Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez

A környezetvédelmi szempontok környezetpolitikai háttere Kb. 3 évtizedes fejlődés eredménye, Fő cél a fenntarthatóság Megvalósulása nemzetközi környezetvédelmi egyezményekben Az EU nemzetközi szinten „motor”, úgy, hogy saját környezetpolitikájával példát mutat. Gond, hogy a környezeti megfontolások teljes végrehajtása addig nem fog megvalósulni, amíg a világ, vezető gazdasági hatalmai versenyképesség korlátozó tényezőnek tekintik ezeket. Az elvek előbbre vannak, mint a végrehajtásuk (érdekcsoportok befolyásolják)

A környezetvédelmi szempontok környezetpolitikai háttere A megvalósításban: stratégiák, jogi szabályozás, gazdasági eszközök, információhoz való hozzáférés, a döntésekben való érdekérvényesítés lehetősége, a szereplők közti együttműködés, környezetvédelmi akcióprogramok együttese. Az EU környezetpolitikája a nemzeti politikáktól független sajátságokkal rendelkezik, így az EU környezetvédelmi politikája az egymás közti folyamatos együttműködésen és konszenzuskeresésen alapszik

Az EU környezetpolitikájának elméleti alapjai Az EU környezetpolitikája etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon nyugszik. Annak ellenére, hogy az EK Alapszerződésében explicit módon nem szerepelnek, e három szempont irányította az EU környezetpolitikáját még a környezetről szóló fejezetnek az Egységes Európai Okmányba való 1987-es beiktatása előtt is. A három szempont közül többnyire gazdaságiak uralkodnak, annak ellenére, hogy az etikai és a jóléti érvek legalább olyan fontosak. De: A közös környezetvédelmi normák a működőképes belső piac előfeltételei. A környezeti problémák hatásos megoldásának hiánya többletköltséggel jár. A tiszta technológiákba való beruházások új piacokat és munkahelyeket teremtenek. Társadalmaink ökológiai modernizációja épp ezért a gazdasági modernizáció szerves része.

Az EU környezetpolitikájának alapelvei Magas szintű védelem Az elővigyázatosság elve A megelőzés elve A szennyező fizet elv (később: a szigorú felelősség általános megközelítése, ami szabályként kimondja, hogy az érintett szereplő hibáját nem szükséges megállapítani, csupán azt, hogy tevékenysége vagy mulasztása okozta a környezeti kárt). A környezeti szempontok integrálásának elve (holisztikus környezetpolitika) A környezetpolitika bevezetésének nincs értelme abban az esetben, ha az ellentmondásban áll más politikákkal (például a gazdaságpolitikával). A szubszidiaritás elve (az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát hatékonyabban tudja kezelni, mint a tagállamok) Fenntartható fejlődés A partnerség elve

Az EU környezetpolitikájának eszközei 1. Jogi eszközök 1.1. Horizontális szabályozás 1.2. Környezetvédelmi ágazati jogi szabályozás 2. Gazdasági szabályozók 3. Együttműködés a társadalom szereplőivel 4. A Bizottsághoz benyújtott panaszok 5. Környezetvédelmi Akció Programok

Az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja ( ) Fő területek: Éghajlatváltozás, ami az energia és a közlekedési politikákhoz kapcsolódik; Egészség és környezet, kapcsolódva a vegyi anyagokhoz, az élelmiszer biztonsághoz, genetikailag módosított szervezetekhez, vízminőséghez, stb.; Biológiai sokféleség, kapcsolódva a vidékfejlesztéshez és a mezőgazda- sághoz; Természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladék- gazdálkodási politika. Az Akcióprogram a közötti évekre, illetve az azt követő időszakra vonatkozóan határoz meg konkrét célkitűzéseket és feladatokat. Pontosan meghatározza a nemzeti, regionális és helyi szinten szükséges intézkedéseket, s rávilágít az EU globális szintű vezető szerepére a környezet védelmében. A Program az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiájának környezetvédelmi pillére.

Az Európai Unió környezetvédelmi szerepe a világban A közösségi joganyag átvétele és végrehajtása (Az Európai Unió rendelkezik a világon a legátfogóbb és legfejlettebb környezetvédelmi jogi szabályozással – hosszú távon a tisztább és egészségesebb környezet) A nemzetközi problémák megoldásához való hozzájárulás (A helyi és globális érdekek összehangolása – élenjáró szerep)