A PONTSZERŰ ÉS KITERJED TESTEK MOZGÁSA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Advertisements

Egyenletes körmozgás.
Környezeti és Műszaki Áramlástan I.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Mozgások I Newton - törvényei
Az anyagi pont dinamikája A merev testek mechanikája
Testek egyenes vonalú egyenletesen változó mozgása
A PONTSZERŰ ÉS KITERJEDT TESTEK MOZGÁSA
I S A A C N E W T O N.
Dr. Angyal István Hidrodinamika Rendszerek T.
Mozgások Emlékeztető Ha a mozgás egyenes vonalú egyenletes, akkor a  F = 0 v = állandó a = 0 A mozgó test megtartja mozgásállapotát,
DINAMIKAI ALAPFOGALMAK
Newton törvényei.
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Pontrendszerek mechanikája
Mérnöki Fizika II előadás
Mérnöki Fizika II előadás
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
1.feladat. Egy nyugalomban lévő m=3 kg tömegű, r=20 cm sugarú gömböt a súlypontjában (középpontjában) I=0,1 kgm/s impulzus éri t=0,1 ms idő alatt. Az.
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
1. Feladat Két gyerek ül egy 4,5m hosszú súlytalan mérleghinta két végén. Határozzuk meg azt az alátámasztási pontot, mely a hinta egyensúlyát biztosítja,
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
KINEMATIKAI FELADATOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
Egyszerű emelők.
Időbeli lefolyás szerinti
Mi az erő ? A fizikában az erő bármi olyan dolog, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra késztet.
TÖMEGKÖZÉPPONT A kiterjedt test egy idealizált, elméletileg meghatározott pontja, amelyben a testszegmensek súlyerejének forgatónyomatéka nulla.
Egyszerű emelők.
EGYENSÚLY, ÁLLÁSBIZTONSÁG.
Egyszerű emelők.
A MOZGATÓRENDSZER BIOMECHANIKÁJA
A PONTSZERŰ ÉS KITERJEDT TESTEK MOZGÁSA
Dinamika.
Erőhatások az ízületekben
Dinamika.
I. Törvények.
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Erőtan Az erő fogalma Az erő a testek kölcsönös egymásra hatása.
Paradoxon perdületre TÉTEL: Zárt rendszer perdülete állandó. A Fizikai Szemle júliusi számában jelent meg Radnai Gyula és Tichy Géza hasonló című.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
A dinamika alapjai III. fejezet
Az erő.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Kör és forgó mozgás.
FIZIKA.
A tehetetlenségi nyomaték
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Munka.
Egyenes vonalú mozgások
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
Merev test egyensúlyának vizsgálata
Pontszerű test – kiterjedt test
2. előadás.
Fizika összefoglaló Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Különféle mozgások dinamikai feltétele
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebessége.
A forgómozgás és a haladómozgás dinamikája
F F G G F G kGkG kGkG kFkF kFkF kGkG kFkF Első osztályú (kétkarú) emelő Másodosztályú (egykarú) emelő Harmadosztályú (egykarú) emelő k G > k F G < F.
Mechanikai rezgések és hullámok
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Mechanika Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
PERDÜLET NAGY NORBERT I₂.
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
A tehetetlenségi nyomaték
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Dinamika alapegyenlete
Előadás másolata:

A PONTSZERŰ ÉS KITERJED TESTEK MOZGÁSA

Időbeli lefolyás szerinti Mechanikai mozgások Pont Kiterjedt test Időbeli lefolyás szerinti Pálya szerinti

Pontszerű test mozgása Egyenes vonalú Görbe vonalú

Kiterjedt test mozgása

Haladó (transzlációs)

Forgó A levegőben a tömegközéppont (súlypont) körül Támasz vagy fogáspont körül

Transzlációs és forgómozgás az izületekben Forgás Transzláció+ forgás = gördülés

A haladó és forgó mozgás kombinációja kiterjedt test esetén

A testszegmentek, a szegmentek súlypontjának (tömegközéppontjának) és a rendszer súlypontjának mozgása A kiterjedt test egy idealizált, elméletileg meghatározott pontja, amelyben a testszegmensek súlyerejének forgatónyomatéka nulla.

A merev test forgása, forgástengelyének helye, ha a talajjal érintkezésben van Forgáspont, forgástengely

A fogáspont körül

Levegőben A levegőben a tömegközéppont (súlypont) körül, vagy a súlyponton átmenő tengely(ek) körül

Vízben Felhajtóerő Súlyerő

Az elmozdulásvektor és az út

Időbeli lefolyás szerint Nem egyenletesen változó Nem változó Egyenletesen változó Változó Nem egyenletesen változó

Egyenletes Nem változó Egyenletes Változó Pl. egyenesvonalú egyenletes mozgás Egyenletes Változó A sebességvektor iránya állandóan változik

Nem egyenletesen változó Az egyenlő idők alatt megtett útak hossza nem egyenlő Egyenletesen változó A gyorsulás állandó Nem egyenletesen változó A gyorsulás változó

Mozgástörvények Út (s) Sebesség (v) Gyorsulás (a) Szögváltozás () A kinematikában használt, a mozgások leírására szolgáló mennyiségek Út (s) Sebesség (v) Gyorsulás (a) Szögváltozás () Szögsebesség () Szöggyorsulás ()

m g < m a G < F s1= c · t s2= g/2 · t2 FÜGGŐLEGES HAJÍTÁS v1 = c Légüres térben v1 = c Szabadesés sebessége t időpontban v2 = g · t Tényleges sebesség v = v1 -v2 = c - g · t Az emelkedés ideje F t1 = c / g Az emelkedés útja G=mg s1 = c2 / 2g m g < m a G < F

Példák Labdával gyertyát rúgunk. Mekkora volt a kezdősebesség, ha 45 m magasra emelkedett?   Mivel a hajítás magassága adott, írjuk fel az erre levezetett képletet! ymax = 45 m

Vízszintes hajítás Newton I. törv. v0 F g sy sx sx = v0·t

Vízszintes hajítás vtx = v0 v0 vty = g t vtx = v0 vt tg =vty /vtx vty

A pontszerű test vízszintes haladásának távolságát befolyásoló tényezők sx = v0·t

Ferde hajítás hmax Smax tmax = vy /g Smax = 2vx · tmax

A kirepülési szög és a leérkezési hely jelentősége

A felugrási magasság kiszámítása sy(h) 2010. 09. 24.

A felugrási magasság kiszámítása

F = dI / dt Newton II. törvénye (impulzustétel) Erőlökés (impulzus) Minden tömegpont impulzusának egységnyi idő alatti megváltozása egyenlő a tömegpontra ható erők eredőjével Impulzus (Mozgásmennyiség) Erőlökés (impulzus)

Az erő-idő görbék meghatározott és számított változói Impulzus és felugrási magasság F I tcc tl F I=F ·t t Az impulzus az erő idő szerinti integrálja Icc az ízületek kinyújtása alatti erő-idő görbe alatti területet jelenti

Fr = G = mg Fr = G + m a Fr = G – ma

Térdízületi szög – idő görbe Az ízületek kinyújtása alatti erő-idő görbe alatti terület Talajreakcióerő – idő görbe

AZ SJ és CMJ típusú felugrások erőgörbéinek összehasonlítása SJ (squat jump) – guggolásból ízületi nyújtással végrehajtott felugrás CMJ (counter movement jump) – ízületi hajlítás utáni ízületi nyújtással végrehajtott felugrás)

(d= a kőrív hossza, r = sugár) Forgómozgás Szögelfordulás ( ) Kifejezés: fok vagy radián (SI egység) Radián =körív / sugár 1 radián = 1d/1r (d= a kőrív hossza, r = sugár) Radian =  fokban / 57.3 360 = 2 radián = 6,28 radián 180 =  radián = 3,14 radián 90 = 1/2 radián = 1,57 radián 1 fok = 0.0174 rad

Periódusidő (T) és frekvencia (f) f= 1/T T = a két azonos állapot között eltelt idő f= 1/T 1 hertz (Hz) leegyszerűsítve az 1 másodperc (s) alatti rezgésszám.

2 radián = kőrív / sugár = 2 r /r Fordulatszám (körülfordulás; n) 360 = 2 radián = 1 körülfordulás 2 radián = kőrív / sugár = 2 r /r kör kerülete: K = 2rπ.

T = a két azonos állapot között eltelt idő Szögsebesség 1 f/perc = 2π rad·perc‒1 = 2π/60 rad·s‒1 = 0,10471976 rad·s‒1 r d – az elmozdulás útja Kerületi sebesség T = a két azonos állapot között eltelt idő

2010.10.08.

Centripetális gyorsulás Egyenletes körmozgás

Centripetális gyorsulás Egyenletesen változó körmozgás at = tangenciális gyorsulás ar = sugár irányú (centripetális) gyorsulás

Ipulzusmomentum Egy mozgó tömegpont impulzusmomentuma: r = a tömegpont valamely vonatkozási ponttól mért távolsága p az impulzusa

Grafikus ábrázolás Összefüggés az erő (F), nyomaték (τ), valamint az impulzus (p) és az impulzusmomentum (L) között

Kiterjedt testek esetén hasznos a tehetetlenségi nyomaték segítségével kifejezni  a test szögsebesség vektora,  a tehetetlenségi nyomaték

Inertia, tehetetlenségi nyomaték  = m r2 = 5 · 102 = 500 kg m2 m = 5 r = 10 m = 10  = m r2 = 10 · 102 = 1000 kg m2 r = 10 m = 5  = m r2 = 5 · 102 = 500 kg m2 r = 20 m = 5  = m r2 = 5 · 202 = 2000 kg m2 Szöggyorsulás() = nyomaték (M) / inertia ( ) M =   β

Forgatónyomaték (M) Statikus helyzetben m r mg k Erő(teher) kar= a forgáspontból az erő hatásvonalára bocsátott merőleges egyenes hossza m= 5 kg r= 0,2 m  = 45 k = 0,14 m

Forgatónyomaték (M) m= 5 kg r= 0,2 m Dinamikus körülményben t= 0,05 s  = 45 = 0,785 rad  = 900/s = 15,7 rad/s m r

M = F • k F A statikus (izometriás erő) mérése k Biceps brachii Brachialis Brachioradialis k M = F • k F

Fi = F • kF / ki F • kF = Fi • ki Az izomerő kiszámítása M = F • kF Mi = Fi • ki Fi F • kF = Fi • ki Fi = F • kF / ki ki kF F

Nyomaték egyensúly Nettó nyomaték = Mi – (MG1 + MG2) = 0 Izometriás kontrakció Mi > MG1 + MG2 Koncentrikus kontrakció Mi < MG1 + MG2 Excentrikus kontrakció

Az izületi forgó mozgás és a kiterjedt test haladó mozgásának kombinációja

A felugrási magasság kiszámítása sy(h)

A felugrási magasság kiszámítása t0 = v0 / g smax = v20 / 2g t0 =2v0 / g v0 =t0g / 2 v

F = dI / dt F t = m a Newton II. törvénye (impulzustétel) Minden tömegpont impulzusának egységnyi idő alatti megváltozása egyenlő a tömegpontra ható erők eredőjével F = dI / dt F t = m a Mozgásmennyiség I = m v Erőlökés (impulzus) F t = I F(t) dt = m v

Az erő-idő görbék meghatározott és számított változói Impulzus és felugrási magasság F I tcc tl

Fcsúcs tF EKR = F / t EKRt =dF / dt

Fcsúcs tF EKRt =dF / dt