Hullámjelenségek mechanikus hullámokkal a gyakorlatban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

A hallás és egyensúlyozás
A SZIVÁRVÁNY.
Siófok és környéki hungarikumok
Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
Kecskemét, január 31. GAMF Tűri László előadása
MECHANIKAI HULLÁMOK.
Részecske vagy hullám? – A fény és az anyag kettős természetéről Vámos Lénárd TeTudSz 2010.okt.1.
A fejhallgatók története
RedOwl Bende Márk Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközép Iskola 12/c Mesterlövészt azonosító elektronikus szerkezet.
A bolygók atmoszférája és ionoszférája
Készitette:Bota Tamás Czumbel István
Miért láthatjuk a tárgyakat?
Rugalmas hullámok 1.Hook szerint a deformációk által keltett feszültségek lineáris kapcsolatban vannak 2.Lame szerint két rugalmassági változót ( λ és.
A rezgések és tulajdonságaik 3. (III.11)
Tartalom Klasszikus hangtan
Energetika, áramlások, kontinuitási egyenletek.
Periodikus mozgások A hang.
Tartalom jegyzék Delfinek(Fogas cetek) Bemutató Életmódja Leírásuk
Hullámoptika.
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
Fizika 5. Hangtani alapok Hangtan.
Statisztikus fizika Optika
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Hangtan Készítette: Balázs Zoltán BMF. KVK. MTI.
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Elektromágneses hullámok
Ma sok mindenre fény derül! (Optika)
Hullámok visszaverődése
Fénytan.
11. évfolyam Rezgések összegzése
Fény terjedése.
Kubinyi Miklós ) Lézerspektroszkópia Kubinyi Miklós )
Fénytörés. A fénytörés törvénye Lom svetla. Zákon lomu svetla.
Hangvisszaverődés. Visszhang Odraz zvuku. Ozvena.
A hang terjedése.
Hullámmozgás.
A fény hullámjelenségei
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Hullámok terjedése Hidrosztatika Hidrodinamika
Készítette:Kelemen Luca
Hullámok.
Fénysebesség mérése a 19. századig
Hullámmozgás Mechanikai hullámok.
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Elektromágneses rezgések és hullámok
Somogyvári Péter tollából…
Elektromágneses hullámok
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Az ultrahang világa Készítette: Gór ádám.
Máté: Orvosi képfeldolgozás1. előadás1 A leképezés tárgya Leképezés Képfeldolgozás Felismerés Leletezés Diagnosztizálás Terápia Orvosi képfeldolgozás Minden.
Mechanikai hullámok.
Hangtan.
Fényforrások Azokat a testeket, melyek fényt bocsátanak ki, fényforrásoknak nevezzük. A legjelentősebb fényforrásunk a Nap. Más fényforrások: zseblámpa,
A hullám szó hallatán, mindenkinek eszébe jut valamilyen természeti jelenség. Sokan közülünk a víz felületén terjedő hullámokra gondolnak, amelyek egyes.
A címben feltett kérdésre több válasz is lehetséges, egyszerűen mondhatjuk azt is, hogy „hang az, amit hallunk” – ezzel nem is járunk messze az igazságtól,
Mechanikai rezgések és hullámok
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Összefoglalás Hangok.
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Fizika 2i Optika I. 12. előadás.
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Termikus és mechanikus kölcsönhatások
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Hangtan.
Fizika Tanári Konferencia Jurisich Miklós Gimnázium KŐSZEG
Félvezető fizikai alapok
Előadás másolata:

Hullámjelenségek mechanikus hullámokkal a gyakorlatban

Mit is jelent a hullám? Minden olyan változás/zavar/rezgés (mechanikai, elektromágneses, termikus stb.) amely valamilyen közegben továbbterjed

Hogyan csoportosíthatók a hullámok? 1.) A bennük végbemenő változás jellege szerint: Mechanikai hullámok pl.: hanghullám Elektromágneses hullámok pl.: látható fény 2.) Közeg szerint: vonal menti hullám (pontsoron terjedő = egydimenziós hullám) pl.: gumikötélnél felületi hullám = kétdimenziós hullám pl.: víz felületén kialakuló hullám térbeli hullám = háromdimenziós hullám pl.: hanghullám

3.) Rezgés iránya szerint: transzverzális hullám (a rugalmas közeg részecskéi a hullám terjedési irányára merőleges irányban rezegnek) longitudinális hullám (a rugalmas közeg részecskéi a hullám terjedési iránya mentém rezegnek)

Hullámjelenségek I.) Hullámok visszaverődése ha a hullám valamilyen felületnek ütközik, és az addigi irányba nem tud továbbhaladni pl.: - a tenger hullámai visszaverődnek egy meredek sziklafalon (felületi hullám) - egy gumikötélen terjedő hullám a kötél végét elérve visszaverődik (vonal menti hullám) - hegyek között járva gyakran visszhangot hallhatunk (térbeli hullám)

1.) Vonal menti hullámok visszaverődése (pontsoron terjedő hullámok) Példa: gumikötél  a) Rögzített végről: - a hullám ellentétes fázisban verődik vissza - a hullámban terjedő energia a visszaverődés után is megmarad

b) Szabad végről: - a hullám azonos fázisban verődik vissza - amikor a zavar elérkezik a szabad véghez, akkor a rugalmatlan kapcsolat miatt nincs olyan erő, amely ellentétes fázisba lendítené a gumikötelet

2.) Felületi hullámok és azok visszaverődése (kétdimenziós hullámok) pl.: vízbe hulló csepp által keltett felületi hullámok

3.) Térbeli hullámok visszaverődése pl.: delfinek - A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül - A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik (20 000 Hz-nél magasabb frekvenciájú hangok) - A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocsi csontban lévő üregben fognak fel

pl.: tihanyi apátság - A Visszhang-dombon állított ,, echó-kőtől ’’ (az echo latinul visszhangot jelent) elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot

II. ) Hullámok törése amikor a hullám egy új közeg határát eléri… - a hullám egy része visszaverődik, - másik része behatol a közegbe, ahol általában megváltozott terjedési iránnyal halad tovább (megtörik a haladási iránya) az új közegben eltérő terjedési sebességgel ezért eltérő hullámhosszal de azonos frekvenciával terjed a hullám Mechanikusan sűrűbb közegben –> a mechanikai hullám gyorsabban terjed Mechanikusan ritkább közegben –> a mechanikai hullám gyorsabban terjed

III. A hullámok elhajlása = diffrakció csak térbeli és felületi hullámoknál figyelhető meg. (vonal menti = egydimenziós hullámoknál nem!) a hullámelhajlás jelensége – a résen áthaladó hullámok az árnyéktérbe is képesek eljutni ( „egyenes vonalú” terjedésük miatt nem tudnának) Még kisebb rés -> még jobban bejutnak a hullámok a nyílás pontszerű hullámforrásként viselkedik (körhullám indul ki belőle) – Huygens – Fresnel elve.

a kisméretű rések kis körhullámok (elemi hullámok) kiindulópontjai

IV. Hullámok interferenciája egymással találkozó hullámoknak egymásra való kölcsönös behatása a vízfelszínen keltett zavar hullám formájában, táguló koncentrikus körökben terjed tovább Ha több, egymáshoz közeli helyen is zavart keltünk, a koncentrikus körök egy idő után összeérnek, a hullámok „találkoznak” a hullámok mintegy „összegződnek”, szuperponálódnak A hullámok erősítik egymást, ha azonos fázisban találkoznak A hullámok gyengítik egymást ha ellentétes fázisban találkoznak

V. A Doppler-jelenség - a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás - a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest való mozgása alakítja ki - a megfigyelő ilyenkor eltérő rezgésszámú hullámot észlel pl.: - mozgó jármű hangjának változása - a kocsi hangja hirtelen mélyebb lesz ahogy elhalad mellettünk azaz a hanghullám frekvenciája lecsökken

Készítette: Huszta Szabolcs V. A hangrobbanás - Azt a hangjelenséget, amikor a hullámforrás megelőzi a feltorlódott hullámfrontokat, hangrobbanásnak nevezik - Ez a jelenség figyelhető meg a felgyorsuló szuperszonikus repülőgépek hangjánál is, amikor azok átlépik a hangsebességet

Készítette: Huszta Szabolcs 11/B 2011 -2012