Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról július 5.

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Teljesíthetők-e a kiadási és bevételi előirányzatok, illetve ezek eredőjeként a törvényjavaslatba foglalt egyenlegcél? Főbb vizsgált kérdések: Kormányzati szektor várható hiánya Előrejelzésünk és az előirányzat közötti eltérés okai Fő kockázatok Törvényjavaslat jogszabályi megfelelősége Június 25-ig terjedő időszak információit dolgoztuk fel A június 28-i bejelentések hatását nem tartalmazza Elemzésünk célja, tartalma

3 Az elemzés fő üzenetei Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról 2013-ban 2,8 százalékos GDP-arányos hiány alakulhat ki, amit az Országvédelmi Alap törlése a GDP 2,4 százalékára mérsékelhet. Így azonban nincs érdemi szabad tartalék a költségvetésben. A különbség döntő része abból származik, hogy kedvezőtlenebbnek látjuk a makrogazdasági kilátásokat. A kormányzati intézkedések hatásának eltérő megítélése csak csekély mértékben növeli a hiányt ben csökkenhet az államadósság, tehát teljesül az adósságszabály. A törvényjavaslat megalapozottságát csökkenti és a kockázatokat növeli, hogy a megalapozó jogszabályok egy részének nem ismert a végleges tartalma. A törvényjavaslat benyújtását követő – elemzésünkben még figyelembe nem vett – intézkedések magasabb hiány kialakulását teszik valószínűvé.

4 Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról Az államháztartás ESA-egyenlege (a GDP százalékában)

A kormányzati szektor évi ESA-egyenlege 5 2,8 százalékos GDP-arányos ESA-hiányt várunk, ami 0,6 százalékponttal magasabb a kormányzati hiánycélnál. A költségvetés a GDP 0,3 százalékának megfelelő összegben tartalmaz szabad tartalékokat (Országvédelmi Alap). A szabad tartalékok zárolásával 2,4 százalékos hiányt látunk elérhetőnek, ami mindössze a GDP 0,2 százalékával magasabb a célnál. Így nem maradna további szabadon felhasználható tartalék. Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról a GDP százalékában

Előrejelzésünk és a törvényjavaslat közötti eltérés okai 6 A különbség legnagyobb része a makrogazdasági kilátások eltérő becsléséből származik, ami már a évi bázisban is érződik. A hiánycsökkentő intézkedések döntő része a kormányzati tervvel összhangban szerepel előrejelzésünkben, számottevő eltérés csak néhány intézkedésnél van. e-útdíj (-), egészségügy (-) megváltozott munkaképességűek ellátása (+) Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról Tartalékok zárolása nélkül, a GDP százalékában

7 Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról 2013-as makrogazdasági előrejelzések * összes alkalmazott (részmunkaidősökkel együtt) (százalékos változás)

8 Főbb eltérések az előirányzattól - bevételek Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról A főbb adónemekből összesen a GDP 0,6 százalékával alacsonyabb bevételre számítunk. Ez szinte teljes egészében a makrogazdasági pálya miatt alacsonyabb adóalapokból ered (beleértve a 2012-es bázishatást). Alacsonyabbra becsüljük az elektronikus útdíjból elérhető nettó bevételt Kisebb bruttó bevétellel számolunk, és figyelembe vesszük az új rendszer működtetési költségeit. A tranzakciós illeték esetében csak technikai feltevésként fogadtuk el a tervezett bevételi összeget – még a módosító indítvány benyújtása előtt.

9 Főbb eltérések az előirányzattól - kiadások Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról Gyógyszerkassza A gyógyszertámogatás 2012-höz képest mintegy 80 milliárd forinttal csökkenne, amit nem tartunk megvalósíthatónak, de a különbséget részben fedezik a gyártói befizetések (29 milliárd forint hiánynövelő hatás). Gyógyító megelőző ellátások Úgy látjuk, hogy a évi ágazati béremelés fedezete ténylegesen nem biztosított a költségvetésben (30 milliárd forint többletkiadás). Nyugellátások Alacsonyabb kiadások is elképzelhetőek a rokkantsági ellátásban részesülők számának csökkenése esetén (29 milliárd forint megtakarítás). Kamatkiadások IMF/EU megállapodás feltételezése következtében 30 milliárd forinttal alacsonyabb nettó kiadás. Költségvetési szervek és fejezetek kiadásai Reálértéken (összehasonlítható szerkezetben) 3 százalékos emelkedés.

10 Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról Csökkenő bruttó államadósság

11 Az államadósság alakulása Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról Változatlan árfolyam számolva (299 forint/euro) Három okra vezethető vissza az adósság lassabb csökkenése: Pénzforgalmi hiány eltérése (a szabad tartalék törlését feltételezve) A Diákhitel II. adósságnövelő hatása Az alacsonyabb nominális GDP-növekedés (a GDP 0,3 százaléka). A rendelkezésre álló finanszírozási tartalékok (forint- és devizabetétek) felhasználásával gyorsabb adósságcsökkenés is elérhető

12 A törvényjavaslat jogszabályi megfelelősége és törvényi megalapozottsága Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról A törvényjavaslat jelenlegi állapotában megfelel az adósságszabálynak Mind a törvényjavaslat, mind saját prognózisunk szerint teljesíthető az Alaptörvény által előírt adósságcsökkenés. Számításaink szerint a GDP 2,9 százalékáig felel meg a hiány a szabálynak. A stabilitási törvénynek való megfeleléshez el kell érni a hiánycélt 2016-ig átmeneti szabályként a 2011-es konvergencia programot kell teljesíteni, ami alappályánk szerint nem áll fenn. Hasonlóan más évekhez a törvényi megalapozottság nem teljes Több törvény és kormányrendelet nem került még elfogadásra Leghangsúlyosabb a tranzakciós illeték Nem ismert a benyújtás utáni bejelentések pontos tartalma

13 Fő kockázatok Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról Az Országvédelmi Alap törlése szükséges a hiánycél megközelítéséhez, így a törvényjavaslat nem tartalmaz valós szabad tartalékokat. Összességében a magasabb hiány felé mutató kockázatok: Az EU/IMF megállapodás esetleges elmaradása (-) Európai Bíróság eljárása a távközlési különadóval kapcsolatban (-) Elektronikus útdíj bevezetésének késlekedése (-) Gyógyszerkassza és gyógyító megelőző ellátások (-) Önkormányzati feladatok és források átcsoportosítása (+/-) Jövedéki adóbevételek (+/-) Törvényjavaslat benyújtása után bejelentett változások: A tranzakciós illetékre vonatkozó törvényjavaslat szabályainak elfogadott módosítása Bejelentett adó- és járulékcsökkentés

14 A költségvetés benyújtását követően bejelentett intézkedések Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról Tranzakciós illeték A hiánycsökkentő hatás alacsonyabb lehet és részben átmenetinek bizonyulhat. Növekedés-ösztönző és munkahelyteremtő csomag Alapvetően a munkához köthető adó- és járulékterhek csökkentése. A költségvetési hatás becslésére a részletek ismeretében kerülhet sor. A költségvetés nem tartalmaz fedezetet arra, hogy változatlan hiánycél mellett végre lehessen hajtani az adócsökkentést.

15 A pénzügyi tranzakciós illeték - kérdőjelek Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról Technikai feltevés: a hiánycsökkentő hatás eléri a tervezett 283 milliárd forintot Ugyanakkor a tranzakciós illetékkel kapcsolatban június 28-án benyújtott törvénymódosító javaslat változatlan formában történő elfogadása a hiánycsökkentő hatás alacsonyabb lehet és részben átmenetinek bizonyulhat. A módosító javaslat alapján végzett számításaink szerint a tranzakciós illetékből kb. 290 milliárd forint bevétel keletkezhet. Ebből 90 milliárd forint a magánszektort, 100 milliárd forint a Magyar Nemzeti Bankot, további 100 milliárd forint a Magyar Államkincstárt terheli. A törvénymódosító javaslat azonban több helyen nem egyértelmű, ezért becslésünket jelentős bizonytalanság övezi.

16 A pénzügyi tranzakciós illeték – magánszektor Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról A magánszektort terhelő adó javasolt paraméterezése: az illetékteher abszolút összege relatíve alacsony (6000 forintos korlát); az „érzékeny” tranzakciók nem adókötelesek (értékpapír tranzakciók, vállalat cash pool-ok). Így a legtöbb gazdasági szereplőnek nem éri meg pénzforgalmi szokásain változtatni. Ezért 90 milliárd forintnyi bevétel nagy biztonsággal befolyhat, és nem számolunk olyan hatásokkal, amelyek akár növekedési, akár pénzügyi stabilitási szempontból kockázatot jelentenek.

17 A pénzügyi tranzakciós illeték - jegybank Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról Az MNB a kéthetes kötvény és egynapos betét tranzakciók után lesz köteles illetéket fizetni A jegybank nem képes a veszteségét áthárítani a piaci szereplőkre, mivel az csak a pénzügyi stabilitási kockázatok növelése, illetve a monetáris kondíciók olyan mértékű lazítása mellett lenne elképzelhető, amelyekkel az inflációs cél elérése veszélybe kerülne (250 bp kamatcsökkentés). Így a többletteher a jegybank várható veszteségét növelheti, amit az állam 2014-ben köteles megtéríteni. Az MNB-től származó illeték csak átmenetileg csökkenti a hiányt, azaz 2014-től 100 milliárd forintos „lyuk” keletkezhet a költségvetésben.

18 A pénzügyi tranzakciós illeték - Kincstár Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról A Kincstár az általa vezetett számlákhoz kapcsolódó tranzakciók után lesz köteles illetéket fizetni. A Kincstárnál keletkező veszteség az államháztartási hiány része. Az illetéket a MÁK várhatóan legalább részben áthárítja, ami az államháztartási szereplők kiadását növelheti. A hiányra gyakorolt hatás attól függ, hogy az egyes szereplők mennyiben képesek a növekvő terhekhez alkalmazkodni. A Kincstártól várt adóbevétel nettó hiánycsökkentő hatása érdemben elmaradhat a tervezettől.

19 Az elemzés fő üzenetei Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról 2013-ban 2,8 százalékos GDP-arányos hiány alakulhat ki, amit az Országvédelmi Alap törlése a GDP 2,4 százalékára mérsékelhet. Így azonban nincs érdemi szabad tartalék a költségvetésben. A különbség döntő része abból származik, hogy kedvezőtlenebbnek látjuk a makrogazdasági kilátásokat. A kormányzati intézkedések hatásának eltérő megítélése csak csekély mértékben növeli a hiányt ben csökkenhet az államadósság, tehát teljesül az adósságszabály. A törvényjavaslat megalapozottságát csökkenti és a kockázatokat növeli, hogy a megalapozó jogszabályok egy részének nem ismert a végleges tartalma. A törvényjavaslat benyújtását követő – elemzésünkben még figyelembe nem vett – intézkedések magasabb hiány kialakulását teszik valószínűvé.

Köszönöm a figyelmet!