláramlási területein 20. Führer Ernő – Járó Zoltán (Erdészeti Tudományos Intézet): Felszín alatti vizektől függő erdők előfordulása Magyarországon 21. Kákonyi Árpád – Sípos Ferenc (Kiskunsági NPI): A felszín alatti vizek szerepe a Duna-Tisza közi hátság védett természeti területein található ökoszisztémák állapotában 22. Liebe Pál (VITUKI RT.): Forráshozamokra vonatkozó kritériumok a felszín alatti vizek hasznosítása során 23. Simonffy Zoltán (MTA TKI Vízgazdálkodási Kutatócsoport ): Felszín alatti vizek hasznosításának ökológiai szempontjai a Víz Keretirányelv követelményeinek figyelembevételével 24. Szalóki Sándor (Halászati és Öntözési Kutató Intézet): A talajvízszint változása és a mezőgazdasági termelés kapcsolatai 25. Dr. Buzás Kálmán (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék): A fenntartható települési vízgazdálkodás kritériumrendszere 26. Clement Adrienne (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék): Tápanyagforgalmi vizsgálatok dombvidéki és síkvidéki mintatelepülésen a települési eredetű diffúz szennyezések meghatározásának módszertani megalapozásához 27. Dr. Dulovics Dezső (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék): Az országos csatornázás-szennyvíztisztítási adatbázis információ-tartalmának értékelése 28. Dr. Vermes László (Szent István Egyetem,??? Tanszék): Nitrogénformák átalakulásai talajban Előkészületben: 29. Deák József (GWIS Kft.): Település alatti felszín alatti vizek nitrát-szennyezése, a VKI szerinti állapotjellemzés javasolt módszere 30. Mezei Antal (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Az országos csatornázás-szennyvíztisztítási adatbázis javítását szolgáló módosítások kidolgozása. 31. Simonffy Zoltán (MTA TKI Vízgazdálkodási Kutatócsoport): A fenntartható települési vízgazdálkodás és a VKI szerinti vízgyűjtő gazdálkodás tervezésének kapcsolódó pontjai

A kutatás eddig elért eredményei: szemelvények Ökológiai minősítés Jó állapot? Eléréséhez szükséges beavatkozások függenek a minősítési rendszertől Ökológiai szempontból elfogadható emberi beavatkozások? Hazai sajátosságok: szabályozott folyók, töltések belvízcsatornák 2003-ban: javaslatok

A kutatás eddig elért eredményei Ökológiai minősítés A hazai biológiai monitoring egyelőre nem elégíti ki az állapotértékelés követelményeit Jelentős fejlesztés szükséges, 2006-ig Hatékony tervezési elvek  költségcsökkentés De… 2004-ig előzetes állapotértékelés Gyors értékelési módszer: Expedíciószerű felmérés az emberi tevékenységek vízi-ökológiai hatásairól Mintegy 65 helyszínen

A kutatás eddig elért eredményei Felszíni vizek toxikus anyagok szerinti minősítése Mikroszennyezők a hazai vizekben: keveset tudunk, nincs elég adatunk adatbázis csak nehézfémekről Minősítés kockázatelemzés alapján Monitoring fejlesztés: szerves mikroszennyezők különleges anyagok: pl. EDS

A kutatás eddig elért eredményei Felszín alatti vízkivételek ökológiai korlátai Területi kritérium Lokális kritérium A hazai vízkivételek túlnyomó része felszín alatti vizekből származik Vízkivételek hatása forrásokra (Dunántúli-khgs.), sekély tavakra, lápokra (Nyírség) növényekre (Duna-Tisza köze) Követelmény: érintett ökoszisztémák jó állapota Javaslat egy komplex kritériumrendszerre: talajvízszintingadozás, növények vízigénye, forráshozam, felszíni vizek táplálása Első lépés: ökoszisztémák területi vízigénye Hasznosítható készlet  Vízkivételek

A kutatás eddig elért eredményei Fenntartható települési vízgazdálkodás Fenntartható települési vízgazdálkodás és a Víz Keretirányelv Zártabb rendszerek, kisebb terhelés Igények és a szolgáltatás, költségek Új kihívások, újszerű megoldások Terhelések értékelése: Víziközmű adatbázis elemzése 50 településen a talajvízminőség A talajvízkutak 70 %-a mutat 50 mg/l-nél nagyobb nitrát-tartalmat 10 településen a felszíni vízminőség A települési N-terhelés 15-30 %-a jut a vízfolyásokba

Következtetések, javaslatok EU-val közösen: egységes víz politika  Szemléletváltás (új módszerek, új fogalmak)  Tervszerűség (szigorú határidők) Követelmények: Stabil, a jelenlegihez képest nagyobb pénzforrások (külső kényszerek) - 2015-ig évente kb. a GDP 1 %-a Intézményi háttér igazítása a feladatokhoz A különböző szintű integráció feltételeinek biztosítása (Duna, részvízgyűjtők, régiók, ágazatok, önkörmányzatok, PP) Szakember-háttér (alap- és továbbképzés, szemléletformálás)

A Tudományos Tanács tagjai Az MTA részéről: Alföldi László az MTA doktora, a VITUKI nyugdíjas főigazgatója Kis Keve Tihamér az MTA doktora, MTA ÖBKI MDA, főigazgató Öllős Géza az MTA doktora, BME, ny. tansz. vez. egy. tanár Szebényi Imre az MTA doktora, BME, ny. tansz. vez. egy. tanár Vörös Lajos az MTA doktora, MTA BLKI, tudományos tanácsadó A KvVM szakmai témafelelősei: Dr. Balásházy László KvVM, főosztályvezető-helyettes Érdiné Dr. Szekeres Rozália KVVM, főosztályvezető Poroszlai Józsefné KvVM, szakmai tanácsadó

JÓ ÁLLAPOT MONITORING MŰSZAKI MEGOLDÁS KÖLTSÉGEK INTÉZMÉNYEK