Jegybanki eredmény Magyar Nemzeti Bank, Számvitel és Pénzügyi elemzések 2009. október 30.

Az előadás menete Elméleti és szabályozási háttér Államadósság finanszírozás és a jegybanki eredmény kapcsolata Előrejelzés

Elméleti és szabályozási háttér

A mérleg szerkezete meghatározó az eredmény szempontjából Az MNB egyszerűsített mérlege (átlagállományi adatok)

Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható főbb folyamatok Az MNB mérlegének és eredményének alakulását elsősorban a monetáris politika céljai és választott eszközei, valamint a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok határozzák meg.

Az MNB eredménye tényezőnként (1) Kamateredmény és pénzügyi műveletek eredményének elemei: Forint és deviza kamateredmény: az eszközök és források után kapott és fizetett kamat egyenlege. A jegybank a devizatartalékot döntően forintforrásokból finanszírozza, így az átlagos forint- és devizakamat közötti különbözet miatt a kamategyenleg jellemzően negatív. Pénzügyi műveletek realizált eredménye: a deviza-értékpapírok piaci árváltozásából származó, azok értékesítése vagy lejárata során keletkező realizált nyereség vagy veszteség.

Az MNB eredménye tényezőnként (2) A mérleg szerkezete meghatározó az eredmény szempontjából 2009. szeptember 30.

Az MNB eredménye tényezőnként (3) 2. Realizált devizaárfolyam eredmény: Az MNB jelentős nyitott devizapozícióval rendelkezik. A forint árfolyam változásakor a devizapozíción keletkező teljes átértékelési hatásból csak a realizált nyereség/ veszteség jelenik meg. Realizált devizaárfolyam nyereség/veszteség a nettó deviza-pozíció változásakor keletkezik. A realizált árfolyameredmény a devizapozíció csökkenésnek a hivatalos és beszerzési árfolyam különbségével képzett szorzata. 3. Banküzemmel és működéssel kapcsolatos eredmény Bankjegy- és érmegyártás költsége Banküzem működési költségei Egyéb eredmény (pl. jutalékok, díjak) Céltartalék és értékvesztés elszámolás

Nem realizált nyereség, veszteség Az EKB-hoz hasonlóan megkülönböztetjük: Realizált eredmény — eredménykimutatás része Nem realizált eredmény (kiegyenlítési tartalék) — mérlegtétel, a saját tőke része Forint árfolyam kiegyenlítési tartaléka A teljes átértékelési hatás nem realizált része. Az MNB devizában fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek aktuális és átlagos beszerzési árfolyamon számított értékének különbsége. Deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka A deviza-értékpapírok esetében az értékelés napján érvényes piaci érték és a nyilvántartási érték közötti különbözet.

Az MNB saját tőkéje 2009. szeptember 30-án A jegyzett tőke 10 milliárd forint Az eredménytartalék 9,5 milliárd forint. a korábbi évek nyereségéből adódik, mely – az állam döntése alapján – nem került osztalékként kifizetésre, hanem a későbbi évek veszteségét hivatott finanszírozni. A forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka 220 milliárd forint. A deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka 44 milliárd forint. Tárgyidőszaki eredményként 75 milliárd forint nyereség halmozódott fel.

Az MNB elszámolása a költségvetéssel Cél: az MNB tőkeellátottságának biztosítása, ezért az állam az MNB tőkehelyzetét évente köteles rendezni (MNB-ről szóló 2001. évi LVIII. törvény) Veszteségtérítés: Ha az éves eredmény negatív és meghaladja az eredménytartalékot, a költségvetés a különbséget a tárgyévet követő évben köteles megtéríteni (nyereség osztalékként elvonható) Államadósságot és költségvetési hiányt növel Tartalékfeltöltés: Ha a kiegyenlítési tartalékok bármelyike negatívvá válik, a tárgyévet követő évben köteles a költségvetés feltölteni. A két tartalék egyenlege egymással szemben NEM számolható el Államadósságot növel, DE a költségvetés hiányát nem érinti

Államadósság finanszírozás és a jegybanki eredmény kapcsolata

Az állami forint- illetve devizafinanszírozás hatása a jegybanki mérlegre Kincstári számla ↑ MNB-kötvény ↓ Állampapír-kibocsátás Összességében az MNB-mérleg forrásoldala átmenetileg átrendeződik, de az MNB-kötvény állománya nem változik. Kifizetések teljesítése MNB mérleg Kincstári számla ↓ MNB-kötvény ↑ MNB mérleg Az állam forintban finanszírozza magát: Kincstári számla ↑ Devizahitel felvétele Összességében a jegybank mérleg-főösszege nő: eszközoldalon a devizatartalék, forrásoldalon a kéthetes kötvény állománya. Kifizetések teljesítése MNB mérleg Kincstári számla ↓ MNB-kötvény ↑ Az állam devizában finanszírozza magát: az MNB-kötvényállomány nő MNB mérleg Devizatartalék ↑

Az állam finanszírozása a válságban A válság kitörését követően 1. állampapír-piaci nehézségek, alacsony kötvénykibocsátás 2. tartalékigény megnőtt, devizatartalékot növelni kellett Állam nemzetközi szervezetektől felvett devizahitelből finanszírozza a hiányt és a lejáró államkötvény egy részét, ezzel párhuzamosan nőtt a devizatartalék Az államadósságon belül csökkent a forintállampapír aránya és jelentősen emelkedett a devizahitel aránya A devizahitel átváltásakor kapott forint elköltésével nőtt a bankok jegybanki likviditása, azaz MNB-kötvény állománya

A devizahitel növeli az MNB-kötvény állományát (kumulált változás)

Hiányfinanszírozás költsége Forint állampapírok kibocsátása esetén az állampapír kamata a költség, ami lényegében 3 részre bontható: ÁKK Szuverén forint- és devizahozam közti különbség (pl. árfolyam-kockázati prémium) Forint- állam-papír kamata Országkockázati felár Kockázatmentes hozam

Magasabb devizatartalék tartásának költsége Ha az MNB saját devizahitel felvételével növeli devizatartalékát, akkor az MNB mérlegének eszköz- és forrásoldalán is nőnek a devizatételek. A devizahitel költségével szemben a tartalék hozama áll. A kettő közötti különbözet (az országkockázati felár) a devizatartalék tartásának a költsége. MNB-költség MNB-bevétel Deviza-hitel költsége Tartaléktartás költsége Tartalékon elérhető hozam

Hiányfinanszírozás és devizatartalék költsége Ha az állam forint helyett devizahitelből finanszírozza a hiányt, akkor a forint- és a devizafinanszírozás költsége közötti különbözetet az MNB fizeti meg. ÁKK-költség MNB-kötvény költsége Államadósság áthárított költsége Deviza-hitel költsége Tartaléktartás költsége Tartalékon elérhető hozam ellensúlyozza

Következmény: csökkenő ÁKK kamatkiadás, romló MNB-eredmény 2008-2009-ben a forint/devizakamat jelentősen emelkedett, ami az ÁKK kamatkiadásának növekedését eredményezte volna. A jelentős devizahitel-felvétellel ugyanakkor az adósságon belül megnőtt az olcsóbb devizahitel aránya: Az ÁKK által fizetett kamatláb a forint- és devizakamatok ugrása ellenére nem nőtt. Az MNB-kötvény állománya, és így az MNB kamatkiadása jelentősen emelkedett, ami rontja az MNB eredményét.

Emelkedő piaci kamatok mellett csökkenő implicit kamat a költségvetésben

Előrejelzés

Az MNB emelkedő veszteségének tényezői Az MNB-kötvény állománya jelentősen növekedett Az MNB-kötvény kamata, azaz a jegybanki alapkamat a válság kitörését követően emelkedett A devizatartalékon elérhető hozam eközben csökken

Az MNB eredmény előrejelzésének sarokkövei 1. Hozamok előrejelzése forward hozamgörbék mentén Jegybanki alapkamat; devizatartalék hozama; IMF hitel kamata 2. Változatlan árfolyam feltételezés 3. Mérlegtételek alakulásának előrejelzése ÁKK finanszírozási tervére vonatkozó prognózis alapján Devizahitel-felvétel és devizakötvény kibocsátás Várható konverziók EU-transzferek és államháztartás várható deviza-kifizetései 4. Deviza- és forint-kamateredmény előrejelzése 5. Realizált árfolyamnyereség becslése

2009-ben még pozitív eredmény várható A jegybank 2009 első háromnegyed évi eredménye Az első háromnegyedévi nyereség forrása: MNB-kötvény „felduzzadása” fokozatosan következett be Gyenge forintárfolyam mellett jelentős realizált árfolyamnyereség A devizahozamok csökkenése csak késéssel jelentkezik Állam nagyobb mértékű konverziója (Richter)

Az MNB eredményének alap-előrejelzése Az elkövetkező években azonban jelentős veszteség alakulhat ki a nettó kamatkiadás növekedése és a realizált árfolyamnyereség becsült csökkenése következtében a jegybanki eredményre vonatkozó prognózis bizonytalansága ugyanakkor jelentős (lásd később)

Az MNB eredmény-tényezőinek alakulása

A jelenlegi előrejelzésünk a korábban vártnál enyhébb veszteséggel számol Az augusztusi Inflációs Jelentésben szereplőnél lényegesen kisebb veszteség előrejelzéshez több tényező is hozzájárul: Az MNB irányadó kamatára vonatkozó piaci várakozás augusztushoz képest csökkent A kedvező állampapír-piaci helyzet miatt kisebb devizahitel-felvétel szükséges, ami az MNB-kötvény állományának kisebb emelkedésével jár A devizatartalék hozama deviza-hozamcsökkenés által indokoltnál kedvezőbben alakul (részben átmeneti hatás)

Az MNB eredményének előrejelzését jelentős kockázatok övezik Igen jelentős a forint- és devizahozam, valamint a devizaárfolyam érzékenység Emellett még változatlan árfolyam- és hozamszintet feltételezve is jelentős mértékben befolyásolja a jegybanki eredményt: az állami devizaforrás-bevonás mértéke, a konverziók, illetve deviza-swapok nagysága, sőt az állami deviza-tranzakciók napi szintű időzítése is

Az MNB 2010-es eredményének alakulása a főbb változók függvényében (milliárd forint) Az árfolyam a konverzión és a devizakamaton keresztül hat A forintkamat a források drágulásán keresztül hat az eredményre

Köszönjük a figyelmet!