Némethné Székely Edina A FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKA ADATGYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA ADATSZOLGÁLTATÁSOK Némethné Székely Edina Statisztikai elemző 2007. június 13. 1

TARTALOMJEGYZÉK JOGI ALAPOK KINEK? MILYEN GYAKORISÁGGAL? MILYEN HATÁRIDŐRE? HOGYAN? MIRŐL?

Az MNB rendelet elérhető: www.fma.mnb.hu JOGI ALAPOK Jegybanktörvény alapján MNB elnöki rendelet írja elő az adatszolgáltatási kötelezettséget Az MNB rendelet elérhető: www.fma.mnb.hu Főbb részeiről néhány szót mondok: Normaszöveg és 3 melléklet. 1.melléklet- táblázat kinek, miről, mikor kell adatszolgáltatást készíteni 2. melléklet – maguk a kitöltendő táblák és kitöltési útmutatók 3. melléklet – technikai segédletek Megjelenése: 2007 február vége Hatályos. 2008 január 1-től, a köztes idő (még 7 hónap) áll rendelkezésükre a szükséges felkészüléshez Jelenleg elérhető az MNB honlapon. (www.fma.mnb.hu)

KINEK? MILYEN GYAKRAN? Adatszolgáltatási kötelezettsége van a gazdasági szervezetnek, amennyiben teljesülnek rá a rendeletben előírt feltételek MNB kijelöli és írásban értesíti Havi jelentés A gazdasági szereplő dönti el, hogy az egyes adatszolgáltatások tekintetében meghatározott értékhatár-kritériumok fennállnak-e, ha igen, teljesítenie kell az adatszolgáltatást Negyedéves és éves gyakoriságú jelentés MNB-rendeletben nevesített további adatszolgáltatók (MÁK, APEH stb.) Negyedéves jelentés A továbbiakban az 1. és 2. pont körébe tartozó adatszolgáltatásokról beszélünk, amelyek tekintetében a gazdasági szervezetek (jelenlévők?) adatszolgáltatók lehetnek. Szerintem a havi és negyedéves adatszolgáltatások kapcsán e slide-nál szóban ki kell még emelni, hogy többségük egymást kizáró adatszolgáltatás, azaz: azonos szerkezetű és tartalmú adatszolgáltatások léteznek havi és negyedéves gyakorisággal is, amelyek közül az adatszolgáltatónak Havit kell teljesíteni, ha az MNB kijelölte Negyedévest, ha az MNB nem jelölte ki, de a negyedéves adatszolgáltatás rendeletben előírt feltételei az adatszolgáltatónál fennállnak. egy azonos adattartalmú jelentést egy jelentő tehát vagy csak havonta, vagy csak negyedévente kell, hogy beküldje, nincs ismétlődés/átfedés! Ezekre a későbbiekben az egyes témáknál kitérünk.

MILYEN HATÁRIDŐRE? Havi – tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap Negyedéves – tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap. Éves – tárgyidőszakot követő év június 30. (R29) február hónap 10. munkanapja (R28) március hónap 10. munkanapja (R27) Eseti – kapcsolódó adatszolgáltatás határidejét megelőző munkanap (R01) Az adatszolgáltatások többsége havi és negyedéves gyakoriságú (ezeket a slide-on nem soroltuk fel).

HOGYAN? Papíron vagy MNB elektronikus adatbefogadási rendszerén (EBEAD) keresztül EBEAD: Web alapú felhasználói portál 1.) Az EBEAD rendszerben a felhasználók azonosítása fokozott biztonságú tanúsítvány alapján történik. Ennek megfelelően a felhasználók az EBEAD rendszerbe tanúsítványaik (azonosító kód) birtokában léphetnek be. Ehhez MNB általi regisztráció szükséges Internetes kapcsolat és e-mail fiók Fokozott biztonságú, azonosítást lehetővé tevő tanúsítvány beszerzése a hitelesítés-szolgáltató cégektől. 2.) EBEAD rugalmas megoldást biztosít az adatszolgáltatások rögzítésére és feltöltésére Manuálisan rögzíthetőek az adatok a web felületen vagy Feltölthető fájl formátumból. A rendszer által elfogadott formátumok csv vagy xml 3.) Elküldés előtt (feltöltés, manuális rögzítést követően) automatikusan megtörténik az adatok formai és szűkített tartalmi ellenőrzése. A rendszer hibanaplót készít (EBEAD jelentésnapló), amelyben kilistázza a hibákat és visszajelzést ad az adatszolgáltatónak. Csak hibátlan adatszolgáltatások küldhetőek át az EBEAD rendszeren az MNB befogadó rendszerébe (START). A START-ban további tartalmi ellenőrzések futnak le, amelyek eredménye az EBEAD erre a célra kialakított funkciójával (START jelentésnapló) megtekinthető. 4.) Korszerű és gyors rendszer, az adatszolgáltató számára automatikusan generálódik egy feladat lista, amelyben a rendszeres adatszolgáltatói kötelezettségek mellett megtalálhatóak az MNB által adott egyedi feladatok is (pl. visszakérdezés egy jelentett tételre) Lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználó az egyes feladatok határideje előtt e-mailben figyelmeztetést kérjen.. Amennyiben az adatszolgáltató szervezet több felhasználót is regisztrál a rendszerhez, számukra különböző jogosultságokat is beállíthat. 5.) Jelentésnapló szolgál arra, hogy meg lehet jeleníteni az elkészített és beküldött adatszolgáltatások státuszát.

MIRŐL? A gazdasági szereplőknek a nem rezidens felekkel szembeni saját pénzügyi eszközeinek állományáról és az azokat érintő tranzakciókról kell jelenteniük Az új adatgyűjtések - amelyek felváltják a jelenlegi „M”-es adatszolgáltatásokat - betűjele „R” Hat fő témakör: Tőkebefektetések Értékpapír befektetések Pénzügyi derivatívák Egyéb befektetések Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak Tájékoztató mérlegadatok A továbbiakban a hat fő témakör mentén ismertetjük az új adatszolgáltatásokat!

1. témakör: TŐKEBEFEKTETÉSEK Tartalma: Külföldiek közvetlen tőkebefektetése az adatszolgáltatóban Adatszolgáltató közvetlen és közvetett tőkebefektetése(i), valamint fióktelepe külföldön Külföldi befektetővel, befektetéssel, fiókteleppel és külföldi vállalatcsoport tagokkal lebonyolított egyéb befektetések Külföldi ingatlantulajdon Adatszolgáltatások: havi adatszolgáltatások, két megkülönbözetett adatszolgáltatói csoport részére (R02, R03) éves adatszolgáltatás (R29) törzsadatok eseti adatszolgáltatása (R01) Első két pöttyhöz: Havi/negyedéves adatszolgáltatásban ide tartozik: Tulajdonosi részesedés mértéke és időszaki változásai: tőkebefektetés, tőkekivonás; részesedést megtestesítő értékpapírok állománya, osztalék követelés/tartozás és változása, Éves adatszolgáltatásban: saját tőke, éves eredmény és egyéb kiegészítő éves adatok Harmadik pöttyhöz: A későbbiekben, az egyéb befektetéseknél beszélünk róla. Negyedik pöttyhöz: Havi/negyedéves adatszolgáltatásban ide tartozik: külföldi ingatlantulajdon szerzése, átruházása Éves adatszolgáltatásban: külföldi ingatlantulajdon állománya, az állományban és értékében bekövetkezett éves változások összesítése A tőkebefektetések témakörbe tartozó adatszolgáltatások rendszere a legösszetettebb: havi vagy né. gyakoriság mellett éves és eseti adatszolgáltatást is kell küldeni! Az eseti adatszolgáltatás regiszter célú, célja, hogy a jelentésköteles partnereket partnerazonosító-kóddal lássa el az adatszolgáltató, amely kódokat a további adatszolgáltatásokban használ. Értékhatár is több szemponthoz kötött A szektorspecifikus kérdőíveket az egyes témáknál – mint itt is – említsük meg

témakör: TŐKEBEFEKTETÉSEK folyt. Értékhatárok: Éves adatszolgáltatás: külföldi befektető(k)re jutó saját tőke: +/- 250 millió Ft vagy külföldi befektető(k)re jutó összes osztalék: 250 millió Ft vagy külföldi, 10%-ot elérő tőkebefektetés(ek) értéke: 10 millió Ft

2. témakör: ÉRTÉKPAPÍR BEFEKTETÉSEK Tartalma: Az adatszolgáltató tulajdonában lévő, rezidens vagy nem rezidens által akár belföldön, akár külföldön kibocsátott, nem belföldön letétkezeltetett értékpapírok Az adatszolgáltató által kibocsátott értékpapírok összállománya, továbbá ebből a saját tulajdonában lévő, nem belföldön letétkezeltetett értékpapírok Nem belföldi letétkezelővel kötött, a hó végén nyitott repo típusú, illetve értékpapír kölcsön ügyletek Adatszolgáltatás: Havi adatszolgáltatás: R04 Adatok számbavétele: Alapvetően a hó végi állományok jelentése értékpapíronként (ISIN kódok szerint) Részvények: db-ban, hitelviszonyt megtestesítő papírok: névértéken ÉP tartalma: további egyéb információk (ISIN nélküli papírok, repó ügyletek adatai, a jelentett papírok piaci árakra vonatkozó infók.)

3. témakör: PÉNZÜGYI DERIVATÍVÁK Tartalma: Nem rezidens partnerrel kötött saját számlás pénzügyi derivatíva ügyletek: swap, opció, futures, forward és egyéb származtatott ügyletek (a vállalatcsoporton belül kötöttek is itt jelentendők) Adatszolgáltatás: havi adatszolgáltatás: R05, minden szektornak egyforma Adatok számbavétele: Ügyletenként, piaci árakon elvégzett kiértékelés eredménye szerint a követelések, vagy tartozások között mind az állományi (pozíciós), mind a forgalmi adatok Csoportosítás: külön a követelés és a tartozás táblában, derivatíva alaptípusonként és országonként Az így összesített adatok forintban Ügyleteket nem a könyvek szerint kell jelenteni, hanem ügyletenként.

4. témakör: EGYÉB BEFEKTETÉSEK Tartalma: Nem vállalatcsoportba tartozó nem rezidens felekkel szembeni hitel, pénzügyi lízing, pénzmozgással járó repó ügyletek, lekötött bankbetét, hitelintézeti folyószámla, nem hitelintézeti folyószámla, kereskedelmi hitelek, váltóügyletek, egyéb pénzügyi befektetések – ezen ügyletekből származó követelések, tartozások, és ezek tárgyidőszaki változásai Adatszolgáltatások: Havi (R06, R07, R08, R09) adatszolgáltatások négy megkülönbözetett adatszolgáltatói csoport részére Lejárati bontások negyedéves adatszolgáltatása (R20, R21, R22) Többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók egyéb hitelei és az államilag garantált hitelek negyedéves (R24) és éves (R28) adatszolgáltatása R20 adatszolgáltatást akkor kell kitölteni, ha az egyéb befektetések jelentéseiben (akár a haviban, vagy a negyedévesben), éven túli lejáratú (hitel, pénzügyi lízing, repó, kereskedelmi hitel, egyéb tartozás) tartozás miatt áll fenn tárgynegyedév végén nyitott tartozás állománya az adatszolgáltatónak. Havi bontásban kell részletezni az esedékes állományokat. R24 és R28 adatszolgáltatást annak kell teljesíteni, aki államilag garantált hitelek jelentésében érintett illetve annak, aki többségi állami tulajdonú adatszolgáltató, nekik minden felvett éven túli egyéb hiteléről ki kell tölteni a táblát. Hitelenként kell megadni az adatokat (egyedi adatok a hitelekről)

4. témakör: EGYÉB BEFEKTETÉSEK folyt. Adatok számbavétele: Bruttó számbavétel: Követelések és tartozások külön táblákban Eredményszemléletű adatok Állományi és forgalmi adatok eredeti devizanemben Elhatárolt kamatadatok Zárt, azonos táblaszerkezet több adatszolgáltatásban Nyitó állomány + növekedés - csökkenés +/-egyéb változások = záró állomány Tranzakciók: Felvett/nyújtott hitelek esetében bruttó (növekedés, csökkenés) forgalmi adatok Egyéb ügyleteknél csak a nettó állományváltozás (nyitó-záró állomány) Számviteli nyilvántartáshoz (főkönyvi adatokhoz) való közelítés. Egy táblában jelentendők a tőke és jövedelem adatok.

5. témakör: VISZONZATLAN ÁTUTALÁSOK ÉS ESZMEI, SZELLEMI JAVAK Tartalma: Viszonzatlan átutalások nem rezidensekkel szemben: adók, tb hozzájárulások, támogatások…stb. Eszmei, szellemi javak szerzése/átruházása nem rezidenstől /nek: szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy…stb Adatszolgáltatás: havi adatszolgáltatás (R11) Adatok számbavétele: Bevétel és kiadás forgalmi adatok

6. témakör: TÁJÉKOZTATÓ MÉRLEGADATOK Tartalma: Egyes tájékozató mérlegadatok (követelések, kötelezettségek, saját tőke elemei, eredmény) évközi megadása Adatszolgáltatás: negyedéves adatszolgáltatás (R19) (Nincs értékhatár!) Adatszolgáltatásra kötelezettek azok a nem pénzügyi vállalatok, amelyek: az előzőekben ismertetett fizetési-mérlegadatszolgáltatások valamelyikének teljesítésére kötelezettek, és az MNB részére nem küldenek F97 adatszolgáltatást.

KAPCSOLATTARTÁS MNB adatszolgáltatásért felelős vezető kijelölése az adatszolgáltatónál Honlapon www.fma.mnb.hu alatt: információk az új adatgyűjtési rendszerről E-mail: statisztika_fm@mnb.hu e-mail cím a felmerülő kérdéseknek (a válaszokat a gyakori kérdések között a honlapon közzé tesszük) További hírlevelekkel keressük meg az adatszolgáltatókat. MNB honlapon minisite kerül kialakításra.

Köszönjük figyelmüket!